Robert Francis Prevos amerikai bíboros, pápai nevén XIV. Leó lett a római katolikus egyház új vezetője
Fotó: Vaticannews
A pápaválasztó konklávé május 8-án Robert Francis Prevost amerikai bíborost választotta meg a katolikus egyház új vezetőjének, aki XIV. Leó pápa néven kezdi meg szolgálatát. Több szempontból is történelmi választásnak lehetünk tanúi, ugyanis a 69 éves egyházfő az első észak-amerikai pápa, és az első, aki az Ágoston-rend tagjaként került Szent Péter trónjára. Az új egyházfő megválasztásáról, az általa képviselt irányvonalról Oláh Zoltán nagyprépost, kanonok, teológiai tanár beszélt a Krónikának.
2025. május 09., 19:152025. május 09., 19:15
− Négy szavazási fordulót követően a konklávé több mint 130 bíborosa a vatikáni Sixtus-kápolnában Robert Francis Prevost amerikai bíborost választotta Ferenc pápa utódává. A 69 éves egyházfő a XIV. Leó nevet választotta, tisztelegve a 19. század reformpápája előtt. A chicagói születésű Ágoston-rendi szerzetes pápává választását követő beszédében több ízben is utalt elődjére, a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápára, az általa megkezdett reformok folytatását ígérve, különös tekintettel a szinodalitásra és a perifériák támogatására. Mi az ön olvasata a Szent Péter-bazilika lodzsjájáról mondott beszédéről?
− Úgy látom, XIV. Leó pápa számos téren elődje megkezdett munkásságát fogja folytatni. Ferenc pápa közvetlen munkatársaként szolgált, ő kreálta bíborossá 2023-ban, és nevezte ki a Püspöki Dikasztérium élére, amely főleg a püspökök kinevezésében tölt be fontos feladatot. Biztos vagyok abban, hogy XIV. Leó pápa mestereként tekint elődjére, és a béke, a szegények mellett való kiállás benne lesz az ő pontifikátusában.
ahogy megmutatkozott a Szent Péter-bazilika homlokzati lodzsáján, láthattuk, hogy ruházata kissé eltér Ferenc pápa egyszerűbb megjelenésétől, viselte azt a bíborszínű mozettát, amit elődje nem, és a pápai öltözetet kiegészítő kereszt meg mellény is díszesebb volt.
Oláh Zoltán nagyprépost,. kanonok, egyetemi tanár elmondta, az új pápának azt a szinodális utat kellene folytatnia, amelyet Ferenc pápa is elkezdett, és ami arról szól, hogy megteremtsük az egyházban a dialóguskultúrát
Fotó: Magyar Kurír
− XIV. Leó pápa első nyilvános megjelenésekor viselt öltözete értelmezhető-e akként, hogy nemcsak a Ferenc pápa által megkezdett reformirányt, hanem a XVI. Benedek pápa képviselte hagyományos vonalat is követné?
− Ez a gesztus tekinthető egyfajta hídszerep vállalásának is, de az új pápa esetében nem beszélhetünk egyértelműen tradicionalista meg haladó irányról. Prevost bíboros Chicagóban született 1955-ben, matematikát tanult, majd ezt követően lépett be az Ágoston-rendbe, és szolgálatának jelentős részét a dél-amerikai kontinens egyik szegény országában, Peruban töltötte, ahol apostoli kormányzóként is szolgált, majd Chiclayo püspökévé nevezték ki.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
− A római katolikus egyház 267. vezetője XIV. Leó pápa néven kezdi meg szolgálatát. Ön szerint mire utal ez a névválasztás?
− Sokatmondó, hogy Prevost bíboros a Leó nevet választotta, ugyanis névválasztása mögött az az üzenet rejtőzhet, hogy a 19. század végén, a 20. század elején szolgáló XIII. Leó (1878–1903) pápához hasonlóan az ipari munkások szociális problémáinak felkarolását tekintheti céljának. XIII. Leó pápa a századfordulón azt a IX. Pius pápát követte Szent Péter trónján, akinek uralkodása idején megszűnt a pápai állam. XIII. Leó nem folytatta elődje konfrontációs vonalát az Olasz Királysággal szemben, a péteri szolgálatban új dimenziókat nyitott, ugyanis az ipari forradalom idejének társadalmi problémáira adott aktuális katolikus választ.
