
Fotó: Farkas Antal
Centenáriumi évet hirdet 2018-ra a Székely Nemzeti Tanács, ugyanis jövőre lesz százéves a székely önrendelkezési törekvés, jelentette be Izsák Balázs. Az SZNT elnöke szerint több szakaszban 50 óriás székely zászlót adományoznak intézményeknek, magánembereknek.
2017. szeptember 23., 10:542017. szeptember 23., 10:54
2017. szeptember 23., 11:092017. szeptember 23., 11:09
Centenáriumi évet hirdet október 21-i tisztújító ülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), ugyanis 2018-ban lesz száz éves a székely önrendelkezési törekvését képviselő szervezet, jelentette be sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs.
Az SZNT elnöke emlékeztetett, hogy
akkor a wilsoni elvekre, a népek önrendelkezési jogára hivatkozva erőfeszítéseket tettek, hogy megőrizzék a székelység autonómiáját.
Fotó: Boda L. Gergely
A jogutód, a Sepsiszentgyörgyön 2003. október 26-án létrejött SZNT az autonómia európai gyakorlatára hivatkozva, a jog és a demokrácia eszközeivel küzd a székelység önrendelkezéséért.
mondta Izsák. Ezek sorában illeszkedik az SZNT azon akciója, hogy a következő hónapokban 50 költöztethető, nagyméretű székely zászlót ajánlanak fel olyan egyházaknak, magánszemélyeknek vagy akár önkormányzatoknak, melyek falvakban, városokban jól látható helyen kitűzik ezeket.
A hétméteres zászlórudat négy betonkocka tartja, felállítása nem kötött építkezési engedélyhez, hiszen hasonló módon állítják fel a vendéglők ernyőit is, ugyanakkor bármikor tovább költöztethető, ha arra van szükség, részletezte Izsák Balázs. Az akciót további ötven, majd száz zászlóval folytatják.
Ferencz Csaba, az SZNT kommunikációs alelnöke hozzátette, hogy amikor a székely zászlót közterületről kitiltották, megfogalmazódott, hogy egy helyett százat kell kitűzni, ezért ajánlják fel a lobogókat.
Fotó: Kristó Róbert
A tisztújító közgyűlésről elmondták,
Izsák Balázs arról is beszámolt, hogy ítélethirdetés várható a Siculitas Egyesület által indított perben, melynek tárgya, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal megpróbálta korlátozni az állampolgárok gyülekezési jogát a március 10-i Székely Szabadság Napján.
Az SZNT elnöke szerint
A polgármesteri hivatal elhárító manővert vetett be, tavalyi válasza nem volt sem elutasítás, sem beleegyezés, de nem oldotta meg az állampolgárok gyülekezésre vonatkozó kérését a törvénynek megfelelően, és erre hivatkozva az SZNT korábban is pert nyert, emlékeztetett Izsák Balázs. Hozzátette, többen kérdezik tőlük, minek pereskednek, amikor számtalan bejelentetlen, spontán tüntetés zajlik Románia területén.
- szögezte le az SZNT elnöke.
Izsák Balázs arra is kitért, hogy újabb kiegészítést terjesztett be az SZNT az Európai Unió bíróságához a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés bejegyzéséről szóló perben. Elmondta, megváltozott a bíróság joggyakorlata, hiszen a Minority Safe Pack (MSP) kezdeményezést elutasította, majd részleges bejegyzésre került sor a peren kívüli egyeztetés során.
Fotó: Gligor Róbert László
Amikor az Európai Bizottság (EB) elveszítette a MSP ügyében a pert, a bíróság tulajdonképpen nem kötelezte a bejegyzésre, csak hatályon kívül helyezte az elutasítást, mert elégtelennek találta az indoklást. Az EB azonban nem úgy döntött, hogy alaposabb indoklással újra elutasítja azt, hanem bejegyezték a kezdeményezést.
Szeptember 8-án Brüsszelben tárgyaltak az EB jogi szolgálatának képviselőivel, és kezdeményezésük több fontos részletét is sikerült tisztázni, mondta Izsák a kettős mércére is felhívva a figyelmet. Hozzátette,
sikerült-e meggyőzni őket. Az ügyben négy éve húzódik a peres eljárás az uniós bíróságon, miután az EB az uniós hatáskör hiányára hivatkozva elutasította a kezdeményezés bejegyzését.
Fotó: Kristó Róbert
Újra fellobbannak az őrtüzek - Akárcsak előző években, október utolsó hétvégéjén újra fellobbannak az őrtüzek Székelyföld autonómiájáért, közölte Izsák Balázs. Elmondta, még egyeztetnek a protestáns egyházakkal, hiszen akkor emlékeznek a reformáció 500. évfordulójára, így közösen döntik el, hogy az őrtüzeket szombaton vagy vasárnap gyújtják meg. Rámutatott, a Kárpát-medencében a protestantizmus összefonódott a magyar nemzeti üggyel, és ez ma is így van.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
szóljon hozzá!