Autonómiatervezet: elfogyott Tőkés és Izsák türelme

A két nemzeti tanács vezetője egyben vállalta, hogy tagja lesz a létrehozandó állampolgári bizottságnak. Mind az EMNT, mind az SZNT további hat-hat tagot nevesített a testületbe. A nemzeti tanácsok ugyanakkor felkérik a három romániai magyar pártot, hogy jelöljenek még egy-egy tagot a bizottságba a felsorolt tizennégy személy mellé.

Minderről az EMNT és az SZNT küldöttei döntöttek a szerdán Marosvásárhelyen szervezett együttes küldöttgyűlésen. A kezdeményezők annak tudatában szándékoznak lépni, hogy Románia alkotmánya 74. szakaszának első bekezdése, valamint az 1999/189-es számú – az állampolgárok törvénykezdeményezését szabályozó, utólag módosított és kiegészített – törvénybe foglalt előírások lehetővé teszik a parlament ily módon történő „megszólítását\".

EMNT–SZNT-összefogás az önrendelkezésért

Az egységes fellépés szükségességéről, az autonómiaküzdelem eredményeiről, céljairól beszéltek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői a két szervezet együttes közgyűlésén szerdán a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. 

Antidemokratikus ellenszél

Az elképzelés megvalósítása egyáltalán nem tűnik zökkenőmentesnek. Ugyanis egy állampolgári törvénykezdeményezéshez 100 ezer aláírásra van szükség az ország megyéinek egynegyedéből és Bukarestből, mégpedig úgy, hogy egy megyéből, illetve a fővárosból begyűjtött aláírások száma nem lehet 5000-nél kisebb.

Ezt az alkotmány rögzíti, és ha az állampolgárok ezen korlátozások enyhítését akarnák elérni az alaptörvény népi kezdeményezéssel történő módosítása révén, ahhoz már 500 ezer aláírásra lenne szükség az ország megyéinek feléből és Bukarestből – ám ez esetben az alsó korlát nem 5000, hanem 20 ezer szignó.

Az Európai Unió a Lisszaboni Szerződéssel megnyitotta a lehetőséget, hogy a polgárok kezdeményezésére uniós jogi aktus szülessen. Ehhez az Unió összlakossága 0,2 százalékának kell felkarolnia a kezdeményezést – ehhez képest Romániában ennél két és félszer nagyobb támogatás szükséges. Mi több, az Európai Unióban egy év áll a kezdeményezők rendelkezésére az aláírások összegyűjtésére, miközben Romániában ez az időszak mindössze hat hónap.

De példaként lehet felhozni a Romániánál háromszor népesebb Olaszországot is, ahol 50 ezer aláírás elegendő egy állampolgári törvénykezdeményezéshez, és az alkotmány sem tartalmaz megszorító feltételeket.

„Súlyosan diszkriminatív a román szabályozás a tekintetben is, hogy hiába gyűjt valaki akár százezernél is több aláírást az ország majd\' minden megyéjéből, ha nincs 5000 fővárosi aláírás. Ez a rendelkezés a lakhely szerint diszkriminálja Románia polgárait\" – véli a két nemzeti tanács, melynek küldöttei azt is szóvá tették, hogy az a kötelezettség, miszerint az ország megyéinek minimum egynegyedéből kell aláírásokat gyűjteni, lehetetlenné teszi a regionális érdekek megjelenítését.

Romániában az állampolgári törvénykezdeményezésre 1999-ben nyílt meg a lehetőség – a 189-es számú törvény elfogadásával –, de az elmúlt 16 évben mindössze kétszer történt ilyen jellegű próbálkozás. Az első során nem sikerült a területi kritériumot teljesíteni, a másik alkalommal pedig teljesült ugyan minden feltétel, de a kezdeményezést a mai napig nem tűzte napirendre a törvényhozás.

Az eltelt 16 év alatt nem akadt olyan demokráciának elkötelezett politikai erő, amely ezen változtatni kívánt volna. „A fentiek alapján ki kell mondani: aki ma Romániában állampolgári kezdeményezéssel akar törvénytervezetet terjeszteni a parlament elé, annak két választása van: vagy megpróbál a törvény szabta feltételeknek minden erővel megfelelni, vagy erkölcsi kötelességének eleget téve küzd minden eszközzel az immár tapasztalatból megismert, antidemokratikus, diszkriminatív szabályozás megváltoztatásáért\" – állítják az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács jogászai.

Nem engednek a megosztásnak

A két nemzeti tanács közös nyilatkozatot fogadott el a személyi elvű és a területi autonómiára, valamint a sajátos jogállású települési önkormányzatok autonómiájára vonatkozó tervezetek közös képviseletéről. Ebben rámutatnak, hogy az elmúlt évtizedben a központosított, egységes román nemzetállam egyneműsítő nemzetpolitikáját képviselő „fősodor\" mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse a magyarság autonómiatörekvéseit.

„Egyrészt azzal vádoltak minket, hogy nem tudjuk, mit akarunk, holott elképzeléseinket nem csak nyilatkozatok vagy memorandumok, hanem konkrét jogszabályok formájában is megfogalmaztuk. Másrészt attól sem riadtak vissza, hogy egymás ellen kijátsszák a különböző élethelyzetben élő, és ezért megmaradásuk garanciáját különböző autonómiaformákban látó magyar közösségi csoportokat.

A szórványosodó közösségeket, akik a kulturális (személyi elvű) autonómia intézményrendszerében keresik a megoldást, vagy a többségi tengerben megmaradásra törekvő, hagyományosan magyar településeik sajátos jogállású önkormányzatának elvi és gyakorlati megalapozásán fáradoznak, a székelyföldi területi autonómia jogelszívó hatásával riogatták. A területi autonómiáért harcoló székelyföldi magyarsággal pedig azt akarták elhitetni, hogy a szórványban élő magyarok akadályozzák őket céljaik elérésében\" – olvasható az állásfoglalásban.

Ellenlépésként az EMNT és az SZNT együttes küldöttgyűlésének tagjai az általuk képviselt közösség nevében megerősítették, hogy nem engednek a megosztó kísérleteknek. A megoldást továbbra is a különböző autonómiák közjogi rendszerében látják, ezért az egységes, három szintű – személyi elvű, sajátos jogállású települési és területi – autonómiakoncepció megvalósítása érdekében igyekeznek cselekedni.

Ennek szerves – egymással nem ellentétes, hanem azt kiegészítő – része mind a Székelyföld területi autonómiája vagy a Partium sajátos jogállású, kétnyelvű közigazgatási régióként való elismertetése, mind a széles értelemben vett kulturális autonómia és a tömbmagyarság keretein kívülre került hagyományos településeink sajátos jogállásának kialakítása.

„Ezen összetett, de egységes, illetve koherens autonómiafelfogás képviseletére szólítjuk fel az erdélyi magyar politikai szervezeteket, és kérjük az egész erdélyi magyar társadalom cselekvő támogatását. Az erdélyi magyarok szavazataival parlamenti mandátumhoz jutott képviselőktől elvárjuk, hogy honatyai tevékenységük során ne alternatív tervezetek kidolgozásán, majd elfektetésén fáradozzanak, hanem a közös koncepció hatékony képviseletén\" – üzentek a legnagyobb erdélyi magyar párt politikusainak az EMNT és az SZNT képviselői.