Fotó: Tőkés László sajtóirodája
Tőkés László szerint 1989-ben olyan erős volt már a kommunista diktatúra nyomása, hogy nem volt hova hátrálni.
A református lelkész csütörtök délután beszélt erről a temesvár-belvárosi református templomban, ahol 30 évvel ezelőtti ellenállása olyan szolidaritási hullámot indított, amely a Ceaușescu-diktatúra bukásához vezetett. Mint felidézte:
Nicolae Ceaușescu kínai, észak-koreai mintára 7-8 ezer falut akart eltüntetni a föld színéről, hogy a falvak lakóit is tömbházakba költöztesse.
„Ebben a helyzetben nem szabadott hallgatni. Arról sem szabadott hallgatni, hogy olyan egyházi vezetőink voltak, akik kollaboráltak az ateista, kommunista hatalommal. Nem volt már hova hátrálni” – idézte az 1989-es ellenállása motivációit Tőkés László. Felidézte: a temesvári gyülekezetet is bevonta a küzdelmébe.
Csodálatosnak tartotta, hogy a temesvári gyülekezet ahelyett, hogy megijedt volna a kommunista politikai rendőrség rá is kiterjedő fenyegetésétől, felbátorodott, és kiállt a lelkésze mellett.
Temesváron az 1989: Istennél a szabadítás című egyházi szimpóziummal kezdődött el az 1989-es népfelkelés 30 éves évfordulós rendezvénysorozata. A szimpóziumon Békefy Lajos lelkipásztor, szociáletikus, közíró az általa írt Temesvári hitvallásra utalva említette:
A temesvári népfelkelés kitörésének 30. évfordulója tiszteletére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és más hazai és külföldi szervezetek által rendezett, Temesvár 30 elnevezésű ötnapos emlékhét keretében csütörtökön este felavatják az 1989-es forradalom első áldozatának, Újvárossy Ernőnek a református templom falán elhelyezett emléktábláját. Pénteken reggel tíz órakor Az út a szabadság felé címmel nemzetközi tudományos konferencia helyszíne lesz a Temesvári Műszaki Egyetem, felszólal Tőkés László, Łukasz Kamiński, az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform elnöke Nicolae Robu, Temesvár polgármestere és Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke.
Soha nem felejtünk! címmel fiataloknak szánt, a totalitarizmusokról szóló olvasókönyvet mutatnak be, majd panelbeszélgetések következnek a kommunizmusban kifejtett ellenállásról, a kisebbségek és az egyházak elnyomásáról, a rezsim válságáról. A meghívottak között szerepel M. Kiss Sándor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese, Greta Paskočiumaitė litván történész, Anna Piekarska, a Lengyel Nemzeti Múzeum igazgatóhelyettese, Pavel Žaček cseh országgyűlési képviselő, Brîndușa Armanca író, szerkesztő, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet elnöke, Deutsch Tamás, a Fidesz alapító tagja, európai parlamenti képviselő, Petr Blažek, a prágai Diktatórikus Rendszerek Kutatóintézete és Dokumentációs Központja munkatársa, Daniel Vighi író, egyetemi oktató, Marius Oprea, történész, politológus, Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, Molnár János egyháztörténész.
Szombaton forradalmárok, hazai és külföldi szakértők részvételével folytatódik a tudományos konferencia, Tőkés László, Lord David Alton, a brit Felsőház tagja, Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök, Németh Zsolt, a FIDESZ alapító tagja, az Országgyűlés külügyi Bizottságának elnöke és Łukasz Kamiński részvételével megrendezik a rendszerváltók fórumát, majd este Szabadság ’89 címmel gálaestet rendeznek, amelynek egyik díszvendége Orbán Viktor miniszterelnök.
Kerekasztal-beszélgetést rendeznek a Tőkés családnak a 89-es ellenállásban betöltött szerepéről, és szintén vasárnap felavatják az Új Ezredév Református Központ templomát, igét hirdet Tőkés László, díszvendég Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár és Németh Zsolt. Hétfőn, az emlékhét zárónapján élő könyvtáron, rendkívüli osztályfőnöki órákon és egyéb emlékező rendezvényeken vehetnek részt az érdeklődők a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban, Temetetlenek címmel dokumentarista alapú kísérleti-performatív színházi előadást mutatnak be, este ökumenikus istentiszteletet tartanak a temesvár-belvárosi református templomban, majd az istenháza előtt élőlánc és fényfestés lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.
A jogosítvány megszerzése után sokan már csak a mindennapi rutinra hagyatkoznak, csakhogy egyes közlekedési szabályok időközben megváltoztak, másokat pedig eleve tévesen tanultak meg az autósok.
Bethlenszentmiklóson nem egyszerűen egy műemlék helyreállítása zajlik: miközben a szakemberek a tűzvészben megrongálódott unitárius templom szerkezeti problémáit próbálják orvosolni, az épület eddig ismeretlen múltja is egyre részletesebben kirajzolódik.
Hargita megye hivatalosan is Románia első zöld desztinációja – adta hírül szerdán a székelyföldi megye önkormányzatának sajtóosztálya. A Krónikához eljuttatott közlemény úgy fogalmaz: ez újabb fontos mérföldkő a fenntartható turizmus útján.
Ötszáz lej első látásra komoly segítségnek tűnik az iskolakezdéshez, ám a hazai árak alapján legfeljebb az alapvető tanszerekre és egy olcsóbb iskolatáskára lehet elég.
Megalakulásának 80. és önállósodásának 50. évfordulóját ünnepelte a
Marosvásárhely-Felsővárosi Református Egyházközség. Az immár évek óta hagyományos Felsővárosi Napok idei mottója: „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr.”
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium.
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Marosvásárhely felkerült az európai szecessziós városok térképére – jelentette be kedden a Maros Megyei Tanács által létrehozott Visit Maros Egyesület.
Megközelítette az 1500 kilométert a romániai gyorsforgalmi úthálózat hossza, miután hétfőn délután átadták az A7-es moldvai autópálya legújabb, Adjud és Bákó közötti, 47,10 kilométeres szakaszát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!