A helyi tanácsok dönthetnek úgy, hogy egyes kibocsátási kategóriákba tartozó autók csak díj ellenében hajthatnak be
Fotó: Haáz Vince
A romániai városoknak 2027. augusztus 25-éig ki kell jelölniük az alacsony vagy zéró kibocsátású övezeteket. Meg kell szabniuk azt is, hogy korlátozzák-e a szennyezőbb autók behajtását ezekre a területekre, díjat kérnek-e tőlük, vagy más szabályokat alkalmaznak. Kolozsvár még csak ötletel, Brassó már döntött a szennyező autók kapcsán
2026. augusztus 27., 14:012026. augusztus 27., 14:01
Az augusztus 25-én hatályba lépett új urbanisztikai kódex nem kész közlekedési szabályokat vezetett be, hanem egyéves határidőt adott az önkormányzatoknak.
A javaslatokat az önkormányzatok urbanisztikai és környezetvédelmi szakosztályainak kell kidolgozniuk.
A várostervezési dokumentációkban tehát a jövőben kötelezően meg kell jelenniük azoknak a területeknek, ahol a levegő minőségének javítása érdekében szabályozzák a járműforgalmat.
Az alacsony kibocsátású övezet – román rövidítéssel ZNSE, nemzetközileg gyakran LEZ – nem feltétlenül egy egész várost jelent, kijelölhetnek ilyen zónaként néhány belvárosi utcát, egy műemléki központot vagy nagy forgalmú városrészt is. A határok mellett az önkormányzatoknak azt is meg kell állapítaniuk, milyen járművekre, mely napokon és milyen időszakban vonatkoznak a szabályok.
Helyben kell meghatározni a kivételeket, az engedélyek rendszerét és az ellenőrzés módját is.
Ne csodálkozzunk, ha sok a dugó és nincs parkolóhely: folyamatosan nő a forgalomba íratott gépkocsik, illetve az új sofőrök száma is.
Az új kódex tehát nem mondja ki, hogy például minden Euro 3-as vagy Euro 4-es autó előtt lezárják a belvárosokat, egységes országos tarifa sem lesz: ugyanaz a jármű az egyik városban szabadon közlekedhet, egy másikban csak díj ellenében léphet be a központba, egy harmadikban pedig bizonyos időszakokban nem hajthat be.
A kibocsátási övezetek bevezetése nem új elképzelés Romániában. A fenntartható városi közlekedésről szóló 155/2023-as törvény már lehetővé tette, hogy az önkormányzatok szabályozzák vagy díjhoz kössék az autók behajtását az alacsony kibocsátású zónákba.
A jogszabály kétféle övezettel számol:
A 2023-as törvény első körben tizenhárom nagy városi agglomerációt kötelezett ilyen övezetek kialakítására, például Kolozsvár, Brassó, Nagybánya és Temesvár szerepelt a listán. A részletszabályokat tartalmazó kormányhatározat tervezetét azonban a fejlesztési minisztérium 2024 nyarán visszavonta, mert szélesebb körű egyeztetést tartott szükségesnek az önkormányzatokkal, a gazdasági szereplőkkel és a civil szervezetekkel.
A most hatályba lépett kódex ismét elindította a visszaszámlálást, és ezúttal a várostervezési szabályok közé is beemelte a kibocsátási övezeteket.
Kolozsvár már korábban elkezdte előkészíteni egy alacsony kibocsátású övezet létrehozását. A város 2025-ben csatlakozott a Pécs és a szlovéniai Velenje részvételével zajló, uniós finanszírozású ZERO-MOVE programhoz, amelynek céljai között a kolozsvári városháza az alacsony kibocsátású zónák kialakítását is felsorolta.
A rendszer a járművek számáról, sebességéről, típusáról és haladási irányáról gyűjtene adatokat, amelyek alapján meghatározhatják, hol és milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a közlekedésből származó kibocsátást.
Brassó ennél tovább jutott: a helyi tanács itt 2024 júliusában elfogadta a történelmi városközpont alacsony kibocsátású és korlátozott forgalmú övezetére vonatkozó szabályzatot.
A brassói példa azt is megmutatja, hogy egy zóna kijelölése önmagában kevés. Ha az önkormányzat csökkenteni szeretné a belvárosi autóforgalmat, parkolási lehetőséget, megfelelő tömegközlekedést és használható alternatív útvonalakat is kell kínálnia.
A kibocsátási övezetek kérdése azért is kényes, mert Románia személygépkocsi-állománya rendkívül idős.
Ez nem jelenti azt, hogy minden húszéves autót automatikusan kizárnak majd a városközpontokból, hisz a jármű életkora és kibocsátási besorolása nem ugyanaz, a konkrét követelmények pedig városonként eltérhetnek.
A korlátozások mellett komoly környezetvédelmi és egészségügyi érvek szólnak: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a városi nitrogén-dioxid-szennyezés legfontosabb forrása a közúti közlekedés. A kipufogógáz ráadásul közvetlenül a talaj közelében, sűrűn lakott területeken kerül a levegőbe, a finom por és a nitrogén-oxidok pedig növelik a légzőszervi és szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium jogszabályjavaslattal rukkolt elő, ami olyan zónák kijelölését tenné lehetővé a nagyobb városok önkormányzatai számára, ahová nem, vagy csak díjfizetés ellenében hajthatnak be a szennyező járművek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Spontán sztrájkba léptek csütörtök reggel a Romarm tagvállalatának, a brassói Carfil gyárnak az alkalmazottai a fizetésük elmaradása miatt.
Lakossági tiltakozássorozat nyomán ismét a hatóságok figyelmének középpontjába kerültek a Kolozs megyei Erdőfelek községhez tartozó Bányabükk térségében tapasztalható forgalmi és közlekedésbiztonsági problémák.
Míg a profitorientált, világi vállalatok esetében általában szűkebb a tevékenységi kör és sokkal több a gazdasági szakember, addig az egyházak esetében szerteágazóbb a gazdasági tevékenységi kör és kevesebb a szakember.
Nicu Ștefănuță európai parlamenti képviselő, az EP alelnöke budapesti találkozót kezdeményezett Magyar Péter miniszterelnökkel.
Filmbe illő üldözés zajlott Kolozsvár utcáin: egy 25 éves fiatalember ellopott egy autót, amivel elmenekült. A rendőrök rövid időn belül rábukkantak a járműre, a sofőr azonban nem állt meg, hanem tovább menekült. Hosszú üldözés után ártalmatlanították.
Nagybánya egyik lakónegyedéből jelentették a medve felbukkanását hétfőn.
Változékony időjárás várható a következő két hétben: lesznek napok, amikor 34 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, máskor viszont mindössze 26 fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek.
Megvert egy taxisofőrt két fiatal férfi Maroshévízen, majd egyikük elhajtott a taxis autójával. A gépkocsit később a városon kívül, egy erdős területen hagyták hátra. A rendőrség rövid időn belül azonosította a két gyanúsítottat, előzetesbe kerültek.
Nagyszeben önkormányzata felszólította a Hermannstadt Futballklub Egyesületet (AFCH), hogy teljes egészében fizesse vissza a 2024-es és 2025-ös években nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat.
Ott találkozunk mottóval rajtolt el hétfőn a marosvásárhelyi magyarság legnagyobb kulturális seregszemléje, péntekre pedig teljes fordulatszámon pörög majd a 13. Vásárhelyi Forgatag a szervezők szavai szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!