
Fotó: wwf
Új esélyt kaptak többek között a székelyföldi hegyi folyók és patakok is azt követően, hogy együttműködési megállapodást kötött kedden a központi vízügyi, erdészeti és halászati hatóság és a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai szervezete, szigorodik ugyanis ezentúl a törpe vízi erőművek létrehozására és működtetésére vonatkozó törvénykezés.
2014. január 21., 18:302014. január 21., 18:30
A megállapodás értelmében ugyanakkor Romániának fel kell zárkóznia a témában megalkotott európai uniós jogszabályrendszerhez. Mint Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója rámutatott, az általa vezetett természetvédelmi szervezet nem ellenzi a gazdasági fejlődést, hanem azt szeretnék elérni, ha egy beruházás esetében megvizsgálnák a hosszú távú következményeket is.
„A fenntartható fejlődésért kívánunk küzdeni a WWF-fel közösen” – fogalmazott hasonlóképpen Lucia Varga vízügyi tárcavezető, hozzátéve, a tervezett intézkedésekkel próbálják a lehető legcsekélyebbre csökkenteni a vízi erőművek természetre gyakorolt hatását.
„Nem akarjuk megakadályozni a beruházásokat, de meg akarunk bizonyosodni arról, hogy csak a vonatkozó európai jogszabályoknak megfelelő befektetések kapnak engedélyt” – szögezte le a miniszter. Elmondása szerint egyébként eddig országos viszonylatban 316 törpe vízi erőművet engedélyeztek, 156 ideiglenes engedéllyel működik, s további 291 esetben vizsgálják a beérkezett kéréseket.
„A legtöbben azt hisszük, hogy a vízi energia olcsó, tiszta és biztonságos. Mégis, azt elmúlt években Romániában a Kárpátok védett területei valóságos megcsonkításának lehettünk tanúi. Dinamittal robbantottak, kikotorták a folyók medrét, azok majdnem kiszáradtak a törpe víz ierőművek kialakítása és működtetése miatt. A legtöbb esetben egyértelműen sérültek a vonatkozó uniós jogszabályok” – idézi fel a WWF Románia keddi közleménye. A természetvédők szerint az vezethetett a jelenlegi áldatlan állapotokhoz, hogy Romániában nem létezik jól meghatározott kritériumrendszerre épülő, stratégiai tervezési mechanizmus.
A keddi megállapodás értelmében ezentúl szigorodik az engedélyeztetési folyamat, a védett övezetekben pedig nem is lehet majd hasonló létesítményeket kialakítani. „Sajnos azokra az esetekre, amikor a vízi erőmű már felépült, s megszerezte a működési engedélyt, nem vonatkozik a mostani megállapodás” – jelentette ki Csibi Magor, amikor arról faggattuk, hogy a már működő, de számtalan lakossági panaszt kiváltó létesítmények esetében van-e még visszaút.
A természetvédő elmondása szerint egyenként kell megvizsgálni az eseteket, ő maga is több olyan esetről értesült, amikor a beruházót csak az azonnali haszonszerzés vezérelte, s helyhozhatatlan károkat okozott. Csibi szerint a helyi embereknek, civil szervezeteknek kell résen lenniük, s ha sikerül megfelelően dokumentálniuk a törvénytelenségeket, illetve jogászok is segítik munkájukat, akkor fellépésükkel célt érhetnek.
A Hargita megyei természetvédelmi szervezetek, valamint Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter, aki maga is Hargita megyei, már kedden üdvözölték a megállapodást. Korodi egyúttal reményét fejezet ki, hogy a megállapodás nem csak addig marad meg, amíg annak aláírói tisztségben vannak, hanem valóban hosszú távon hatni fog.
Potozky Laszló, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója eközben arról beszélt, reméli, hogy mielőbb gyakorlati intézkedések is történnek a témában. Abban ugyan nem bízik, hogy az illegálisan kialakított törpe vízi erőművek engedélyét visszavonják, vagy azokat lebontják – bár szerinte ezt kellene tenni –, reméli viszont, hogy a jövőben odafigyelnek, hogy ne alakítsanak ki hasonló létesítményeket, ahol nem szabadna.
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
szóljon hozzá!