Fotó: Gecse Noémi
A polgármesteri hivatal égisze alatt működő vállalatoknak szereznek örömet azok a sepsiszentgyörgyiek és udvarhelyiek, akik vízkereszt után kidobták a karácsonyfájukat.
A köztisztasági vállalatok már elkezdték a vízkereszt után kidobott karácsonyfák begyűjtését a lakótelepi szeméttárolókról. Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen a már bevett hagyomány szerint újrahasznosítják a begyűjtött fákat.
Máthé László, a sepsiszentgyörgyi Tega Rt. igazgatója lapunknak elmondta, egy teherautójuk már vasárnapról hétfőre virradó éjszaka végigjárta a várost, begyűjtötték a tömbházak mellé kidobott fenyőket.
Máthé elmondta továbbá, elvétve már az év első napjaiban is dobtak ki karácsonyfát, ám a sepsiszentgyörgyiek többsége legalább vízkeresztig (január 6-ig) vár a karácsonyfa „levetkőztetésével”.
Megjegyezte, korábban kénytelenek voltak a guberálókkal versenyezni a fenyőért, az elmúlt években előfordult, hogy a szemétszállítók már csak a levágott fenyőágakat találták, a fűtőanyagként jobban hasznosítható törzset elvitték. Ez azonban már nem jellemző, mert a külföldről behozott, termesztett fenyők sűrű ágait nehéz levágni, másrészt a város utcáiról már évek óta kitiltották a szekereket, ez pedig megnehezíti a fenyő elszállítását.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint, általában 150-200 köbméter fenyőfát dobnak szemétre ebben az időszakban a sepsiszentgyörgyiek. A kidobott karácsonyfa évek óta viszonylag állandó mennyiségéből ítélve, nem hódított teret a városban sem a műfenyő, sem a cserépben nevelt fenyőfa.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtóosztályának munkatársától, Nagy Istvántól megtudtuk, a városlakók hagyományosan a lakótelepi szeméttárolók mellett gyűjtik össze a kidobott fákat, onnan szállítja el a hulladékgazdálkodási vállalat. Amikor erre rákérdeztünk az Urbana Rt. ideiglenes igazgatójánál, Hadnagy Gábornál, kiderült, hogy egyáltalán nem ilyen egyszerű a képlet, elbeszélnek egymás mellett a hatóságok.
Mivel nincs saját őrlőnk, el kell vinni, majd onnan visszahozni, és mindez annyiba kerülne, hogy ennek töredékéből kész tüzelőanyagot lehet venni. A hulladékgazdálkodás gazdaságilag abszolút nem rentábilis, fizikailag pedig megterhelő az egész vállalatnak” – részletezte Hadnagy.
Az RDE hulladékgazdálkodási vállalat a polgármesteri hivatal jelére vár. „Azt az utasítást kaptuk tőlük, hogy egyelőre hagyjuk ott a fákat, mert valami céljuk van velük, le akarják csupaszítani és hasznosítani valamilyen szinten. Ami megmarad, azt kell mi elpucoljuk, az majd a szeméttelepre, a komposztba kerül” – tudtuk meg Bálint Lehel műszaki igazgatótól.
Megkérdeztünk egy ökológust is, hogyan néz ki az igazán környezetbarát megsemmisítés. Ambrus László úgy fogalmazott:
Környezettudatosság szempontjából igazából az itt a kérdés, hogy mit kezd vele az, aki begyűjti. Eltüzelhetné vagy komposztálhatná, de úgy tudom, mifelénk az illetékes még nincs erre felkészülve. Mindenképp össze kellene aprítani, hogy minél kisebb helyet foglaljon, a szállítás is könnyebb és gazdaságosabb volna” – avatott be Ambrus László.
Fülöp-Székely István, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatója elmondta, idén végül azt a megoldást találták ki az újrahasznosításra, hogy a szociális támogatásban részesülő közmunkásokkal legallyaztatják a fákat, cserébe a törzseket hazavihetik tüzelőanyagnak. Kérdésünkre elmondta, tavaly ilyenkor százhatvan köbméter fahulladék elszállítását kellett megoldani Székelyudvarhelyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!