Fotó: Haáz Vince
Az online oktatás pozitívumairól és negatívumairól is szó esett a 11. Szociológus Napok csütörtöki kerekasztalbeszélgetésén, illetve arról is, hogy egyes generációkra, a fiatalok motivációjára komoly hatással lehet, van ez az időszak.
2021. május 14., 21:252021. május 14., 21:25
A Szociológus Napok a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, illetve a Max Weber Szakkollégium rendezvénye, melyet immár tizenegyedik alkalommal szerveznek meg a kar és az intézet diákjai és oktatói. Idén a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Szociológia és Demográfia Szakbizottságával és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségével (RODOSZ) társszervezésben zajlott az előadássorozat.
A meghívottak köre elég változatos volt, hogy a témát több aspektusból is körül lehessen járni.
A beszélgetés egy tavaly április-május felméréstől indult (aminek eredményét a School Education Gateway, az Európai Iskolai Oktatás online felületén tettek közzé), melyet a beszélgetés moderátora, Dávid Kacsó Ágnes, egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Szociológia és Szociális munka Intézetének munkatársa ismertetett.
A felmérést tanárok, oktatók körében végezték, és a több mint négyezer ember válaszaiból többek között az derült ki, hogy
A felmérésből az is kiderült, hogy sok pozitív meglepetés is érte a pedagógusokat az online oktatás során: több mint egy harmaduk kiemelte, hogy
míg szintén közel egy harmaduk a rugalmasságot látta a fő pozitívumának. De a listán szerepelt a jobb hozzáférés a segédanyagokhoz, illetve a diákok nagyobb önállósága is.
Ha már a pozitívumokkal indították, Keszeg Anna, a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet egyetemi adjunktusa elmesélte, hogy ahhoz képest, hogy tavaly tavasszal kicsit döcögősen és bizonytalanul indult az egész, volt aki Zoomot, volt, aki Skype-ot használt az óra megtartásához, mára letisztult a helyzet, és a BBTE által általánosan, egységesen használt Microsoft Teams rendszer rendet és áttekinthetőséget vitt a diákok és a tanárok tevékenységébe is.
Fotó: Pixabay.com
Szabó Júlia, a BBTE, Qualitas Központjának kutatója ismertette, hogy központjuk is végzett kutatást, illetve helyzetfelmérést az online oktatás kezdetekor az egyetemi oktatók körében, többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire érezték magukat felkészültnek az online oktatásra. A kérdésre 1-7 közötti értékkel lehetett válaszolni, melyen a 7-es a nagyon felkészültet jelentette. A felmérés eredménye egy 4,5-ös átlag volt, ám azt fontos hangsúlyozni, hogy a „hetes szintet” nagyon kevesen választották. Ugyancsak ebből a felmérésből az is kiderült, hogy
Lázár Beáta, Országos Magyar Diákszövetség Kommunikációért felelős elnökségi tagja a diákok felől közelített a témához, elmesélte, hogy az OMDSZ is végzett felmérést az online oktatás kapcsán tavaly decemberben, melyből az derült ki, hogy az egyetemisták több előnyét, mint hátrányát látják az aktuális helyzetnek. Sokan kiemelték, hogy az, hogy nem kell, hogy albérletet fizessenek, ingázzanak megkönnyíti az életüket, másfelől
illetve sokan kiemelték, hogy rendszerezettebbnek érzik magukat, illetve az online oktatást, jobban követhető a tananyag, a feladatok.
Solymosi Zsolt, a János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója a középiskolások, illetve részben a alsóbb osztályok helyzetéről, és az iskolai tanárok szemszögéből beszélt, elmondása szerint az iskolában nem annyira jó a helyzet, mint az egyetemen, a diákok sem ennyire derűlátók. Elmesélte, hogy
– hogy lássák, hogy tanulnak, dolgoznak a diákok – de hamar rájöttek, hogy kicsit tehermentesíteni kell a diákokat, mert ez túl sok nekik. Azt is hozzátette, hogy szerinte nem csak most nehéz, hanem visszaszokni is nehéz lesz.
Lázár Botond, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tizenkettedikes diákja az aligazgató véleményét erősítette, szerinte az iskolás diákok nem olyan optimisták, mint az egyetemisták, főként, mert a közösségi élet szempontjából nagyon rossz hatása van a helyzetnek.
A beszélgetés során az is felmerült, hogy a végzősök számára nagyon problematikus a helyzet, hiszen például egyetemlátogatásokra sem tudnak menni, ami sokaknak nagy löketet szokott adni a pályaválasztáshoz, illetve sokakban nincs motiváció, hogy ilyen körülmények között, „online” menjenek egyetemre.
Fotó: Pixabay.com
Ugyancsak nehéz azok helyzete, akik első, másodévesek a világjárvány idején, hiszen az első egyetemi évek valamiféle önállósodást jelentenek, elszakadást az otthontól, de most sokan, akik elmentek egyetemre, második félévben haza kellett költözzenek, vagy el sem mentek otthonról. Főleg azok esetében, akiknél az individualizációs folyamatot megtörte ez a periódus, feszültséget okozott a bezártság az egész családdal.
A beszélgetés során többen olyan tapasztalatokról számoltak be, melyek szerint sokszor a családtagok sem támogatóak,
Kónya Csilla diákképviselő, másodéves diák szerint a fiatalok mindenkitől azt hallják, hogy az egyetemi évek a legszebb, legjobb évek, de ennek a generációnak a legrosszabbak. Szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy ebben a helyzetben elvesztették, nem találják a motivációjukat.
Solymosi Zsolt szerint a kisebbek, legyen szó óvodásokról, kisiskolásokról könnyebben túl fogják tenni magukat ezen a helyzeten, a líceumi osztályok tanulóiban és az egyetemistákban fognak mélyebb komolyabb nyomot hagyni a rendszer negatívumai akkor is, ha most sok előnyét ki tudják emelni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!