Benkő Levente történész, újságíró faggatta Gazda József szociográfust, közírót legújabb kötetéről a kolozsvári Vallásszabadság Házában
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Gazda József háromszéki művészeti író, szociográfus, tankönyvíró, tanár, művelődésszervező legújabb önéletrajzi kötetét mutatták be szerda este a kolozsvári Vallásszabadság Házában. A jó hangulatú, nosztalgikus történetekkel átszőtt könyvbemutatón a Miért is éltem? című kiadványt ismerhette meg a közönség, amely arról is értesült, hogy többek között Szilágyi Domokos is jelentett a szerzőről. Gazda Józseffel Benkő Levente történész, újságíró, a Krónika volt főmunkatársa beszélgetett.
2023. április 06., 18:062023. április 06., 18:06
2023. április 06., 18:122023. április 06., 18:12
Benkő Levente – aki saját elmondása szerint csak azért nem kezdte azzal a felvezető szöveget, hogy száz éve ismeri Gazda Józsefet, mert ő maga még csak hatvanegy éves – felidézte a kötet szerzőjének fiatalkorát. Többek között azt, hogy első írásai a hatvanas években a Kovászna megyében indított Megyei Tükörben jelentek meg, valamint hogy „Jóska bácsi” milyen elszántan járt utána egy korabeli gyilkosságnak, s írta meg annak történetét frappánsan, Vendetta címmel.
Gazda József a moderátor kérdésére felidézte gyerekkori emlékeit, hogy mivel édesapja többnyire távol volt a családtól, mert katonáskodott, az ő és testvérei „lelki alkata” édesanyjuk (aki soha nem verte őket) gondviselő szeretetétől övezve alakult ki.
„Úgy nevelt, hogy szégyen hazudni. Ha véletlenül hazudtam, akkor neki fájt, hogy hazudtam, és akkor én szégyelltem magamat. Elhatároztam, hogy soha többé nem teszek olyat.
– fejtette ki Gazda József. Kiemelte,
„Ahogy véget ért a ceremónia, levettem és többet nem tettem fel” – idézte fel a kovásznai szakíró. Mindezt azzal egészítette ki, hogy gyerekként tanúja volt a szovjet „felszabadításnak” is, látta annak valós arcát: kitekert nyakú tyúkokat, falvakat, amiken végigpusztítottak a „felszabadítók”, hallotta a visítozásokat, amikor éjszakánként „kiviselték” magukat a katonák.
„Az egész kommunizmus arculata így gyökerezett belém. Életem legszebb tíz napját talán 1956 októberében éltem át. Hihetetlenül boldog és hihetetlenül büszke voltam arra, hogy magyar vagyok. Soha nem felejtem el, hogy egy volt katonatársam, egy román fiú, akivel együtt voltunk nyári gyakorlaton, a Szentháromság-szobornál jött szembe velem, széttekintett, hogy ki van a környéken. Odasündörgött hozzám, megszorította a kezemet, s a fülembe súgta, hogy csodálom a népedet” – nosztalgiázott a szerző, aki negyedéves egyetemi hallgató volt abban az időben Kolozsváron. Azt is elmondta, hogy épp az 56-os események miatt került fel először a Securitate által megfigyeltek listájára.
illetve elmesélte néhány, olvasva kalandosnak ható, de valójában veszélyes élményét illegális koszorúzásokról, csodával határos megmenekülésekről.
Gazda József azt is megosztotta a közönséggel, hogy könyve megírása során, illetve azt megelőzően a saját szekus-dossziéját is átolvasta, végigtanulmányozta. S bár a róla jelentő legtöbb besúgó kilétét a mai napig nem ismeri – egy kivétellel csak a fedőnevekről van tudomása –, azt például tudja, hogy Szilágyi Domokos költő jelentett róla – többek között egy Illyés Gyula-vers elszavalásának apropóján.
Gazda József mesélt a nagyenyedi évekről, majd a hazatérésről Székelyföldre, Háromszékre, arról, hogy „feketelistán szereplőként” milyen nehezen kaptak a feleségével, Olosz Ella textilművésszel lakást. Arról is szó esett, hogy néhány esetben milyen mesébe vagy filmbe illő módon szegődött melléjük a szerencse.
A hetvenes években Székelyföldön, majd Csángóföldön faggatta az embereket, magnóval járta a falvakat azokban az években, amikor mindenki bizonytalan volt a kérdezősködőkkel szemben. Az évek alatt körülbelül 2500 emberrel beszélgetett, munkája felbecsülhetetlen értékű.
Szintén megjelennek a könyvben az általában feleségével közös utazásaikat felelevenítő történetek, közel-keleti, egzotikus tájakon átélt kalandok.
Különféle élményeikbe a könyvbemutató épp csak betekintést nyújtott, de a szerző és a moderátor hangsúlyozta, hogy a könyvben részletesen megismerhetőek ezek a történetek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Európai uniós beruházással kel új életre a történelmi Magyarország első autógyárának, az egykori Magyar Automobil Részvénytársaság – Arad (MARTA) még megmaradt épülete.
A külhoni magyar állampolgárok választási részvételéhez nem elegendő az állampolgárság: regisztráció, határidők betartása és pontos adminisztráció szükséges ahhoz, hogy a szavazat valóban érvényes legyen.
Festékszóróval fújtak le magyar feliratokat ismeretlen tettesek Szatmárnémetiben. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elítélte a vandalizmust, és az eset kivizsgálására szólította fel a hatóságokat.
Több mint 250 áru- és személyszállító járművet ellenőriztek a Bihar megyei rendőrök az európai „Truck & Bus” művelet keretében az elmúlt 24 órában. Tizenegy hivatásos sofőr vezetői engedélyét és nyolc forgalmi engedélyt vontak be.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!