Zakariás Zoltán: bármikor készek vagyunk tárgyalni azokkal, akiknek komoly ellenvetésük van
Fotó: Gábos Albin
Elsősorban a gyermekek születési önazonosságát védené az Erdélyi Magyar Szövetség RMDSZ-es színekben mandátumot szerzett parlamenti képviselőinek – Kulcsár-Terza Józsefnek és Zakariás Zoltánnak – a gyermekvédelmi törvény módosításáról szóló törvénykezdeményezése. Ennek lényegét Zakariás Zoltán ismertette a Krónikával.
2022. január 25., 14:532022. január 25., 14:53
– Mi késztette arra, hogy kidolgozzák a román gyermekvédelmi törvényt módosító kezdeményezésüket? Hol szorul korrigálásra a romániai jogszabály?
– A nyáron megvizsgáltuk a román gyermekvédelmi törvényi hátteret, hogy mennyire védi a gyermek születési önazonosságát. Kiderült, hogy egyetlen jogszabályt kell módosítani, a gyermekvédelmi törvényt, a 2004/272-es számút. Ebben le van írva, hogy a gyermeknek joga van azonossága megállapítására és megőrzésére.
Abból indultunk ki, hogy a születési okiratba – az első civil okirat, mely a gyerekről készül – milyen elemeket írnak be. Négy ilyen elem van: a gyerek neve, neme, állampolgársága és nemzetisége.
Gyakorlatilag kimondtuk, hogy ezek alkotják a gyermek születési önazonosságát, és azt is, hogy ezeket hogyan határozzák meg. Az eddig is benne volt, hogy a gyermek nevét a szülők adják, ez így maradt. Újdonságként beírtuk, hogy a nemét az az orvos állapítja meg, aki levezette és megállapította a születést. Ha nem szülészeten történik, akkor általában a háziorvosnak kell megállapítania a születést.
– Az önazonosság kérdésénél a négy elem között szerepel a nemzetiség kérdése is. Ez jelenleg nincs iktatva születés után?
– Van itt egy félreértés, ugyanis elsőre mindenki a születési bizonyítványra gondol. A születési bizonyítvány (certificat de naștere) a születési okirat (act de naștere) kivonata. Ez két különböző okmány, az előzőben nem szerepel minden elem, ami az utóbbiban igen. A születési okirat a lakosság-nyilvántartónál van archiválva, erről készítenek egy kivonatot, amikor a születési bizonyítványt kérjük. Utóbbiban a nemzetiség már nem szerepel, csak a születési okiratban.
– Nem szülhet vitát vegyes házasság esetén, hogy a gyerek milyen nemzetiségű legyen?
– Létezhet ilyen eset, de ez már egy másodlagos szabályozás tárgya. Ha ez a kérdés felmerül, a kormánynak végrehajtási utasításként el kell fogadnia egy procedúrát erre. A törvény az ilyen esetekre nem tér ki.
Amikor a születési okiratba bekerül a nemzetiség, legyen meghatározva, hogy ezt ki dönti el: a szülők
Fotó: Haáz Vince
– Milyen további módosításokat tartalmaz a kezdeményezés a szexuális nevelésre vonatkozóan?
– Az előbb említett a legfontosabb módosítás, de még van kettő: az egyik a szexuális egészségneveléssel kapcsolatos. Erről vita zajlik a parlamentben, mivel jelenleg az szerepel a törvényben, hogy az iskolai programban félévente legalább egyszer szerepelnie kell szexuális nevelési órának a szexuális úton terjedő betegségek és a kiskorúak terhességének megelőzése érdekében. Létezik egy törvénytervezet a képviselőházban, mely kiveszi a cikkelyből a szexuális szót és általános megfogalmazást alkalmaz. Egyszer átment, de az államelnök visszaküldte újratárgyalásra, többek között az említett okból.
Nem tudjuk, mikor lesz napirendre tűzve, és mi lesz a végső döntés. Ettől függetlenül azt javasoljuk, hogy szexuális egészségnevelésnek nevezzük, s azt is, hogy amennyiben a szülők úgy gondolják, legyen joguk kivenni a gyereket erről az óráról, mivel ennek a felelőssége elsősorban rájuk tartozik.
Ezt a cikkelyt kiegészítettük azzal, hogy védeni kell minden olyan tartalomtól, amely a születéskor megállapított nem megváltoztatására, illetve a homoszexualitás népszerűsítésére vonatkozik.
