Claudiu Târziu (állva) és Dan Tanasă (előbbi jobbján) Maros megyei látogatása során vázolta Erdélyt érintő „meglátásait”
Fotó: Facebook/Alianța pentru Unirea Românilor Mureș
Magyarország masszív beruházásokat végez Erdélyben, ezáltal „de facto uralma alá vonva” az ország egy jelentős részét, a román állam pedig mindezt tétlenül szemléli – jelentette ki szombaton egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke.
2021. augusztus 14., 17:222021. augusztus 14., 17:22
2021. augusztus 14., 17:282021. augusztus 14., 17:28
Claudiu Târziu azt mondta,
Úgy véli, Románia példásan bánik a nemzeti kisebbségekkel, ennek a „jóságnak” azonban nem szabad „ostobaságnak vagy gyengeségnek” látszania, és ennek érdekében határozottabb fellépésre lenne szükség kül- és belpolitikai szinten egyaránt.
„Magyarország azért engedheti meg magának, hogy masszív beruházásokat végezzen Erdélyben, ezáltal de facto uralma alá vonva egy jelentős darabot az országunkból, mert hagyják neki. Mert az ország vezetésének nincs egy világos elképzelése ezzel kapcsolatban, nincsenek közpolitikáink” – fogalmazott.
Az AUR társelnöke hozzátette, hiányoznak a közpolitikák a külhonban élő románok tekintetében is, akikkel egyáltalán nem foglalkozik a román állam, „magukra hagyta őket”.
Dan Tanasă AUR-képviselő a téma kapcsán rámutatott, Magyarország – Bukarest hallgatólagos beleegyezésével – „társszuverén államként viselkedik Erdélyben”, és úgy véli, Ludovic Orban képviselőházi elnök „a valóságtól elrugaszkodott” módon viszonyul ehhez a kérdéshez.
És nemcsak vásárol, hanem jön és a nulláról intézményeket épít, amelyekre aztán kitűzi a magyar zászlót, és kizárólag magyar nyelvű feliratokat helyez ki. (...) Azt már tudjuk, hogy Bukarest nem járult hozzá a folyamatban levő magyarországi programok gyakorlatba ültetéséhez (...), a bukaresti reakciók azonban mindig vérszegények voltak” – nyomatékosította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!