Augusztusban indul teljes létszámmal a Kárpát-medence szórvány magyarságának megerősítését célzó Petőfi Sándor-program – jelentette be Potápi Árpád János a budapesti Magyarság Házában rendezett csütörtöki, a Szerbia és a szerbek, anyaország és a régió című nemzetközi konferencián.
2015. június 25., 19:062015. június 25., 19:06
Az MTI beszámolója szerint a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára rámutatott: a Kőrösi Csoma Sándor-program mintájára indított program az egykori monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot. A program keretében ötven magyar fiatalt küldenek ki, a cél a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitásának megerősítése, a közösségi hálózatok kiépítésének segítése.
Potápi Árpád János hangsúlyozta: a szülőföldön maradás alapvető feltétele a társadalmi és gazdasági státus megerősödése, ezért a program célja a gazdaságpolitikai szemléletmód erősítése. Ennek keretében hosszú távú koncepciókat támogatnak minden külhoni magyar régióban (tanműhelyek felszerelését, tangazdaságok létrehozását).
Átjárhatósági ösztöndíj indul, ami egy hónapos gyakorlati lehetőséget jelent külhoni diákok számára magyarországi intézményben, valamint továbbképzések valósulnak meg az innovációs és vállalkozói képességek erősítése érdekében. A népszámlálási adatokra utalva rámutatott: 1991 és 2011 között szinte kivétel nélkül azt lehetett látni, hogy a magyarság számaránya és a száma is fogyatkozott, csökkent.
Drámai a csökkenés a szórványterületeken, miközben a tömbmagyarság területein kicsi vagy nincs is, jelezte. Kitért arra is, hogy a szomszédos országokban élő magyarság mellett szerte a világban nagyon nagy a magyar diaszpóra.
A nemzetpolitika két legfontosabb célterülete így a Kárpát-medence és a diaszpóra – hangsúlyozta Potápi Árpád János, aki az alaptörvényt idézve jelezte: alkotmányos kötelességük foglalkozni a külhoni magyarsággal. Kifejtette: a nemzetpolitikai stratégia átfogó célja a közösségek gyarapodása számbeli, gazdasági, szellemi és jogi értelemben. A nemzetpolitikára fordítandó összeg 2015-ben 17,62 milliárd forint, mondta.
A honosításról szólva beszámolt arról, hogy eddig csaknem 750 ezer kérelem érkezett, és mintegy 700 ezren tettek esküt. Jelezte: a külhoni magyarok választójogot is kaptak, a választásokra a külhoni szavazók számára előzetes regisztráció szükséges. 2014-ben az országgyűlési választásokra 231 864 regisztráció és 128 378 szavazat érkezett.
Beszámolt arról a tervről is, amely szerint magyar emigrációs és diaszpóraközpontot alakítanának ki a Magyarság Házában. A központ feladata a diaszpóragyűjtemények feldolgozása adatbázisban, kutatási célokra, a kapcsolat erősítése a diaszpórában élőkkel, a magyar emigráció történetének bemutatása állandó és időszaki kiállításokon, valamint tudományos és ismeretterjesztő előadások, konferenciák szervezése.
A konferencián Albánia, Macedónia, Montenegró, Horvátország, Románia és Magyarország szerb nemzetiségeit képviselő szervezetek vettek részt. A tanácskozáson vitaindító előadás hangzott el a régióban élő szerb közösségek jogi és társadalmi helyzetéről, majd az egyes delegációk fejtették ki véleményüket, illetve ismertették az egyes országokban élő közösségek helyzetét. A delegációkat pénteken Szentendrén fogadja Lukijan Budai szerb ortodox püspök. A találkozón az egyháznak a nemzeti identitás megőrzésében betöltött szerepéről lesz szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
A brassói városháza arra kéri a lakosokat, hogy ne etessék többé a kóbor állatokat, mert az utcán hagyott étel vonzza a medvéket – számolt be a BZB helyi portál.
Kiköltözött az MCC a kolozsvári Belvedere Szállodából, és megszűnt a diákoknak ingyenes lakhatást biztosító kollégium is – erősítette meg a Krónikának Talpas Botond, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi igazgatója.
Halálos medvetámadás történt Brassó megyében: egy 55 éves férfit sebesített meg halálosan a nagyvad. Eközben Marosvásárhelyen csendőrök siettek egy kerékpározó gyermekcsoport segítségére, miután a kiskorúak medvével találkoztak a Somostető erdős részén.
A kolozsvári metró új, európai uniós forrásokból származó finanszírozási szerződést kapott – jelentette be Emil Boc polgármester a városi tanács csütörtöki rendes ülésén. Közlése szerint a teljes metróhálózatnak 2032-ig el kell készülnie.
Nyolcszáz évvel ezelőtt, 1226. október 3-án halt meg Assisi Szent Ferenc, az évfordulót Erdélyben több helyszínen megünneplik a kolostorokban, templomokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!