Beindult a palántanevelési idény a sándorhomoki zöldségesfarmon
Fotó: Diószegi István
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg. Nemrég született harmadik gyerekük fogadására a budapesti Agrárminisztériumtól vándorbölcsőt kaptak. Videós riportunkban a szatmári zöldségtermesztő farm történetét járjuk körül.
2025. március 12., 07:582025. március 12., 07:58
2025. március 12., 08:142025. március 12., 08:14
Bő tízéves múltra tekint vissza Diószegi István és Erika zöldségtermesztő farmja a Szatmár megyei Sándorhomokon. A történet úgy kezdődött, hogy 2012-es lakodalmukat követően István Erikával közösen úgy döntött, nem a szatmárnémeti szülői portára építenek, hanem hazatérnek a román–magyar határ közelében fekvő színmagyar faluba, a nagyszülői telekre gazdálkodni, ahol még élt a nagymama. Erika a Kolozsvár szomszédságában fekvő Szászfenesről jött férjhez Szatmárra: neki sem volt ismeretlen a háztáji gazdálkodás, hiszen amíg a tömeges beköltözések révén szülőfaluja nem vált az ország legnépesebb községévé, a korábban barátságos, élhető településen sokan termesztettek zöldséget.
Diószegi István érettségi után Budapesten végzett vendéglátóipari főiskolát, majd a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát, és Szatmárnémetiben dolgozott üzletvezetőként.
,,Ebből meggazdagodni nem lehet, tisztességesen megélni viszont igen” – foglalja össze az elmúlt bő tíz esztendő gazdálkodásának lényegét.
Az öttagú Diószegi család
Fotó: Orbán Orsolya
2014-ben visszavették a nagyszülők által korábban bérbe adott földeket, és mintegy 10 hektár területen láttak hozzá krumplit és zöldségféléket, illetve némi gabonát termeszteni a kis sertéstelep ellátásra. Diószegiék alapelve a több lábon állás. A zöldségtermesztésből és disznótartásból származó jövedelem biztosítja azt, hogy István főállású gazda maradhasson: nem csak a fontosabb mezőgazdasági munkálatokat végzi el, hanem az értékesítés is az ő kezében összpontosul.
A budapesti Agrárminisztérium vándorbölcsőjében a család legkisebb gyereke
Fotó: Orbán Orsolya
Erika asszony egy szatmárnémeti étterem szakácsaként dolgozik, és munka után segédkezik a férjének. Jelenleg gyereknevelési szabadságon van: megérkezett a Diószegi család harmadik palántája. Anyjuk mellett a 9 és 11 éves lányok a baba legjobb pesztrái, a kisfiú élvezi a rá összpontosuló nagy figyelmet.
amely fiatal családoknak jár, amelyek mezőgazdaságból, élelmiszer-előállításból élnek, és kisbabát várnak. ,,Fodor István falugazdász hívott telefonon, hogy nekünk szeretnék adományozni a vándorbölcsőt, amit nagyon szép gesztusnak tartunk. Egy évig van nálunk, utána más gazdához kerül, akik szintén gyereket várnak” – magyarázza a sándorhomoki termelő.
Bakhátas rendszerben terem a nyárutó sikernövénye, a padlizsán
Fotó: Diószegi István
A tágas porta mögött húzódik a család egyik zöldségesföldje. Már megérkezett az ültetésre váró dughagyma, a napokban kerül a földbe, akárcsak a gyökérzöldségek magvai. A fűtetlen fóliasátorban beindult a palántanevelés, hogy a zöldségféléket idejében ki lehessen ültetni. A szabad földön történő zöldségtermesztésre szakosodott család a korai fagyok ellen talajtakaró fóliával védi a zsenge növényeket, hogy szárba szökjenek, és a fagyveszély elmúltával erőteljesen beinduljon a növekedés.
Gazdálkodásuk alapja a jó minőségű vetőmag és vetőgumó, amit akkor is megvásárolnak, ha sok gazda szerint nagyon drága.
Mi kétfajta vetőgumót vásárolunk Székelyföldről, a téli tárolásra szánt burgonya szaporítóanyagát Hollandiából szerezzük be egy magyarországi beszállítón keresztül. Nem olcsó mulatság, de minőségi és mennyiségi termést csak ilyen áron lehet elérni” – magyarázza vendéglátónk, miközben megmutatja a ládákban tárolt vetőgumót.
Nyári emlék. Zöldségrakomány útra készen Kolozsvárra
Fotó: Diószegi István
A szaporítóanyag mellett a zöldségtermesztés sikere a megfelelő irrigáción múlik. Diószegiék minden veteményes parcellába kutat fúrtak, amiből benzinmotoros szivattyúkkal hozzák fel a vizet. A gazda szerint szerencsés helyzetben vannak, mert 6-7 mélyen találnak vizet, így a forró nyarakon is bőven jut víz csepegtetős öntözéssel a növények gyökerére. Az irrigációs csöveket bakhátrendszerben vezetik végig, a paprika, padlizsán és sok más zöldség bőséges termése meghálálja a gondoskodást.
