
Az EMSZ országos elnöksége, középen Mezei János pártelnök
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ)
Politikai közösségére mért súlyos csapásként tekint az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, Mezei János elítélésére, melynek hátterében az erdélyi magyar nemzeti oldal szétverésének szándékát látja a párt.
2023. január 14., 13:192023. január 14., 13:19
2023. január 14., 17:312023. január 14., 17:31
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziója révén létrejött alakulat országos elnöksége közleményben reagált arra, hogy pénteken kihirdetett ítéletében zsarolásért elmarasztalta Mezei Jánost a Marosvásárhelyi Táblabíróság. A másodfokú, jogerős ítéletben Gyergyószentmiklós volt polgármesterét három év börtönbüntetésre ítélték, amelynek végrehajtását négy évre felfüggesztették és öt évre a közügyektől is eltiltották.
„Figyelembe véve, hogy az EMSZ elnökét a jogállamiságot megcsúfoló eljárás során két különböző bíró is felmentette az ellene hozott, koholt vádak alól, joggal merül fel a gyanú az ítélet politikai indíttatásával kapcsolatban” – állapítja meg a párt országos elnöksége. Kiemelik, hogy Mezei Jánost a jogerős ítélet is felmenti a korrupció és a sikkasztás vádjai alól, így csak a zsarolás – az EMSZ szerint igencsak megkérdőjelezhető – kérdésében sikerült a vádnak (2015 óta és 110 tárgyalás után) kiharcolnia az elmarasztaló ítéletet.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) úgy értékeli, hogy ismételten egy, az erdélyi nemzetrész vezetői elleni „koncepciós eljárásnak” vagyunk tanúi, mely jól illeszkedik az elmúlt években az erdélyi magyarság ellen folytatott hadjárathoz, mely nem a 21. század Európáját, hanem a 20. század legsötétebb időszakait idézi fel. „Az ítélet súlyos csapás politikai közösségünk számára, mely hátterében az erdélyi magyar nemzeti oldal szétverésének szándékát látjuk. Emellett a jogerős döntés üzenet minden településvezetőnek, hogy pórul jár, ha a választói érdekében felveszi a harcot a közösségeinket kizsákmányoló és elsorvasztó háttérhatalmakkal szemben” – szerepel a közleményben.
Az erdélyi magyarság vezetőit ugyanakkor arra bátorítja az alakulat, hogy vegyenek példát az EMSZ elnökének kiállásáról, aki kálváriájának nyolc éve alatt is – minden fenyegetés ellenére – vállalta, hogy továbbra is a közösség érdekében tevékenykedjen. Az EMSZ vezetősége végezetül leszögezte: minden általuk ismert tény alapján hisznek Mezei János ártatlanságában, valamint a továbbiakban is számítanak támogatására és munkájára az erdélyi magyarság érdekében.

Három év börtönbüntetés négy évre felfüggesztve, 60 nap közmunka, 10000 euró kártérítés és 15800 lej, a perben felmerült költségek terhe – ezeket rótta ki Mezei Jánosra a Marosvásárhelyi Táblabíróság pénteken. Mezei emiatt távozik az EMSZ éléről.
Mezei János ellen 2015 májusában emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hivatali visszaélés, zsarolás és sikkasztásra történő felbujtás miatt. A vádhatóság szerint Gyergyószentmiklós polgármestereként azzal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti, 400 négyzetméteres telket nem lehetett volna eladni a magyarországi többségi tulajdonos beleegyezése nélkül. A perben az V. kerületi önkormányzat jelezte, hogy nem tekinti károsultnak magát.
A DNA azt tekintette zsarolásnak, hogy a polgármester a Monturist Kft. kisebbségi tulajdonosaként felszólította a cég ügyvezetőjét – aki a feljelentést tette ellene –, hogy mondjon le tisztségéről. A vád szerint a polgármester akkor követte el a sikkasztásra történő felbujtást, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a hivatal titkárnőjét, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét. A politikusnak a jogerős ítélet alapján 10 ezer euró kártérítést kell fizetnie az őt feljelentő Virág Zsoltnak; a sikkasztás vádja alól a volt polgármester titkárnőjét is felmentették. Mezeit 2022. március 10-én elsőfokon felmentette a per újratárgyalását végző Maros Megyei Törvényszék, 2018-ban pedig az első fokon eljáró Hargita megyei Törvényszék is, de a törvényszék által elkövetett formai hiba miatt a Marosvásárhelyi Táblabíróság 2019 novemberében visszaküldte az ügyet alapfokra. A megismételtetett eljárást immár a Maros megyei Törvényszék folytatta le.
Mezei János az ítélet kihirdetését követően a Székelyhon portálnak úgy nyilatkozott: mivel az EMSZ alapszabálya kimondja, hogy elítélt személy nem tölthet be tisztségeket a pártban, távozik az alakulat éléről.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
A Román Rendőrség szigorított a kerékpárosok ellenőrzésén. Miközben a kerékpárosok által elkövetett szabályszegések a közúti balesetek egyik leggyakoribb kiváltó okai közé tartoznak, a rendőrség korábban csak ritkán tartott átfogó ellenőrzéseket.
Kilenc turista közelében bukkant fel a medve egy Hargita megyei túraútvonalon.
Elkezdődött a felvételi időszak a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az alapképzésre, valamint a mesteri képzésre jelentkezők számára.
Egy évvel a gyilkosság után meggyalázták Emil Gânj áldozatának sírját – az áldozat nővére szerint a szökevény is állhat a történtek mögött.
Több száz munkás és munkagép vonul Székelyföldre, hogy nekifogjanak az első Hargita megyei autópálya-szakasznak, miután kiadták az építési engedélyt az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Ditró közötti részének megvalósítására.
szóljon hozzá!