
A román–magyar Megbékélés Parkját 2005-ben avatták fel, itt található az aradi vértanúk emlékére 1890. október 6-án felállított Szabadság-szobor, és a vitatott román diadalív
Immár biztos, hogy egyhamar nem valósul meg az aradi önkormányzat terve a román–magyar Megbékélés Parkjának bővítéséről: a városháza nemrég szerződést bontott azzal a céggel, amellyel négy éve kötöttek szerződést a munkálatok kivitelezéséről.
2018. szeptember 24., 10:272018. szeptember 24., 10:27
A News.ro hírügynökség szerint a kormánnyal fennálló nézeteltérés áll a történtek hátterében: az aradi önkormányzat még 2014-ben igényelt egy 1650 négyzetméteres területet, ám az ígéretek ellenére azóta sem kapta meg az oktatási minisztériumtól.
– az erről szóló szerződést bontották most fel.
A park korszerűsítési és bővítési munkálatait még 2013-ban el kellett volna kezdeni a leromlott állapotok miatt, azonban csak két évvel később nyitották meg az építőtelepet, mivel a versenytárgyalás eredménye ellen óvott a vesztes cég. A projekt első szakasza 2016-ra elkészült – ennek keretében felújították a park jelenlegi területét, zöldövezetet alakítottak ki, amelyet öntözőrendszerrel láttak el, és felújították a bútorzatot.
Egy 1650 négyzetméteres rész ugyan korábban valóban városi tulajdonban volt, ám az 1990-es évek közepén az önkormányzat 99 évre koncesszióba adta azt a megyei tanfelügyelőségnek egy szálloda megépítésére. A beruházást az oktatási minisztérium finanszírozta, és önmagát jelölte meg a terület tulajdonosaként, ezt telekkönyvezték is. Az aradi helyi hatóságok több ízben is tárgyalóasztalhoz ültek a szaktárca illetékeseivel, és megállapodtak abban, hogy a területet visszahelyezik a város tulajdonába, erre azonban azóta sem került sor.
„Az aradi önkormányzat törvényes lépéseire nem érkezett válasz. A tanügyminisztériumnak határozattervezetet kellett volna kezdeményeznie, amely hatályon kívül helyezte volna a 2006/1705-ös számú kormányhatározatot, ami a 99 évre a tanfelügyelőségnek koncesszióba adott területet átadta a román állam tulajdonába. Erre nem került sor” – magyarázta a történteket a News.ro hírügynökségnek Ralu Cotrău, az aradi városháza szóvivője.
Ugyanakkor a park kibővítésére kiszemelt területeket senki sem használja és nem is gondozza, gazos és szemetes. Mint ismeretes, a román–magyar Megbékélés Parkját 2005-ben avatták fel, itt található az aradi vértanúk emlékére 1890. október 6-án felállított Szabadság-szobor, és a vitatott román diadalív. A park kialakítására akkor 13 millió lejt költöttek, amiből 10 millió a diadalívre ment el. A környéket a Szabadság-szobor miatt nagyon sok magyar turista keresi fel.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!