Az érem két oldala: előnyei és hátrányai is vannak az online oktatásnak a tapasztalatok szerint

A meghívottak köre elég változatos volt, hogy a témát több aspektusból is körül lehessen járni.

A beszélgetés egy tavaly április-május felméréstől indult (aminek eredményét a School Education Gateway, az Európai Iskolai Oktatás online felületén tettek közzé), melyet a beszélgetés moderátora, Dávid Kacsó Ágnes, egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Szociológia és Szociális munka Intézetének munkatársa ismertetett.

A felmérést tanárok, oktatók körében végezték, és a több mint négyezer ember válaszaiból többek között az derült ki, hogy

A felmérésből az is kiderült, hogy sok pozitív meglepetés is érte a pedagógusokat az online oktatás során: több mint egy harmaduk kiemelte, hogy

míg szintén közel egy harmaduk a rugalmasságot látta a fő pozitívumának. De a listán szerepelt a jobb hozzáférés a segédanyagokhoz, illetve a diákok nagyobb önállósága is.

Ha már a pozitívumokkal indították, Keszeg Anna, a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet egyetemi adjunktusa elmesélte, hogy ahhoz képest, hogy tavaly tavasszal kicsit döcögősen és bizonytalanul indult az egész, volt aki Zoomot, volt, aki Skype-ot használt az óra megtartásához, mára letisztult a helyzet, és a BBTE által általánosan, egységesen használt Microsoft Teams rendszer rendet és áttekinthetőséget vitt a diákok és a tanárok tevékenységébe is.

Lázár Beáta, Országos Magyar Diákszövetség Kommunikációért felelős elnökségi tagja a diákok felől közelített a témához, elmesélte, hogy az OMDSZ is végzett felmérést az online oktatás kapcsán tavaly decemberben, melyből az derült ki, hogy az egyetemisták több előnyét, mint hátrányát látják az aktuális helyzetnek. Sokan kiemelték, hogy az, hogy nem kell, hogy albérletet fizessenek, ingázzanak megkönnyíti az életüket, másfelől

illetve sokan kiemelték, hogy rendszerezettebbnek érzik magukat, illetve az online oktatást, jobban követhető a tananyag, a feladatok.

Solymosi Zsolt, a János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója a középiskolások, illetve részben a alsóbb osztályok helyzetéről, és az iskolai tanárok szemszögéből beszélt, elmondása szerint az iskolában nem annyira jó a helyzet, mint az egyetemen, a diákok sem ennyire derűlátók. Elmesélte, hogy

– hogy lássák, hogy tanulnak, dolgoznak a diákok – de hamar rájöttek, hogy kicsit tehermentesíteni kell a diákokat, mert ez túl sok nekik. Azt is hozzátette, hogy szerinte nem csak most nehéz, hanem visszaszokni is nehéz lesz.

Lázár Botond, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tizenkettedikes diákja az aligazgató véleményét erősítette, szerinte az iskolás diákok nem olyan optimisták, mint az egyetemisták, főként, mert  a közösségi élet szempontjából nagyon rossz hatása van a helyzetnek.

A beszélgetés során az is felmerült, hogy a végzősök számára nagyon problematikus a helyzet, hiszen például egyetemlátogatásokra sem tudnak menni, ami sokaknak nagy löketet szokott adni a pályaválasztáshoz, illetve sokakban nincs motiváció, hogy ilyen körülmények között, „online” menjenek egyetemre.

Kónya Csilla diákképviselő, másodéves diák szerint a fiatalok mindenkitől azt hallják, hogy az egyetemi évek a legszebb, legjobb évek, de ennek a generációnak a legrosszabbak. Szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy ebben a helyzetben elvesztették, nem találják a motivációjukat.

Solymosi Zsolt szerint a kisebbek, legyen szó óvodásokról, kisiskolásokról könnyebben túl fogják tenni magukat ezen a helyzeten, a líceumi osztályok tanulóiban és az egyetemistákban fognak mélyebb komolyabb nyomot hagyni a rendszer negatívumai akkor is, ha most sok előnyét ki tudják emelni.