Fotó: Haáz Vince
Az online oktatás pozitívumairól és negatívumairól is szó esett a 11. Szociológus Napok csütörtöki kerekasztalbeszélgetésén, illetve arról is, hogy egyes generációkra, a fiatalok motivációjára komoly hatással lehet, van ez az időszak.
2021. május 14., 21:252021. május 14., 21:25
A Szociológus Napok a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, illetve a Max Weber Szakkollégium rendezvénye, melyet immár tizenegyedik alkalommal szerveznek meg a kar és az intézet diákjai és oktatói. Idén a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Szociológia és Demográfia Szakbizottságával és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségével (RODOSZ) társszervezésben zajlott az előadássorozat.
A meghívottak köre elég változatos volt, hogy a témát több aspektusból is körül lehessen járni.
A beszélgetés egy tavaly április-május felméréstől indult (aminek eredményét a School Education Gateway, az Európai Iskolai Oktatás online felületén tettek közzé), melyet a beszélgetés moderátora, Dávid Kacsó Ágnes, egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Szociológia és Szociális munka Intézetének munkatársa ismertetett.
A felmérést tanárok, oktatók körében végezték, és a több mint négyezer ember válaszaiból többek között az derült ki, hogy
A felmérésből az is kiderült, hogy sok pozitív meglepetés is érte a pedagógusokat az online oktatás során: több mint egy harmaduk kiemelte, hogy
míg szintén közel egy harmaduk a rugalmasságot látta a fő pozitívumának. De a listán szerepelt a jobb hozzáférés a segédanyagokhoz, illetve a diákok nagyobb önállósága is.
Ha már a pozitívumokkal indították, Keszeg Anna, a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet egyetemi adjunktusa elmesélte, hogy ahhoz képest, hogy tavaly tavasszal kicsit döcögősen és bizonytalanul indult az egész, volt aki Zoomot, volt, aki Skype-ot használt az óra megtartásához, mára letisztult a helyzet, és a BBTE által általánosan, egységesen használt Microsoft Teams rendszer rendet és áttekinthetőséget vitt a diákok és a tanárok tevékenységébe is.
Fotó: Pixabay.com
Szabó Júlia, a BBTE, Qualitas Központjának kutatója ismertette, hogy központjuk is végzett kutatást, illetve helyzetfelmérést az online oktatás kezdetekor az egyetemi oktatók körében, többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire érezték magukat felkészültnek az online oktatásra. A kérdésre 1-7 közötti értékkel lehetett válaszolni, melyen a 7-es a nagyon felkészültet jelentette. A felmérés eredménye egy 4,5-ös átlag volt, ám azt fontos hangsúlyozni, hogy a „hetes szintet” nagyon kevesen választották. Ugyancsak ebből a felmérésből az is kiderült, hogy
Lázár Beáta, Országos Magyar Diákszövetség Kommunikációért felelős elnökségi tagja a diákok felől közelített a témához, elmesélte, hogy az OMDSZ is végzett felmérést az online oktatás kapcsán tavaly decemberben, melyből az derült ki, hogy az egyetemisták több előnyét, mint hátrányát látják az aktuális helyzetnek. Sokan kiemelték, hogy az, hogy nem kell, hogy albérletet fizessenek, ingázzanak megkönnyíti az életüket, másfelől
illetve sokan kiemelték, hogy rendszerezettebbnek érzik magukat, illetve az online oktatást, jobban követhető a tananyag, a feladatok.
Solymosi Zsolt, a János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója a középiskolások, illetve részben a alsóbb osztályok helyzetéről, és az iskolai tanárok szemszögéből beszélt, elmondása szerint az iskolában nem annyira jó a helyzet, mint az egyetemen, a diákok sem ennyire derűlátók. Elmesélte, hogy
– hogy lássák, hogy tanulnak, dolgoznak a diákok – de hamar rájöttek, hogy kicsit tehermentesíteni kell a diákokat, mert ez túl sok nekik. Azt is hozzátette, hogy szerinte nem csak most nehéz, hanem visszaszokni is nehéz lesz.
Lázár Botond, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tizenkettedikes diákja az aligazgató véleményét erősítette, szerinte az iskolás diákok nem olyan optimisták, mint az egyetemisták, főként, mert a közösségi élet szempontjából nagyon rossz hatása van a helyzetnek.
A beszélgetés során az is felmerült, hogy a végzősök számára nagyon problematikus a helyzet, hiszen például egyetemlátogatásokra sem tudnak menni, ami sokaknak nagy löketet szokott adni a pályaválasztáshoz, illetve sokakban nincs motiváció, hogy ilyen körülmények között, „online” menjenek egyetemre.
Fotó: Pixabay.com
Ugyancsak nehéz azok helyzete, akik első, másodévesek a világjárvány idején, hiszen az első egyetemi évek valamiféle önállósodást jelentenek, elszakadást az otthontól, de most sokan, akik elmentek egyetemre, második félévben haza kellett költözzenek, vagy el sem mentek otthonról. Főleg azok esetében, akiknél az individualizációs folyamatot megtörte ez a periódus, feszültséget okozott a bezártság az egész családdal.
A beszélgetés során többen olyan tapasztalatokról számoltak be, melyek szerint sokszor a családtagok sem támogatóak,
Kónya Csilla diákképviselő, másodéves diák szerint a fiatalok mindenkitől azt hallják, hogy az egyetemi évek a legszebb, legjobb évek, de ennek a generációnak a legrosszabbak. Szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy ebben a helyzetben elvesztették, nem találják a motivációjukat.
Solymosi Zsolt szerint a kisebbek, legyen szó óvodásokról, kisiskolásokról könnyebben túl fogják tenni magukat ezen a helyzeten, a líceumi osztályok tanulóiban és az egyetemistákban fognak mélyebb komolyabb nyomot hagyni a rendszer negatívumai akkor is, ha most sok előnyét ki tudják emelni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!