Fotó: Gecse Noémi
A polgármesteri hivatal égisze alatt működő vállalatoknak szereznek örömet azok a sepsiszentgyörgyiek és udvarhelyiek, akik vízkereszt után kidobták a karácsonyfájukat.
A köztisztasági vállalatok már elkezdték a vízkereszt után kidobott karácsonyfák begyűjtését a lakótelepi szeméttárolókról. Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen a már bevett hagyomány szerint újrahasznosítják a begyűjtött fákat.
Máthé László, a sepsiszentgyörgyi Tega Rt. igazgatója lapunknak elmondta, egy teherautójuk már vasárnapról hétfőre virradó éjszaka végigjárta a várost, begyűjtötték a tömbházak mellé kidobott fenyőket.
Máthé elmondta továbbá, elvétve már az év első napjaiban is dobtak ki karácsonyfát, ám a sepsiszentgyörgyiek többsége legalább vízkeresztig (január 6-ig) vár a karácsonyfa „levetkőztetésével”.
Megjegyezte, korábban kénytelenek voltak a guberálókkal versenyezni a fenyőért, az elmúlt években előfordult, hogy a szemétszállítók már csak a levágott fenyőágakat találták, a fűtőanyagként jobban hasznosítható törzset elvitték. Ez azonban már nem jellemző, mert a külföldről behozott, termesztett fenyők sűrű ágait nehéz levágni, másrészt a város utcáiról már évek óta kitiltották a szekereket, ez pedig megnehezíti a fenyő elszállítását.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint, általában 150-200 köbméter fenyőfát dobnak szemétre ebben az időszakban a sepsiszentgyörgyiek. A kidobott karácsonyfa évek óta viszonylag állandó mennyiségéből ítélve, nem hódított teret a városban sem a műfenyő, sem a cserépben nevelt fenyőfa.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtóosztályának munkatársától, Nagy Istvántól megtudtuk, a városlakók hagyományosan a lakótelepi szeméttárolók mellett gyűjtik össze a kidobott fákat, onnan szállítja el a hulladékgazdálkodási vállalat. Amikor erre rákérdeztünk az Urbana Rt. ideiglenes igazgatójánál, Hadnagy Gábornál, kiderült, hogy egyáltalán nem ilyen egyszerű a képlet, elbeszélnek egymás mellett a hatóságok.
Mivel nincs saját őrlőnk, el kell vinni, majd onnan visszahozni, és mindez annyiba kerülne, hogy ennek töredékéből kész tüzelőanyagot lehet venni. A hulladékgazdálkodás gazdaságilag abszolút nem rentábilis, fizikailag pedig megterhelő az egész vállalatnak” – részletezte Hadnagy.
Az RDE hulladékgazdálkodási vállalat a polgármesteri hivatal jelére vár. „Azt az utasítást kaptuk tőlük, hogy egyelőre hagyjuk ott a fákat, mert valami céljuk van velük, le akarják csupaszítani és hasznosítani valamilyen szinten. Ami megmarad, azt kell mi elpucoljuk, az majd a szeméttelepre, a komposztba kerül” – tudtuk meg Bálint Lehel műszaki igazgatótól.
Megkérdeztünk egy ökológust is, hogyan néz ki az igazán környezetbarát megsemmisítés. Ambrus László úgy fogalmazott:
Környezettudatosság szempontjából igazából az itt a kérdés, hogy mit kezd vele az, aki begyűjti. Eltüzelhetné vagy komposztálhatná, de úgy tudom, mifelénk az illetékes még nincs erre felkészülve. Mindenképp össze kellene aprítani, hogy minél kisebb helyet foglaljon, a szállítás is könnyebb és gazdaságosabb volna” – avatott be Ambrus László.
Fülöp-Székely István, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatója elmondta, idén végül azt a megoldást találták ki az újrahasznosításra, hogy a szociális támogatásban részesülő közmunkásokkal legallyaztatják a fákat, cserébe a törzseket hazavihetik tüzelőanyagnak. Kérdésünkre elmondta, tavaly ilyenkor százhatvan köbméter fahulladék elszállítását kellett megoldani Székelyudvarhelyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. A bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település idegenforgalmának helyzetét Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke ismertette a Krónikával.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!