„Bekiabálók” kényszerítik ki a rossz döntéseket: fölösleges pénzkidobásnak tartják a szakemberek az iskolai nyáltesztelést

Közben első héten kiszűrtek 18 esetet, ezek általában tünetmentesek, vagy csak enyhe tüneteik voltak. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőleg 600 ezer euróba került egyetlen fertőzött kiszűrése, és erre még rá kell számolni a szállítási, illetve a szervezési költségeket, sőt a tömeges tesztelésből származó hulladékot is.

Az elemző szerint egyértelműen felelőtlenül gazdálkodtak a döntéshozók az amúgy is szűkös erőforrásokkal.

– fogalmazta meg a szakember. Lorenzovici László meglátása szerint ebben a társdadalomnak is megvan a felelőssége, a „bekiabálók” kényszerítik ki a politikusokból a rossz döntéseket.

Alacsony hatékonyság
– hamis biztonságérzet

Nem tartja a leghatékonyabb megoldásnak a nyálmintán alapuló iskolai gyorstesztelést Fejér Szilárd vegyészkutató, a Pro Vitam diagnosztikai központ vezetője sem. A  Krónika Live legutóbbi adásában kifejtette, ha már bevállalták a hatóságok az iskolai teszteltetés ódiumát, nem ezt a módszert kellett volna választani, hiszen a nyálmintán alapuló tesztek hatékonysága alacsony a koronavírus-fertőzöttség kimutatására,

Fejér Szilárd szerint ugyanakkor a legnagyobb veszély a nyálmintás tesztekkel kapcsolatban az, hogy hamis biztonságérzetet adhatnak akkor, amikor már esetleg fertőzött, sőt tüneteket is produkál a diák, de a gyorsteszt negatív eredménye láttán mégis iskolába küldik a szülők. Szerinte a sokkal hatékonyabb megoldás az lett volna, ha az orrgaratból vett minta alapján gyorstesztelnék a diákokat, ennek ugyanis sokkal nagyobb az érzékenysége.

Rámutatott: van olyan ország, ahol a diákok saját maguknak végzik el a tesztet az osztályteremben az orrgaratból vett mintával, még az elemi osztályos kisiskolások is, ez „nem egy nagy ördöngösség”.

a személyes jelenléten alapuló oktatás pedig csak a tesztek alapján lenne lehetséges.

A minisztérium
is fenntartásokkal kezeli

„Az egészségügyi minisztérium már a kezdetektől megfogalmazta fenntartásait azzal kapcsolatban, hogy nyálmintán alapuló gyorsteszteket használjanak a tanintézetekben” – idézte fel hétfőn a Krónika megkeresésére Vass Levente államtitkár. A szakpolitikus kérdésünkre kifejtette, egyrészt aggályaik voltak a tesztek érzékenységével kapcsolatban, másrészt egyértelmű volt, hogy nincs olyan mértékű kapacitás a tanintézetekben, hogy ezeket a teszteket ott elvégezzék.

„Kénytelen-kelletlen elfogadtuk, hogy a teszteket hazavigyék, és a szülők végezzék el, hiszen a szűrés csak akkor hatékony, ha nagy mennyiségben tesztelnek, a tanintézetek kapacitásával végzett tesztelés nem lett volna elég” – mondta Vass Levente. Hangsúlyozta,

Az államtitkár emlékeztetett, az iskolai tesztelést az oktatási minisztérium kezdeményezte, hogy ezzel biztosítsa a jelenléti oktatást. A folyamatot a szaktárca finanszírozza, és a tanügyminiszternek kell eldöntenie, hogy a következőkben mi legyen a teendő. Vass Levente szerint két lehetőség van: vagy folytatják a tesztelést, vagy egyszerűen feladják, elismerve, hogy az egészségügyi minisztérium korábbi fenntartásai megalapozottak voltak. 

így ha emelkednek az esetszámok, már nem hibáznak a mintavételnél, időben leolvassák az eredményt, és ez segít majd járványügyi szempontból”

– mutatott rá Vass Levente, aki szerint a másik hosszú távú előnye, hogy az emberek megismerkednek a széleskörű tesztelés fogalmával, ennek oktatási hozadéka lehet. „Előbb-utóbb eljutunk oda, hogy otthon, magunknak végezhetünk előszűréseket, például a vastagbélrák szűrésére az 50 év felettiek otthon maguknak elvégzik a vizsgálatot, hogy van-e a székletben vér, és az jelentkezik tovább orvosnál, akinél az előszűrés eredménye pozitív” – fogalmazta meg az egészségügyi államtitkár.