
Álmegoldás. A nyáltesztek hatékonysága alacsony a koronavírus-fertőzöttség kimutatására
Fotó: Haáz Vince
Az egészségügyi minisztérium már a kezdetektől megfogalmazta fenntartásait azzal kapcsolatban, hogy nyálmintán alapuló gyorsteszteket használjanak a tanintézetekben – emlékeztetett hétfőn Vass Levente államtitkár, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy egészségügyi szakemberek szerint csak pénzkidobás a jelenleg zajló tesztelés.
2021. december 13., 19:332021. december 13., 19:33
2021. december 13., 19:522021. december 13., 19:52
„Egészségtani-gazdaságtani megközelítésből rossz döntés az iskolai nyáltesztelés, felesleges, és nem is költséghatékony a tünetmentesek tesztelése” – hívja fel a figyelmet Lorenzovici László orvos-közgazdász. Mint a Krónikának rámutatott,
Közben első héten kiszűrtek 18 esetet, ezek általában tünetmentesek, vagy csak enyhe tüneteik voltak. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőleg 600 ezer euróba került egyetlen fertőzött kiszűrése, és erre még rá kell számolni a szállítási, illetve a szervezési költségeket, sőt a tömeges tesztelésből származó hulladékot is.
Az elemző szerint egyértelműen felelőtlenül gazdálkodtak a döntéshozók az amúgy is szűkös erőforrásokkal.
– fogalmazta meg a szakember. Lorenzovici László meglátása szerint ebben a társdadalomnak is megvan a felelőssége, a „bekiabálók” kényszerítik ki a politikusokból a rossz döntéseket.
Nem tartja a leghatékonyabb megoldásnak a nyálmintán alapuló iskolai gyorstesztelést Fejér Szilárd vegyészkutató, a Pro Vitam diagnosztikai központ vezetője sem. A Krónika Live legutóbbi adásában kifejtette, ha már bevállalták a hatóságok az iskolai teszteltetés ódiumát, nem ezt a módszert kellett volna választani, hiszen a nyálmintán alapuló tesztek hatékonysága alacsony a koronavírus-fertőzöttség kimutatására,
Fejér Szilárd szerint ugyanakkor a legnagyobb veszély a nyálmintás tesztekkel kapcsolatban az, hogy hamis biztonságérzetet adhatnak akkor, amikor már esetleg fertőzött, sőt tüneteket is produkál a diák, de a gyorsteszt negatív eredménye láttán mégis iskolába küldik a szülők. Szerinte a sokkal hatékonyabb megoldás az lett volna, ha az orrgaratból vett minta alapján gyorstesztelnék a diákokat, ennek ugyanis sokkal nagyobb az érzékenysége.
Rámutatott: van olyan ország, ahol a diákok saját maguknak végzik el a tesztet az osztályteremben az orrgaratból vett mintával, még az elemi osztályos kisiskolások is, ez „nem egy nagy ördöngösség”.
a személyes jelenléten alapuló oktatás pedig csak a tesztek alapján lenne lehetséges.
„Az egészségügyi minisztérium már a kezdetektől megfogalmazta fenntartásait azzal kapcsolatban, hogy nyálmintán alapuló gyorsteszteket használjanak a tanintézetekben” – idézte fel hétfőn a Krónika megkeresésére Vass Levente államtitkár. A szakpolitikus kérdésünkre kifejtette, egyrészt aggályaik voltak a tesztek érzékenységével kapcsolatban, másrészt egyértelmű volt, hogy nincs olyan mértékű kapacitás a tanintézetekben, hogy ezeket a teszteket ott elvégezzék.
„Kénytelen-kelletlen elfogadtuk, hogy a teszteket hazavigyék, és a szülők végezzék el, hiszen a szűrés csak akkor hatékony, ha nagy mennyiségben tesztelnek, a tanintézetek kapacitásával végzett tesztelés nem lett volna elég” – mondta Vass Levente. Hangsúlyozta,
Az államtitkár emlékeztetett, az iskolai tesztelést az oktatási minisztérium kezdeményezte, hogy ezzel biztosítsa a jelenléti oktatást. A folyamatot a szaktárca finanszírozza, és a tanügyminiszternek kell eldöntenie, hogy a következőkben mi legyen a teendő. Vass Levente szerint két lehetőség van: vagy folytatják a tesztelést, vagy egyszerűen feladják, elismerve, hogy az egészségügyi minisztérium korábbi fenntartásai megalapozottak voltak.
így ha emelkednek az esetszámok, már nem hibáznak a mintavételnél, időben leolvassák az eredményt, és ez segít majd járványügyi szempontból”
– mutatott rá Vass Levente, aki szerint a másik hosszú távú előnye, hogy az emberek megismerkednek a széleskörű tesztelés fogalmával, ennek oktatási hozadéka lehet. „Előbb-utóbb eljutunk oda, hogy otthon, magunknak végezhetünk előszűréseket, például a vastagbélrák szűrésére az 50 év felettiek otthon maguknak elvégzik a vizsgálatot, hogy van-e a székletben vér, és az jelentkezik tovább orvosnál, akinél az előszűrés eredménye pozitív” – fogalmazta meg az egészségügyi államtitkár.
Kelemen Hunor: milliárdokkal terhelné meg a költségvetést az alkalmazottak ingyenes tesztelése
Az RMDSZ elnöke a Covid-igazolvány bevezetéséről szóló törvény kapcsán a Digi24-nek nyilatkozva hétfőn elmondta: nem ért egyet az alkalmazottak korlátlan számú ingyen tesztelésével, mert több milliárd lejjel terhelné meg a költségvetést, ráadásul az oltási hajlandóság csökkenéséhez vezet. A kormányfőhelyettes közlése szerint az egészségügyi minisztérium által javasolt törvénytervezetet a koalíció hétfői ülésén meg fogják vitatni. Kérdésre válaszolva Kelemen Hunor elmondta, egyetértett azzal, hogy a parlamentbe korábban benyújtott és a szenátusban már elutasított tervezetet már nem érdemes módosítani, hanem új jogszabályt kell kidolgozni helyette a Covid-igazolvány munkahelyi bevezetéséről. Kifejtette: logikusnak tartja és egyetért azzal, hogy az igazolványt a járványhelyzet függvényében vezessék be. Hozzátette, ha a koalícióban egyezség születik róla, akkor az egészségügyi minisztérium törvénytervezetét a parlament mindkét háza tíz napon belül elfogadhatja, és a jogszabály január elsejétől hatályba léphet. „Ezt a kérdést már 2020-ben meg kellett volna oldanunk. Kezdetektől hangoztattam, hogy hiszek az oltásban, mert a beadása élet-halál kérdése is lehet” – idézi Kelemen Hunor nyilatkozatát az Agerpres.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
1 hozzászólás