A bő tíz éve üzemelő zöldségfarm önfenntartó. A területalapú támogatáson kívül más uniós forrást nem igényeltek. ,,Nem szeretem az uniós pályázatokkal járó bürokráciát, és a hivatali packázást. Rossz tapasztalataim vannak! Szabad ember akarok lenni, aki a megtermelt zöldséget piaci áron értékesíti, és megél belőle. Ezért a szabadságért vállaltam a gazdálkodást, amit semmiféle alkalmazotti életmódra nem cserélnék már fel” – érvel a szatmári gazda.
Feliratos kerámiatányér az ebédlő falán
Fotó: Orbán Orsolya
Diószegi István elismeri, hogy az idős nemzedékek távozásával kevés fiatalt érdekel a gazdálkodás Sándorhomokon. Holott a falu híres burgonyája iránt ma is nagy a kereslet. ,,Aki megkóstolja a sándorhomoki krumplit, az mindig ilyet akar enni” – jelenti ki magabiztosan vendéglátónk a vásárlói visszajelzésekre alapozva. A három fajta – korai, középidejű és kései – pityóka minden kilója elkél, sőt jóval több termésre is lenne kereslet. A tízhektáros zöldségesfarm ,,vezető ereje” a krumpli, az a sándorhomoki burgonya, ami évtizedekkel ezelőtt az első újkrumpli volt az erdélyi zöldségpiacokon.
Diószegiék értékesítési modellje működik, hiszen terményeik egyharmadát kolozsvári és a kincses város környéki vásárlóknak szállítják megrendelésre. Sokan egész évben a sándorhomoki gazdától rendelnek zöldséget: a szállítmányokat meghatározott időben saját teherszállító járművén fuvarozza a kincses városba és környékére a gazda.
A termés nagyobb részét – a zöldségfélék és a burgonya mintegy 70 százalékát – szatmárnémeti étterem vásárolja fel, a gazda szerint hosszú évek óta elégedettek a kínálattal. Ez az üzleti kapcsolat jelenti a gazdacsalád anyagi biztonságát: a 14 kilométerre fekvő megyeszékhelyre minimális a szállítási költség, és a nagy tételben átadott áru jó áron talál vevőre.
A több lábon álláshoz elengedhetetlen sertéstelep
Fotó: Orbán Orsolya
A gazda rossz véleménnyel van a zöldségpiacokról, többek között a szatmárnémetiről is.
„Olyan emberek árulnak murkot, petrezselymet, hagymát, paprikát, stb., akiknek fogalmuk sincs a zöldségtermesztésről, azt sem tudják, mikor kell elvetni a magot. A hatóságok semmit nem tesznek a piacokat behálózó nyerészkedők ellen, akik gyakran őstermelői igazolvány mögé bújva kereskednek. Alig talál a piacon igazi őstermelő gazdát a vásárló” – mutat rá a visszás zöldségpiaci állapotokra Diószegi István.
A zöldségtermesztés jövőjével kapcsolatban a sándorhomoki gazda úgy látja, hosszabb távon csak a nagyobb termelők maradnak talpon.
Kicsiben a háztáji kertet érdemes megművelni, hogy a legszükségesebb zöldségeket megtermelje a család, de ebből megélni nem lehet.
,,A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák közül többen abbahagyják a kalászos gabona, a kukorica és más haszonnövény termesztését, mert egyre kisebb a jövedelmezőség. Többen fontolgatják, hogy zöldségtermesztésre térnek át. Kérdés, hogy ez a nagyon munkaerő-igényes gazdálkodási forma hány agrárvállalkozónak fog bejönni, hiszen merőben különbözik a gépesített gabonatermesztéstől” – mutat rá az átállás kockázataira vendéglátónk.
Vegyes zöldségeszsákok. Nagyjából már elkeltek a téli tartalékok
Fotó: Orbán Orsolya
Mint mondja, télen is megbecsüli őket, amikor nem tud állandó munkát adni, így a tavaszi dandár idején mindig a portáján vannak. Ez is szerves része a tízéves sikertörténetnek, amit a fiatal házaspár alapozott meg abban a Szatmár megyei faluban, ahol fél évszázada még a legtöbb portán gazdálkodtak, míg manapság két kezén megszámolja az ember a mezőgazdaságból élő családokat.
A Szatmár megyei Sándorhomokot Erdély-szerte híres homoki krumplijáról ismerték, elsőként került piacra, de a helyi gazdák más zöldségfélékkel is piacoltak. Immár második éve sándorhomoki gazda nyerte el a megye legjobb zöldségtermesztője díját.
A többségében magyarok lakta Szatmár megyei Sándorhomok két dologról nevezetes: remek ízű krumplijáról és a 19. században híressé vált arisztokrata Kováts család épített örökségéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!