Valószínűsíthető, hogy 1602-ből származnak a dési református templom felújítása során talált csontok, akkor ugyanis Giorgio Basta német-római császári hadvezér csapatai csaknem a teljes dési lakósságot lemészárolták, mindössze hatvan család tudott elmenekülni. Minderről Gudor Lajos dési református esperes beszélt a Krónika megkeresésére.
2013. október 23., 18:032013. október 23., 18:03
Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: nem igazak a román sajtóban napvilágot látott találgatások, amelyek szerint egy pestis járvány tömegsírját találták volna meg a munkások. A román sajtó a napokban szenzációként tálalta, hogy alig egy méterrel a földfelszín alatt több száz emberi csontot találtak, mintegy 35-40 centiméter vastag tömbben. Constantin Albinetz helyi múzeumigazgatót idézve arról számoltak be, hogy több lehetséges magyarázata van a tömegsírnak. Eszerint csak egyik lehetséges magyarázat Basta hadvezér 1602-es pusztítása, a múzeumigazgató feltételezése szerint ugyanis az 1719-es vagy 1742-es pestis járvány áldozatai lehetnek.
Gudor Lajos azonban azt mondja, akkortájt ugyan valóban elég gyakori volt a pestis, azonban ebben az esetben szinte biztosan nem erről van szó. A helyi történészek szerint ugyanis akkoriban a pestises tömegsírokat mésszel öntötték le annak érdekében, hogy megelőzzék a járvány továbbterjedését, azonban a most megtalált tömegsírban nem találtak mész maradványokat.
Az esperes ugyanakkor rámutatott, nincs abban semmi rendkívüli, hogy csontokat találtak, hiszen a templomkert – amely 1558 óta van kisebb megszakításokkal a dési református egyházközség tulajdonában – korábban temető volt, így gyakorlatilag bárhol ásnának le, csontokat találnának. Gudor Lajos egyúttal felidézte: a megtalált sírban kizárólag magyarok lehettek, ugyanis az első harminc román jobbágy családot 1730-ban telepítették be Désre, aztán ötven év múlva már saját – görög katolikus – templomuk is volt.
Weisz Attila művésztörténész a világhálón is elérhető leírása szerint a dési református templom – a második plébániatemplom – első okleveles említése 1453-as, de a stilisztikai jellemzők alapján építését már korábban, az 1440-es években elkezdhették. A 16. század közepén, a reformáció idején a templomot a város éppen legnépesebb felekezetei sorra birtokolták, azt sem lehet kizárni, hogy néha egyszerre használták. 1554-ben meghalt az utolsó plébános, ettől kezdve a templom evangélikus volt, 1558-tól református, majd 1568-tól rövid ideig unitárius.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!