
Fotó: Boda Gergely
Az évtizedekig a Maros Művészegyüttesnek helyet adó, központi épületet az egyház egy vállalkozónak adná ki. Az elképzelés szerint a befektetőre hárulna a düledező ingatlan teljes felújítása és kibővítése. „A marosvásárhelyi történelmi egyházak három nagy iskolaépületet kaptak vissza: a jelenlegi Bolyai, az Unirea és a Művészeti Gimnáziumot. Bár ne lenne így, de a város magyar fiatalsága sajnos elfér ebben a három ingatlanban. Egy negyediket már nem tudnánk fenntartani, annál is inkább, mivel a feljavítására mintegy kétmillió euró szükséges” – nyilatkozta lapunknak Lakatos Péter, a tíz marosvásárhelyi református gyülekezet kuratóriumának elnöke. A lelkész hozzátette, az egykori leányiskola ingatlanja amúgy sem felelne meg a mai oktatási követelményeknek, hisz nem rendelkezik sportpályával. A három évvel ezelőtt megrendelt tervet Heim László műépítész készítette el. Ennek alapján az újabb szinttel gyarapodó épület ismét oktatási és nevelési célokat szolgált volna. A vártemplom néhai lelkésze, Fülöp G. Dénes és kollégái akkor még úgy képzelték, hogy a kormány által már 1999-ben visszaszolgáltatott, de valójában csak 2005-ben visszaadott ingatlancsoportban óvodát és elemi iskolát lehetne indítani. Itt kapott volna helyet az egyház által működtetett kántortanító-képző főiskola is. „Senki nem állítja azt, hogy az épületben nem kellene helyet kapnia a kántortanító-képzőnek. De sajnos, a főiskola sem tudott támogatást szerezni az ingatlan rendbetételére. Közben az épület állaga egyre romlik, helyenként egyenesen veszélyesnek mondható” – fejtette ki Lakatos Péter. Hozzátette: a kuratórium legtöbb tagja az elején szintén az iskolaalapítás ötletét támogatta, ám időközben belátták, hogy az egyház kénytelen lesz lemondani erről. Szerinte az egyházi ingatlanok egy része a múltban is pénzszerzési lehetőségként szolgált. „Ettől nem kell visszariadni, mert biztosan nem olyan beruházót keresünk, aki kocsmát vagy más, az erkölcsöt sértő vállalkozást nyit” – tette hozzá a kuratórium elnöke.
Lakatos vártemplomi kollégája, Ötvös József esperes szerint a Fülöp G. Dénes ezelőtt három évvel felkarolt javaslatának kell érvényt szerezni. Ötvös úgy véli: a visszaszerzett épületnek oktatási és kulturális célokat kellene szolgálni. „Olyan befektetőt kell szerezni, aki az általa felújított ingatlannak csak egy részét használja, a másikat az egyház rendelkezésére bocsátja. Nemcsak elemi iskolát, hanem egyházi múzeumot is el tudnék képzelni” – fejtette ki. Lakatos Péter is belátta, hogy Vásárhelyen valóban hiányzik egy erős magyar elemi iskola, de ennek létrehozását az egyház nem tette holtvágányra. Úgy véli, ennek ideális helyet nyújthatna az egykori Bethlen Kata-leánybentlakás, amelyben jelenleg kisegítőiskola működik. Az egyház még nem szerezte vissza a Szent György utca sarkán álló épületet, mert a visszaszolgáltatási folyamat néhány kiegészítésre szoruló okirat miatt egyelőre elakadt. A kuratóriumi elnök az egyházi múzeumot az esperesi hivatal épületében, a Teleki Házban tudja elképzelni.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.