Új köntöst kapott. A Lászlóffy-ház még az átadás előtt
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Befejeződött a szamosújvári Lászlóffy-ház felújítása, a kivitelező nemrég átadta a Kolozs megyei város egyik büszkeségét a tulajdonos helyi önkormányzatnak.
2023. december 27., 20:472023. december 27., 20:47
Az eseményen többtucat szakember vett részt – számolt be a Transilvaniabusiness.ro portál. A műemlék épület külső és belső felújítása több mint kétmillió euróba került.
– közölte Ovidiu Drăgan polgármester. Emlékeztetett, hogy a Lászlóffy-ház a rendszerváltás előtt Ifjúsági Klubként működött, aztán szórakozóhelyet, néptánc- és sporttermet is működtettek benne. A felújítás után viszont muzeális rendeltetést kap, amely összhangban van építészeti stílusával.
Régi állapotok. Ráfért a felújítás a műemlékre
Fotó: Facebook/RMDSZ Szamosújvár
A Lászlóffy-ház, mely egyike a még meglévő barokk emeletes házaknak Szamosújváron, a közelmúltban rendkívül rossz állapotba, végveszélybe került. Azonban – amint a Szamosújvári Közlöny társadalmi és kulturális havilap összeállításából kiderül – 2015 után az önkormányzat visszaperelte és 2021-ben megkezdődött a restaurálása. A munkálatokat év végéig kellett befejezni, és ez sikerült is.
A megújult épület
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
A Láncos-háznak is nevezett ingatlant „tartós ormányi kőből” emelték, építését 1747-ben fejezték be. Az oszlopos kapun a Lászlóffy család címere található (amit a kommunista államosításnál legyalultak), a kapudíszeket Anton Schuchbauer (1719–1789) faragta, aki a barokk korszak egyik legjelentősebb kolozsvári szobrásza volt.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
1901 és 1902 között az épületben működött az Állami Polgári Lányiskola. Az épület a kommunista államosítás után számos célnak szolgált, volt gyár, ifjúsági otthon, ahol néptáncot is oktattak.
A szakszerűen felújított épület a kultúrát fogja szolgálni, ugyanis ide költözik a városi múzeum, mely egy korszerű, modern múzeum lesz és ugyancsak itt lesz egy képzőművészeti kiállítóközpont is – írta a Szamosújvári Közlöny.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Az örmények 1672-ben Apafi fejedelem hívására jelentek meg Erdélyben – olvasható az Érsekség.ro portálon. Szamosújvár (Armenopolis) az örmények által a 17. század végén létrehozott város, amely a régi római castrum és a Martinuzzi Fráter György által 1540-ben építtetett vár között terült el. Szamosújváron eleinte kevesen voltak, azonban a körülmények alakulása következtében mégis itt épülhetett fel az „Örményváros”.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
I. Lipót beleegyezésével az örmények Besztercéről menekült csoportja 1700-ban megvásárolta a szamosújvári vártól délre eső részt. Később itt telepedtek meg a Gyergyószentmiklósról, Szépvízről jött örmény családok is. A város felépítése mintegy 15 évig tartott. Az alapkövet 1700-ban tették le, nem sokkal a terület megvásárlása után. A ma is álló, legkorábbi kőtemplomuk az 1723–1724 között épült Salamon-templom.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Szamosújvárt ma közel 20 ezren lakják, a legutóbbi népszámláláson 2600-an vallották magukat magyarnak, 29-en örménynek. Az Ovidiu Drăgan liberális polgármester által vezetett önkormányzatban a 18 tanácsos közül hárman képviselik az RMDSZ-t. A településen működik a Mezőségi Téka Szórványkollégium, mely idén ősszel új épületszárnnyal bővült.
A magyar kormány kiemelten támogatja a szórványközösségeket, hogy meg lehessen tartani gyermekeinket a magyar nyelvnek, kultúrának, és majd családot vállalva ők is ugyanígy járjanak el – mondta Potápi Árpád János vasárnap Szamosújváron.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Közel 6,4 millió lejes beruházással és zömében magyar kormányzati finanszírozással elkészült a szamosújvári Téka Szórványkollégium új épületszárnya. A vasárnapi átadó ünnepség kapcsán a Téka Alapítvány elnökével, Balázs-Bécsi Attilával beszélgettünk.
A kortárs kultúrát, művészetet is közel hozza a fiatalokhoz a Mezőségen működő, a szórványmagyarság megmaradásáért immár 30 éve aktívan tevékenykedő szamosújvári Téka Alapítvány.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!