Álmegoldás. A nyáltesztek hatékonysága alacsony a koronavírus-fertőzöttség kimutatására
Fotó: Haáz Vince
Az egészségügyi minisztérium már a kezdetektől megfogalmazta fenntartásait azzal kapcsolatban, hogy nyálmintán alapuló gyorsteszteket használjanak a tanintézetekben – emlékeztetett hétfőn Vass Levente államtitkár, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy egészségügyi szakemberek szerint csak pénzkidobás a jelenleg zajló tesztelés.
2021. december 13., 19:332021. december 13., 19:33
2021. december 13., 19:522021. december 13., 19:52
„Egészségtani-gazdaságtani megközelítésből rossz döntés az iskolai nyáltesztelés, felesleges, és nem is költséghatékony a tünetmentesek tesztelése” – hívja fel a figyelmet Lorenzovici László orvos-közgazdász. Mint a Krónikának rámutatott,
Közben első héten kiszűrtek 18 esetet, ezek általában tünetmentesek, vagy csak enyhe tüneteik voltak. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőleg 600 ezer euróba került egyetlen fertőzött kiszűrése, és erre még rá kell számolni a szállítási, illetve a szervezési költségeket, sőt a tömeges tesztelésből származó hulladékot is.
Az elemző szerint egyértelműen felelőtlenül gazdálkodtak a döntéshozók az amúgy is szűkös erőforrásokkal.
– fogalmazta meg a szakember. Lorenzovici László meglátása szerint ebben a társdadalomnak is megvan a felelőssége, a „bekiabálók” kényszerítik ki a politikusokból a rossz döntéseket.
Nem tartja a leghatékonyabb megoldásnak a nyálmintán alapuló iskolai gyorstesztelést Fejér Szilárd vegyészkutató, a Pro Vitam diagnosztikai központ vezetője sem. A Krónika Live legutóbbi adásában kifejtette, ha már bevállalták a hatóságok az iskolai teszteltetés ódiumát, nem ezt a módszert kellett volna választani, hiszen a nyálmintán alapuló tesztek hatékonysága alacsony a koronavírus-fertőzöttség kimutatására,
Fejér Szilárd szerint ugyanakkor a legnagyobb veszély a nyálmintás tesztekkel kapcsolatban az, hogy hamis biztonságérzetet adhatnak akkor, amikor már esetleg fertőzött, sőt tüneteket is produkál a diák, de a gyorsteszt negatív eredménye láttán mégis iskolába küldik a szülők. Szerinte a sokkal hatékonyabb megoldás az lett volna, ha az orrgaratból vett minta alapján gyorstesztelnék a diákokat, ennek ugyanis sokkal nagyobb az érzékenysége.
Rámutatott: van olyan ország, ahol a diákok saját maguknak végzik el a tesztet az osztályteremben az orrgaratból vett mintával, még az elemi osztályos kisiskolások is, ez „nem egy nagy ördöngösség”.
a személyes jelenléten alapuló oktatás pedig csak a tesztek alapján lenne lehetséges.
„Az egészségügyi minisztérium már a kezdetektől megfogalmazta fenntartásait azzal kapcsolatban, hogy nyálmintán alapuló gyorsteszteket használjanak a tanintézetekben” – idézte fel hétfőn a Krónika megkeresésére Vass Levente államtitkár. A szakpolitikus kérdésünkre kifejtette, egyrészt aggályaik voltak a tesztek érzékenységével kapcsolatban, másrészt egyértelmű volt, hogy nincs olyan mértékű kapacitás a tanintézetekben, hogy ezeket a teszteket ott elvégezzék.