Rerum Novarum, vagyis Az új dolgok nevű enciklikájában szót emelt a munkások kizsákmányolása ellen, foglalkozott az ipari forradalom miatt bekövetkezett tömeges munkanélküliséggel, szakszervezetek és érdekképviseletek létrehozását szorgalmazta, valamint írt az egyház, az állam, a munkaadók és a munkavállalók kötelezettségeiről is. A névválasztás kapcsán még szóba jöhet az 5. században élt Nagy Szent Leó pápa is, aki egy olyan korban vezette a katolikus egyházat, amikor erőteljesen kellett védelmezni a nyugati keresztény világot a hunok pusztító haderejével szemben. Ő volt az a pápa, aki megvédte Rómát Attila hun király betörő hadaitól. Egyházi legenda szerint megjelent Szent Péter és Pál Nagy Szent Leó felett, amikor Attila király elé ment tárgyalásokat folytatni az örök város érdekében.
Megtartotta első miséjét XIV. Leó pápa, amelyen hangsúlyozta, az egyházra ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak
Fotó: MTI/EPA
− Az ön meglátása szerint melyek ma a római katolikus egyház fejének legfontosabb feladatai?
− A péteri szolgálat elsősorban az egyház egységét hivatott szolgálni. Azt a szinodális utat kellene továbbvinni, amit Ferenc pápa is elkezdett, és ami arról szól, hogy megteremtsük az egyházban a dialóguskultúrát. Hallgassuk meg azokat az embereket, akik az egyháztól, Isten vándorló népétől elszakadtak, próbáljunk szóba állni, együtt járni, együtt haladni azokkal is, akik eltévedtek.
Szent Ágoston „fiaként”, azaz ágostoni szerzetesként a nagy püspök szavait is idézte: „Veletek keresztény vagyok, értetek meg püspök.” A péteri szolgálatnak a részegyházak közötti párbeszédet kell előmozdítania. A hitről tett bizonyságtétel továbbá az új pápa köszönése is, ugyanis a „Békesség veletek!”, a feltámadott Krisztus szavaival üdvözölte a Szent Péter téren összegyűlt tömeget, és hangsúlyozta, Krisztus békéje fegyvertelen, lefegyverző béke, alázatos és tartós.
Raffaello reneszánsz festő freskója a Nagy Szent Leó pápa és Attila hun király találkozójáról (1514) a vatikáni Apostoli Palotában
Fotó: Wikipedia
− A Vatikánban tanácskozó, pápaválasztó bíborosi testületben Európát 54, Ázsiát 21, Afrikát 17, Közép- és Dél-Amerikát 21, Észak-Amerikát 21, Óceániát négy bíboros képviselte, így többen számítottak arra, hogy európai lesz Szent Péter következő utóda, annál is inkább, hogy Európában egyre fogy a katolikus hívek száma. Ön szerint mit kell tennie a katolikus egyház új fejének, hogy megerősítse a keresztény hitet?
− Véleményem szerint összetett oka van annak, hogy Európában gyengült a kereszténység, és ez a 20. században nem a pápák személyével áll összefüggésben. Tudomásul kell vennünk, hogy a katolikus egyház hívei nagyobb számban élnek más kontinenseken, mint Európában. Az Amerikai Egyesült Államokban például az ország lakosságának egynegyede katolikus, a legtöbb tagot a katolikus egyház számlálja,
Ezenkívül Dél-Amerika lakosságának is jelentős része katolikus vallású, ezért a pápaválasztást megelőzően a vatikanista szakértők sem csupán az európai bíborosok esélyeit latolgatták. Persze mi örvendtünk volna, ha Erdő Péter bíborosra esett volna a választó bíborosok választása. A pápának nem az a feladata, hogy erődszerűen védelmezze a keresztény hitet, hanem a tanúságtétel által kell arra biztatnia a katolikus egyház tagjait, klerikusokat és laikusokat egyaránt, hogy legyenek a hit emberei. A pásztorok járjanak együtt Isten vándorló egyházával, legyenek „juhszagúak”, és a Jóisten majd előbb-utóbb gyümölcsözővé teszi a lelkipásztori fáradozást.
hanem az a feladata, hogy Krisztus evangéliumából kiindulva, abban gyökerezve, tükröt tartson a világi vezetők elé, felhívva a figyelmet, hogy egyes döntéseik keresztény szempontból elfogadhatatlanok, ami mögé az egyház nem tud beállni.
Kivételes örökséget hagyott maga után a húsvéthétfőn, életének 88. évében elhunyt Ferenc pápa. A katolikus egyház történetében betöltött szerepéről, a csíksomlyói pápalátogatásról, a pápaválasztásról Marton József pápai prelátus beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!