– Utóbbi módosítás kapcsán olyan vádak érték a kezdeményezést, hogy a sokak által „homofóbnak” nyilvánított magyar gyermekvédelmi törvény mása. Volt egyfajta inspirálódás a magyar jogszabályból?
– Nem tagadtuk soha, hogy az ötlet a magyar törvény elfogadása kapcsán született. Viszont már többször leszögeztük, hogy ez nem a magyar törvény másolata, hiszen teljesen más törvényi környezetben van, sok új elemet tartalmaz – például az önazonosság kérdését.
Az utolsó rész megfogalmazása hasonlíthat ugyan, de nem másolata a magyar törvénynek: egy meglévő cikkelyt egészítettünk ki.
Fotó: Haáz Vince
– Kiknek mutatták be eddig a kezdeményezést, kiknek a támogatására számítanak?
– A törvénykezdeményezést tavaly december 23-án iktattuk, egyelőre az RMDSZ-frakcióban lett bemutatva. Nem született konkrét döntés, hogy frakciószinten támogatják, vagy nem, mindenkinek saját belátására lett bízva, hogy aláírja, vagy sem, így iktatáskor hét aláírás lett. Innentől elkezdődött a támogatásszerzés.
Úgy értékeljük, a szenátus lesz az első ház, amely tárgyalhatja. Amikor február elsején megkezdődik az ülésszak, elkezdünk egyeztetni a felsőház frakcióival, szenátorokkal, hogy megszerezzük a támogatásukat. Nem tudok előrejelzésekbe bocsátkozni, de az eddigi nyilatkozatok alapján mindkét nagy pártban, a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) és a Szociáldemokrata Pártban (PSD) is van valószínűleg egy többség, mely támogatná. Sok függ attól is, hogy az Európai Bizottság reagál-e, vagy sem a törvénykezdeményezésre. Ha reagál, nem tudni, követi-e visszalépés, meghátrálás. Bízunk benne, hogy többséget fog szerezni, hiszen a kezdeményezés legnagyobb része teljesen logikus és hiánypótló a részletezésben.
– Tehát számítanak arra, hogy Brüsszel részéről érkezik egyfajta állásfoglalás ezzel kapcsolatban?
– Magamtól nem számítanék, de miután láttam, hogy a magyar törvény kapcsán milyen vehemens reakciók születtek, nem tudom kizárni. Ha bizonyos körök, csoportok, társaságok érzékenyítik az Európai Uniót, az Európai Bizottságot, elképzelhető. Tudjuk, az EB többször elmarasztalta Romániát, hiszen az LMBTQ-közösségek szempontjából nem megengedő a hazai törvényalkotás. Mi is többször kifejtettük, hogy ezt rendezni kell, de ezek a jogszabályok a felnőttekre vonatkoznak. A mi kezdeményezésünknek nincs köze ehhez, hiszen 18 éven aluli gyerekekről van szó és azok védelméről.
– Ebben a kérdésben elég nagy a befolyásuk a civil szervezeteknek, egyházaknak. Részükről számítanak-e támogatásra, vagy akár ellenállásra?
– Ha az ortodox egyházra gondolunk, mely eléggé konzervatív nézeteket vall ezekben a kérdésekben, nem hiszem, hogy lenne különösebb állásfoglalás. A többi egyház részéről nem tudom. De ha felmerülne, készek vagyunk bárkivel leülni, megbeszélni a kezdeményezés lényegét. Mert ha valamilyen ellenvetés születik, azt véleményem szerint csak a szöveg felületes kezelése vagy nem megfelelő ismerete okozhatja. Bármikor készek vagyunk tárgyalni azokkal, akiknek komoly ellenvetésük van.
– Hogy látja, mikor kerülhet a plénum elé a kezdeményezés?
– Egyelőre be van jegyezve a képviselőház iktatójába, de nem lett még bejegyezve a törvényhozási folyamatba. Ez a következő napokban, hetekben megtörténik. Ha jól sejtjük, a szenátus lesz az első ház, mely tárgyalja. A felsőházban limitált az idő, 30 munkanap. Amennyiben ennyi idő alatt nem kerül a plénum elé, hallgatólagosan elfogadódik. Utána átkerül a képviselőházba, ahol viszont nincs terminus; annak függvényében, hogy milyen támogatást sikerül összeszedni, napirendre kerül a bizottságokban. Elképzelhető, hogy a tavaszi ülésszak idején a képviselőházban is haladhat a kezdeményezés, melynek elfogadásához egyszerű többségre van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!