„Kénytelen-kelletlen elfogadtuk, hogy a teszteket hazavigyék, és a szülők végezzék el, hiszen a szűrés csak akkor hatékony, ha nagy mennyiségben tesztelnek, a tanintézetek kapacitásával végzett tesztelés nem lett volna elég” – mondta Vass Levente. Hangsúlyozta,
Az államtitkár emlékeztetett, az iskolai tesztelést az oktatási minisztérium kezdeményezte, hogy ezzel biztosítsa a jelenléti oktatást. A folyamatot a szaktárca finanszírozza, és a tanügyminiszternek kell eldöntenie, hogy a következőkben mi legyen a teendő. Vass Levente szerint két lehetőség van: vagy folytatják a tesztelést, vagy egyszerűen feladják, elismerve, hogy az egészségügyi minisztérium korábbi fenntartásai megalapozottak voltak.
így ha emelkednek az esetszámok, már nem hibáznak a mintavételnél, időben leolvassák az eredményt, és ez segít majd járványügyi szempontból”
– mutatott rá Vass Levente, aki szerint a másik hosszú távú előnye, hogy az emberek megismerkednek a széleskörű tesztelés fogalmával, ennek oktatási hozadéka lehet. „Előbb-utóbb eljutunk oda, hogy otthon, magunknak végezhetünk előszűréseket, például a vastagbélrák szűrésére az 50 év felettiek otthon maguknak elvégzik a vizsgálatot, hogy van-e a székletben vér, és az jelentkezik tovább orvosnál, akinél az előszűrés eredménye pozitív” – fogalmazta meg az egészségügyi államtitkár.
Kelemen Hunor: milliárdokkal terhelné meg a költségvetést az alkalmazottak ingyenes tesztelése
Az RMDSZ elnöke a Covid-igazolvány bevezetéséről szóló törvény kapcsán a Digi24-nek nyilatkozva hétfőn elmondta: nem ért egyet az alkalmazottak korlátlan számú ingyen tesztelésével, mert több milliárd lejjel terhelné meg a költségvetést, ráadásul az oltási hajlandóság csökkenéséhez vezet. A kormányfőhelyettes közlése szerint az egészségügyi minisztérium által javasolt törvénytervezetet a koalíció hétfői ülésén meg fogják vitatni. Kérdésre válaszolva Kelemen Hunor elmondta, egyetértett azzal, hogy a parlamentbe korábban benyújtott és a szenátusban már elutasított tervezetet már nem érdemes módosítani, hanem új jogszabályt kell kidolgozni helyette a Covid-igazolvány munkahelyi bevezetéséről. Kifejtette: logikusnak tartja és egyetért azzal, hogy az igazolványt a járványhelyzet függvényében vezessék be. Hozzátette, ha a koalícióban egyezség születik róla, akkor az egészségügyi minisztérium törvénytervezetét a parlament mindkét háza tíz napon belül elfogadhatja, és a jogszabály január elsejétől hatályba léphet. „Ezt a kérdést már 2020-ben meg kellett volna oldanunk. Kezdetektől hangoztattam, hogy hiszek az oltásban, mert a beadása élet-halál kérdése is lehet” – idézi Kelemen Hunor nyilatkozatát az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hat házkutatást tartott a rendőrség Máramaros és Szatmár megyében egy szexuális bűncselekmények gyanúja miatt indult ügyben; a nyomozás három személyt érint, köztük egy pedagógust.
Európai uniós beruházással kel új életre a történelmi Magyarország első autógyárának, az egykori Magyar Automobil Részvénytársaság – Arad (MARTA) még megmaradt épülete.
A külhoni magyar állampolgárok választási részvételéhez nem elegendő az állampolgárság: regisztráció, határidők betartása és pontos adminisztráció szükséges ahhoz, hogy a szavazat valóban érvényes legyen.
Festékszóróval fújtak le magyar feliratokat ismeretlen tettesek Szatmárnémetiben. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elítélte a vandalizmust, és az eset kivizsgálására szólította fel a hatóságokat.
Több mint 250 áru- és személyszállító járművet ellenőriztek a Bihar megyei rendőrök az európai „Truck & Bus” művelet keretében az elmúlt 24 órában. Tizenegy hivatásos sofőr vezetői engedélyét és nyolc forgalmi engedélyt vontak be.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás