Fotó: Haáz Vince
Az online oktatás pozitívumairól és negatívumairól is szó esett a 11. Szociológus Napok csütörtöki kerekasztalbeszélgetésén, illetve arról is, hogy egyes generációkra, a fiatalok motivációjára komoly hatással lehet, van ez az időszak.
2021. május 14., 21:252021. május 14., 21:25
A Szociológus Napok a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, illetve a Max Weber Szakkollégium rendezvénye, melyet immár tizenegyedik alkalommal szerveznek meg a kar és az intézet diákjai és oktatói. Idén a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Szociológia és Demográfia Szakbizottságával és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségével (RODOSZ) társszervezésben zajlott az előadássorozat.
A meghívottak köre elég változatos volt, hogy a témát több aspektusból is körül lehessen járni.
A beszélgetés egy tavaly április-május felméréstől indult (aminek eredményét a School Education Gateway, az Európai Iskolai Oktatás online felületén tettek közzé), melyet a beszélgetés moderátora, Dávid Kacsó Ágnes, egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Szociológia és Szociális munka Intézetének munkatársa ismertetett.
A felmérést tanárok, oktatók körében végezték, és a több mint négyezer ember válaszaiból többek között az derült ki, hogy
A felmérésből az is kiderült, hogy sok pozitív meglepetés is érte a pedagógusokat az online oktatás során: több mint egy harmaduk kiemelte, hogy
míg szintén közel egy harmaduk a rugalmasságot látta a fő pozitívumának. De a listán szerepelt a jobb hozzáférés a segédanyagokhoz, illetve a diákok nagyobb önállósága is.
Ha már a pozitívumokkal indították, Keszeg Anna, a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet egyetemi adjunktusa elmesélte, hogy ahhoz képest, hogy tavaly tavasszal kicsit döcögősen és bizonytalanul indult az egész, volt aki Zoomot, volt, aki Skype-ot használt az óra megtartásához, mára letisztult a helyzet, és a BBTE által általánosan, egységesen használt Microsoft Teams rendszer rendet és áttekinthetőséget vitt a diákok és a tanárok tevékenységébe is.
Fotó: Pixabay.com
Szabó Júlia, a BBTE, Qualitas Központjának kutatója ismertette, hogy központjuk is végzett kutatást, illetve helyzetfelmérést az online oktatás kezdetekor az egyetemi oktatók körében, többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire érezték magukat felkészültnek az online oktatásra. A kérdésre 1-7 közötti értékkel lehetett válaszolni, melyen a 7-es a nagyon felkészültet jelentette. A felmérés eredménye egy 4,5-ös átlag volt, ám azt fontos hangsúlyozni, hogy a „hetes szintet” nagyon kevesen választották. Ugyancsak ebből a felmérésből az is kiderült, hogy
Lázár Beáta, Országos Magyar Diákszövetség Kommunikációért felelős elnökségi tagja a diákok felől közelített a témához, elmesélte, hogy az OMDSZ is végzett felmérést az online oktatás kapcsán tavaly decemberben, melyből az derült ki, hogy az egyetemisták több előnyét, mint hátrányát látják az aktuális helyzetnek. Sokan kiemelték, hogy az, hogy nem kell, hogy albérletet fizessenek, ingázzanak megkönnyíti az életüket, másfelől
illetve sokan kiemelték, hogy rendszerezettebbnek érzik magukat, illetve az online oktatást, jobban követhető a tananyag, a feladatok.
Solymosi Zsolt, a János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója a középiskolások, illetve részben a alsóbb osztályok helyzetéről, és az iskolai tanárok szemszögéből beszélt, elmondása szerint az iskolában nem annyira jó a helyzet, mint az egyetemen, a diákok sem ennyire derűlátók. Elmesélte, hogy
– hogy lássák, hogy tanulnak, dolgoznak a diákok – de hamar rájöttek, hogy kicsit tehermentesíteni kell a diákokat, mert ez túl sok nekik. Azt is hozzátette, hogy szerinte nem csak most nehéz, hanem visszaszokni is nehéz lesz.
Lázár Botond, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tizenkettedikes diákja az aligazgató véleményét erősítette, szerinte az iskolás diákok nem olyan optimisták, mint az egyetemisták, főként, mert a közösségi élet szempontjából nagyon rossz hatása van a helyzetnek.
A beszélgetés során az is felmerült, hogy a végzősök számára nagyon problematikus a helyzet, hiszen például egyetemlátogatásokra sem tudnak menni, ami sokaknak nagy löketet szokott adni a pályaválasztáshoz, illetve sokakban nincs motiváció, hogy ilyen körülmények között, „online” menjenek egyetemre.
Fotó: Pixabay.com
Ugyancsak nehéz azok helyzete, akik első, másodévesek a világjárvány idején, hiszen az első egyetemi évek valamiféle önállósodást jelentenek, elszakadást az otthontól, de most sokan, akik elmentek egyetemre, második félévben haza kellett költözzenek, vagy el sem mentek otthonról. Főleg azok esetében, akiknél az individualizációs folyamatot megtörte ez a periódus, feszültséget okozott a bezártság az egész családdal.
A beszélgetés során többen olyan tapasztalatokról számoltak be, melyek szerint sokszor a családtagok sem támogatóak,
Kónya Csilla diákképviselő, másodéves diák szerint a fiatalok mindenkitől azt hallják, hogy az egyetemi évek a legszebb, legjobb évek, de ennek a generációnak a legrosszabbak. Szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy ebben a helyzetben elvesztették, nem találják a motivációjukat.
Solymosi Zsolt szerint a kisebbek, legyen szó óvodásokról, kisiskolásokról könnyebben túl fogják tenni magukat ezen a helyzeten, a líceumi osztályok tanulóiban és az egyetemistákban fognak mélyebb komolyabb nyomot hagyni a rendszer negatívumai akkor is, ha most sok előnyét ki tudják emelni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!