
A román–magyar Megbékélés Parkját 2005-ben avatták fel, itt található az aradi vértanúk emlékére 1890. október 6-án felállított Szabadság-szobor, és a vitatott román diadalív
Immár biztos, hogy egyhamar nem valósul meg az aradi önkormányzat terve a román–magyar Megbékélés Parkjának bővítéséről: a városháza nemrég szerződést bontott azzal a céggel, amellyel négy éve kötöttek szerződést a munkálatok kivitelezéséről.
2018. szeptember 24., 10:272018. szeptember 24., 10:27
A News.ro hírügynökség szerint a kormánnyal fennálló nézeteltérés áll a történtek hátterében: az aradi önkormányzat még 2014-ben igényelt egy 1650 négyzetméteres területet, ám az ígéretek ellenére azóta sem kapta meg az oktatási minisztériumtól.
– az erről szóló szerződést bontották most fel.
A park korszerűsítési és bővítési munkálatait még 2013-ban el kellett volna kezdeni a leromlott állapotok miatt, azonban csak két évvel később nyitották meg az építőtelepet, mivel a versenytárgyalás eredménye ellen óvott a vesztes cég. A projekt első szakasza 2016-ra elkészült – ennek keretében felújították a park jelenlegi területét, zöldövezetet alakítottak ki, amelyet öntözőrendszerrel láttak el, és felújították a bútorzatot.
Egy 1650 négyzetméteres rész ugyan korábban valóban városi tulajdonban volt, ám az 1990-es évek közepén az önkormányzat 99 évre koncesszióba adta azt a megyei tanfelügyelőségnek egy szálloda megépítésére. A beruházást az oktatási minisztérium finanszírozta, és önmagát jelölte meg a terület tulajdonosaként, ezt telekkönyvezték is. Az aradi helyi hatóságok több ízben is tárgyalóasztalhoz ültek a szaktárca illetékeseivel, és megállapodtak abban, hogy a területet visszahelyezik a város tulajdonába, erre azonban azóta sem került sor.
„Az aradi önkormányzat törvényes lépéseire nem érkezett válasz. A tanügyminisztériumnak határozattervezetet kellett volna kezdeményeznie, amely hatályon kívül helyezte volna a 2006/1705-ös számú kormányhatározatot, ami a 99 évre a tanfelügyelőségnek koncesszióba adott területet átadta a román állam tulajdonába. Erre nem került sor” – magyarázta a történteket a News.ro hírügynökségnek Ralu Cotrău, az aradi városháza szóvivője.
Ugyanakkor a park kibővítésére kiszemelt területeket senki sem használja és nem is gondozza, gazos és szemetes. Mint ismeretes, a román–magyar Megbékélés Parkját 2005-ben avatták fel, itt található az aradi vértanúk emlékére 1890. október 6-án felállított Szabadság-szobor, és a vitatott román diadalív. A park kialakítására akkor 13 millió lejt költöttek, amiből 10 millió a diadalívre ment el. A környéket a Szabadság-szobor miatt nagyon sok magyar turista keresi fel.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
szóljon hozzá!