Hirdetés

Az ukrán húsvéti tojásírás mint a béke záloga – Ünnepükről meséltek a Kolozsvárra menekült asszonyok

Pászkát, azaz hagyományos édes kenyeret is sütnek idén húsvétkor az ukrán menekültek Kolozsváron •  Fotó: wikipedia.org

Pászkát, azaz hagyományos édes kenyeret is sütnek idén húsvétkor az ukrán menekültek Kolozsváron

Fotó: wikipedia.org

A háború elől Kolozsvárra érkezett, többségében ortodox vallású ukrán menekültek idén a húsvétot otthonuktól, családjuktól távol is megünneplik. Ukrán asszonyokkal beszélgettünk a húsvéti szokásaikról, és arról, hogy háború idején ezeket mennyire tudják megtartani egy másik országban, kultúrában.

Tóth Gödri Iringó

2022. április 23., 08:562022. április 23., 08:56

A húsvét a keresztény közösségek, így az Ukrajnában élő ortodoxok számára is az egyik legfontosabb ünnep. A háború elől többek között Kolozsvárra menekült ukránok idén rendhagyó módon készülődnek a feltámadás ünnepére.

Négy olyan ukrán hölgyet, anyukát faggattunk szokásaikról, akiknek gyerekeik az unitárius egyház által az ukrán menekült gyerekek számára létrehozott és működtetett óvodába járnak.

Hirdetés

Natalija és Diana Kijevből, Ileana Cserkasziból, Natalija pedig Mariupolból érkezett a kincses városba. A kolozsvári unitárius egyház tanácstermében szervezett kávézás közben a Krónikának elmesélték, hogy ukránul a húsvétot velikdennek nevezik, azaz a nagy napnak, és nemcsak a vallásos emberek számára fontos, hanem minden ukrán megünnepli.

A gonosz szörny és a tojásíró ember története

A húsvét előtti időszakban sokan tartják a hathetes böjtöt, így ennek lejártával a húsvéti asztalra mindenképp hús kerül – családonként változik, hogy milyen hús, de nem jellemző náluk a bárány, mint nálunk.

A legtöbben disznót esznek, amit kőből rakott kemencében sütnek, illetve sokaknál kerül kolbász az ünnepi asztalra. Az ünnep alkalmából készül egy specifikus desszert, sütemény is, ahogy Natalija említette, édes kenyér, amit pászkának neveznek, és a hagyomány szerint ezt kell először húsvét napján enni.

Húsvétvasárnap ételszentelés is van, a kosárban tojást, kenyeret, kolbászt, sonkát és bort is szoktak vinni a templomba, illetve egy gyertyát is mellétesznek.

Misére hagyományosan szombatról vasárnapra virradó éjszaka mennek, illetve vasárnap reggel is ellátogatnak a templomba. Akárcsak nálunk, Ukrajnában is írnak és festenek tojást. A méhviasszal írott, díszes, kifújt tojásokat piszankinak nevezik, ezeket dekorációként felaggatják a lakásban vagy a fák ágaira, illetve asztaldíszként is használják.

A főtt, általában hagymahéjjal és céklával festett tojást kraszankinak nevezik, ezeket húsvétvasárnap – akárcsak a románok – összekoccantják. Az, hogy mi történik a két tojás összekoccantása nyomán, régiónként változik, van, ahol egyszerűen csak veszít az, akinek összetörik a tojása, van, ahol a vesztesnek meg kell ennie a tojást, illetve van, ahol másnak kell adnia.

Régen mindenki természetes anyagokkal festette a vöröses, néha ciklámenes színű tojásokat, de ma már sokan az üzletek polcain kapható festéket használják a színezéshez.

A tojásfestéshez több legenda is kapcsolódik, az egyik egészen a pogány időkig nyúlik vissza, e szerint egy gonosz szörny készült megtámadni egy falut, ám amikor meglátott ott egy tojásíró embert, letett eredeti szándékáról.

Azóta minden évben elküldi a szolgáit a faluba, hogy ellenőrizzék, az emberek még írnak-e tojást. Így a tojásírás hagyománya tulajdonképpen a béke zálogaként is értelmezhető – jegyezték meg az ukrán asszonyok.

Fűzfavasárnap és a megtisztulás napja

Azt is elmondták, hogy a virágvasárnapot Ukrajnában fűzfavasárnapnak nevezik, mivel náluk nincs pálmafa, ahogy a világ sok országában, ahol szó szerint pálmavasárnap ez az ünnep. Az ukránoknál a nagycsütörtök a megtisztulás napja, ilyenkor végzik a nagytakarítást, illetve az ember magáról is „le kell hogy mossa” az egy év alatt összegyűlt szennyet, bűnt.

Húsvéthétfő munkaszüneti nap Ukrajnában is, ehhez a naphoz nem kapcsolódnak különleges szokások, ellenben a húsvét utáni hét a halottakra való emlékezés hete, ilyenkor a temetőbe is ki szoktak menni elhunyt hozzátartozóik, barátjaik sírjához.

A Kijevből érkező Nataljia elmesélte, idén Kolozsváron is szeretné megsütni a hagyományos húsvéti édes kenyeret,

amihez bár még nem talált még olyan kenyérformát, amelyet ilyenkor használnak, de „majd csak kitalál valamit”. Tojásokat is tervez festeni, de a korábbi évektől eltérően nem hagymával, hanem üzleti festékkel.

Utóbbit mind a négyen tervezik, szerintük fontos, hogy a gyerekeikkel együtt az otthonuktól távol is éltessék hagyományaikat, és vasárnap összekocogtassák a tojásokat. Templomba is terveznek menni, ugyanis amióta Kolozsváron vannak,

egyszer már voltak ortodox templomban, ahova meghívták őket, és húsvétkor is oda terveznek visszatérni.

Sajnálják, hogy a román ortodoxoknál nincs ételszentelés, de elmondták, hogy tudják, hogy itt az a szokás, hogy szentelt kenyeret (ostyát) kapnak a hívek. Nevetve mesélték el, hogy eddigi tapasztalataik alapján az a különbség az ukrajnai és a romániai ortodox mise között, hogy itt nem kell az egész szertartást végigállni – osztozva Krisztus szenvedésében –, hanem le is lehet ülni, ha elfárad az ember.

Azt is kiemelték, hogy a nyugati szokások nem honosodtak meg náluk, nincs nyuszi vagy tojáskeresés, nem kapnak ilyenkor édességeket a gyerekek. Attól függetlenül, hogy valaki vallásos, vagy sem, a húsvét egy fontos ünnep, amikor összegyűl a család, és együtt fogyasztják el az ünnepi ebédet, mások elutaznak vidékre és együtt piknikeznek.

Annak ellenére, hogy a szokásaik megtartásával megteremtik az ünnepi hangulatot Kolozsváron, mindenki számára nehéz az idei húsvét, mivel szeretteiktől távol vannak, és ünnepekkor még jobban kihangsúlyozódik hiányuk.

„Ebben az évben nem olyan lesz a húsvét, mint általában. Épp tegnap este gondolkodtam ezen, és kicsit elszomorodtam”– mondta Ileana hozzátéve, tervezik, hogy a gyerekekkel együtt elutaznak valahova a környékre, hogy „jobbá” tegyék ezt az ünnepet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Jogosítvány nélkül a forgalomban: iskolajárattá vált az elektromos roller, de ki tanult szabályismeretet?

Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.

Jogosítvány nélkül a forgalomban: iskolajárattá vált az elektromos roller, de ki tanult szabályismeretet?
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
2026. szeptember 17., csütörtök

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben

Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben
2026. szeptember 16., szerda

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál

Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Falakat könnyebb megmenteni, mint közösséget Erzsébetvároson – kérdés, lesz-e, aki megőrizze a megújuló Apafi-kastélyt

Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.

Falakat könnyebb megmenteni, mint közösséget Erzsébetvároson – kérdés, lesz-e, aki megőrizze a megújuló Apafi-kastélyt
2026. szeptember 16., szerda

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet

54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet
2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
Hirdetés
Hirdetés