Fotó: Pinti Attila
PÁSZTORLEVELEK – Jézus Krisztus feltámadása nemcsak két évezreddel ezelőtti történelmi tény, hanem napjaink valósága is. Feltámadt, él, velünk van. Életet, igazi életet akar ajándékozni nekünk. Az emberi élet távlata nem a halál, a testi pusztulás, hanem a feltámadás, az örök élet – irányítja rá a figyelmet a Kovács Gergely gyulafehérvári érsek és Kerekes László segédpüspök által aláírt húsvéti pásztorlevél, amelyet alább közlünk.
2024. március 31., 09:232024. március 31., 09:23
Húsvét a mi Urunk, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, hitünknek sarokköve. Ahogyan Szent Pál apostol írja: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is” (1Kor 15,15). Jézus feltámadásával igazolta, hogy amikor földi életünk véget ér, nem az örök halál, hanem az örök élet vár ránk. Nem tagadja a halál tényét, nem megszépíti azt, hanem feltámadásával legyőzi, megtöri a halál erejét. Ezért zengünk Alleluját, hiszen feltámadott, amint előre megmondta.
„Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog”, mondja Jézus Betániában, amikor barátjának, a már négy napja halott Lázár temetésére, a gyász nehéz napjaiban megérkezik. Ahol Jézus van, ott a megígért jövő jelenné válik. Jézus önmagáról mondja, hogy Ő a feltámadás és az élet, és állítását majd feltámadásával igazolja is. Sőt nemcsak igazolja, hanem ugyanazt a feltámadást, az örök életet ígéri mindenkinek, aki hisz benne.
Kovács Gergely gyulafehérvári érsek
Fotó: Pinti Attila
Modern világunk nem tudja hova tenni a feltámadás hitét, a halál utáni életet, ezért már itt a földön meg akarja teremteni a boldogságot, földi paradicsomot ígér. Így a földi halál utáni élet, az örök boldogság tudata egyre homályosabbá válik, lanyhul az utána való vágyakozás.
Jézus azonban egy másfajta életet hozott, ami nem a születésünkkel kezdődik, és nem a halálunkkal ér véget. Ez az élet Jézusban kezdődik, és benne ér céljához. Jézus szavai rávilágítanak, hogy van lelki halál is, amely rosszabb a testi halálnál. Viszont fel lehet támadni a lelki, a szellemi halálból, a bűntől megrontott életből is. Jézus fel tudja támasztani a vegetáló látszat-keresztény-létből a Benne bízókat. Krisztus feltámadása bizonyítéka annak, hogy képesek vagyunk mi is élettel tele, hiteles kereszténységre. Amikor Jézus azt mondja, hogy „én vagyok a feltámadás és az élet”, akkor azt üzeni mindannyiunknak, hogy olyan életet érdemes élni, amilyet Ő élt.
Jézus Krisztus feltámadásának kiemelt üzenete van számunkra az idei évben, amely főegyházmegyénkben az Imával megújuló közösség pasztorális éve. Megújulásra van szükségünk, feltámadásra, új életre. Olyan életre, amilyet Jézus élt, maradéktalanul teljesítve az Atya akaratát. Az igazi szeretet az egyetlen reális élettartalom, minden egyéb mulandó. Az imádság segítségével kell keresnünk ezt az új életet, melyben szent a házasság, a család, a megfogant élet.
Jézus segítségével lehetséges a megújulás mind személyes életünkben, mind közösségi szinten. Jézus Krisztus ma is élettel tudja megajándékozni a felszínes, belefáradt, közömbös, haldokló kereszténységünket, Ő ma is fel tud támasztani langyos közösségeket. Meg tud tartani minket hitünk, elköteleződésünk, kitartásunk, próbálkozásaink, ötleteink erőfeszítéseiben. Élő főegyházmegyévé, plébániává tud bennünket újjáteremteni, ha hiszünk Benne és akarata szerint cselekszünk.
Kerekes László segédpüspök
Fotó: Veres Nándor
Jézus Krisztus feltámadása nemcsak két évezreddel ezelőtti történelmi tény, hanem napjaink valósága is. Feltámadt, él, velünk van. Életet, igazi életet akar ajándékozni nekünk. Az emberi élet távlata nem a halál, a testi pusztulás, hanem a feltámadás, az örök élet.
Keressük az új élet lehetőségeit, törekedjünk megújulni, ne lankadjunk, ne veszítsük el reményünket, ne inogjunk meg hitünkben, tartsunk ki a szeretetben.
„Zengje föld és zengje ég”, és zengjük mi is: Krisztus feltámadott!
A feltámadt Krisztus töltsön el élettel mindannyiunkat – Áldott Húsvéti Ünnepet!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.
A kalotaszegi falusi turizmust akarta felkarolni a 2010-es évek végén Inaktelkén épült, a néhai televíziós újságíró nevét viselő Csép Sándor Kulturális Központ. A Gazdaszemmel újabb videós riportja a kalotaszegi falusi turizmus útkeresését járja körül.
Kolozsvárt rendezik meg idén a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét az RMPSZ és az unitárius egyház társszervezésével.
Igazi kulturális csemegével várja a kicsiket és nagyokat szeptember 13-án a torockói Duna-Ház, ahol színes programokkal nyitják meg az új évadot. Az esemény egyik kiemelt pontja a Mesélő múlt – torockói képeslapok című tárlat megnyitója lesz.
A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.
A természetközeli vidéki élet minőségét nemcsak a táj szépsége határozza meg: a falvak biológiai sokfélesége, a városok közelsége, a zöldterületek és a mezőgazdasági területek aránya egyaránt befolyásolja az ott élők jólétét.
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!