
Nicolae Ciucă és Klaus Iohannis egyformán a román állam kisebbségek iránti „toleranciáját” dicsérte
Fotó: Gov.ro
A kisebbségei jogok „megvédéséről”, minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítéséről értekezett Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciucă miniszterelnök egy szász rendezvényen, az erdélyi németek három évtizeddel ezelőtti kiárusításáért azonban egyikük sem követte meg a mára vészesen megfogyatkozott közösséget.
2022. július 31., 17:472022. július 31., 17:47
2022. július 31., 21:312022. július 31., 21:31
Románia továbbra is megvédi kisebbségei jogait és érdekeit, és egy minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítésére törekszik – jelentette ki Klaus Iohannis államfő vasárnap a Szászkeresztúron (Criţ) zajló Haferland (Zabföld) kulturális fesztiválon. Nicolae Ciucă a rendezvényen azt mondta, Erdély a tolerancia és az etnikumok békés együttélésének mintaképe Európában. „A 2022-es év Romániájában értékelik és támogatják a nemzeti kisebbségek kultúráját és hagyományait, a társadalom elismeri ezek értékét. Egy modern és demokratikus társadalomban a kultúrák közötti párbeszéd magától értetődő, és a jólét forrásává válik. Románia továbbra is megvédi kisebbségei jogait és érdekeit, és egy minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítésére törekszik” – fogalmazott az államelnök a Brassó megyei település kulturális rendezvénysorozatán.
A román államfő hozzáfűzte, a hatóságoknak, különösen a helyi önkormányzatoknak, a polgárokkal együtt meg kell érteniük, hogy felelősséggel tartoznak a hagyományok megőrzéséért és a kultúrtáj hitelességének védelméért, hogy a jövő generációi megismerhessék, megértsék és értékelhessék identitásuk gyökereit.
„A turizmus és a tematikus rendezvények kiválóan alkalmasak a kulturális örökséghez való hozzáférés ösztönzésére és biztosítására, és ez mind országos, mind helyi közösségi szinten igaz. Történelmünk, hagyományaink és kultúránk akkor válik kulcsfontosságú gazdasági értékké a befektetések vonzása szempontjából, ha elismerjük, tiszteletben tartjuk és felelősségteljesen népszerűsítjük azokat” – hangsúlyozta Iohannis, és hozzátette: mindezek miatt a kulturális turizmus előmozdítására szánt pénzforrások, különösen az európai alapok megfelelő felhasználása a közigazgatási célon túlmenően erkölcsi kötelességgé is válik.
Nicolae Ciucă és Klaus Iohannis köszönti egymást a szász kulturális fesztiválon
Fotó: Gov.ro
A kormányfő gratulált a szász közösségnek a szomszédai – a székelyek, magyarok és a románok – iránt az idők során tanúsított „konszenzuskereső hozzáállásához”. „Erdély a tolerancia és az etnikumok békés együttélésének mintaképe Európában, és erre önöknek is büszkéknek kell lenniük, mivel ez a pozitív kép nem alakulhatott volna ki a szász közösségnek a szomszékokkal és barátokkal szemben a konszenzust és a megértést kereső hozzáállása nélkül” – mondta a miniszterelnök az ünneplő közösségnek.
„Szeretnék gratulálni Önöknek, az egész szász közösségnek, amiért a jó együttélést és a megértést tartották fontosnak szomszédaikkal – a székelyekkel, a magyarokkal és a románokkal – szemben, és hogy példát mutatnak egységből, tiszteletből és méltóságból ebben az etnikai sokszínűség által jellemzett térben” – fogalmazott a román kormányfő.
Azt már sem a román miniszterelnök, sem az – egyébként szász származású – államfő nem hozta szóba, hogy a román állam a kommunista diktatúra idején egyszerűen kiárusította az erdélyi szászokat és svábokat a Német Szövetségi Köztársaságnak (NSZK). A Nicolae Ceauşescu vezette rezsim által fejpénzért eladott romániai németek közül elenyésző számban tértek vissza szülőföldjükre, így a második világháború után még 400 ezer főre rúgó német közösség az 1989-es rendszerváltás után nem sokkal már csak 111 ezer német nemzetiségű személyt tartottak nyilván Romániában, míg a legutóbbi, 2011-es népszámláláson 36 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek.

Romániában és Németországban is csak civil kezdeményezésre folyik tényfeltárás arról, miként árusította ki a kommunista rezsim az erdélyi szászokat és svábokat az NSZK-nak. A Ceauşescu által eladott németek közül kevesen tértek vissza szülőföldjükre.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.
szóljon hozzá!