Több ezer volt termelőszövetkezeti alkalmazottat kötelezne az állam arra, hogy fizessenek vissza 5–7 ezer lej közötti összegeket, melyekhez állítólag jogtalanul jutottak hozzá, noha az összegek folyósítása önhibájukon kívül történt – hívta fel a figyelmet kedden Szabó Ödön parlamenti képviselő.
A politikus – aki mélységesen embertelennek nevezte az intézkedést – elmagyarázta,1990-után több egykori termelőszövetkezeti alkalmazott betegnyugdíjba vonult, járandóságukat két forrás alapján, a termelőszövetkezetnél ledolgozott évek és a betegnyugdíj alapján határozták meg. A kormány 2003-ban, majd 2007-ben megduplázta a tsz-nyugdíjakat, csakhogy a végösszeg kiszámításakor nem vették figyelembe az összetevőket, így a juttatás teljes összegét emelték meg.
Most viszont a 2010-es nyugdíjtörvény alapján három évre visszamenőleg visszaigénylik a különbözetet. \"Csakhogy ezek az emberek nem kérték jövedelmük újraszámítását, semmilyen hamis iratot nem adtak le azért, hogy több pénzük legyen, most meg arra ébrednek, hogy egy közalkalmazott, vagy egy számítógépes program tévedése miatt akár a házukat is elveszíthetik a fejük felől\" – jelezte a képviselő.
Sürgősségi rendelet és megtámadott határozat
Szabó Ödön tudomása szerint átlagosan 5000–7100 lej közötti összegekről van szó, amit egy alig száz lejből tengődő 70–80 éves beteg embernek szinte lehetetlen kifizetnie. Éppen ezért egy olyan sürgősségi kormányrendeletet kezdeményez, amelyre már létezik precedens, 2003 decemberében ugyanis törvénnyel mentesítettek embereket olyan hátralékok visszafizetése alól, amelyet nem saját hibájukból halmoztak fel.
Példaként említette, a Bihar megyei Micskén élő Kovács Sándort, aki több mint 35 ledolgozott év után most azzal szembesült, hogy jövedelmét majd felére, egész pontosan 297 lejre csökkentették, ráadásul 5300 lejt vissza kellene fizetnie a nyugdíjpénztárnak. \"Ezek a nyugdíjasok semmilyen törvénytelenséget nem követtek el, ők egyszerűen elfogadták, amit az állam adott nekik\" – magyarázta a képviselő. A sürgősségi rendelet előterjesztéséig azonban a bíróságon és a nyugdíjhivatalnál is megtámadják a határozatot.
Tovább gyűrűzhet a probléma
Eugenia Sabău, a Szatmár Megyei Nyugdíjpénztár vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: nemcsak a tsz-nyugdíjasok kell, hogy visszafizessék a jogtalanul felvett pénzeket, hanem mindenki, aki kapott valamiféle nyugdíjat és nem kérvényezte időben, hogy havi járandóságát alakítsák át korhatáros nyugdíjjá. Kifejtette: korábban, a 19-es törvény értelmében, a kedvezményezettnek volt a kötelessége, hogy időben – azaz a nyugdíjkorhatár elérésekor – jelentse, hogy betöltötte a rendes, korhatáros nyugdíjra feljogosító életkort.
A 2010-ben megjelent 263-as törvény viszont előírja, hogy a nyugdíjbiztosító 2011 január elsejétől kezdődően automatikusan át kell tegye őket ebbe a kategóriába. Ha pedig azt észlelik, hogy valaki jogtalanul vett fel járandóságokat, kötelezik, hogy az elmúlt három év során kézhez kapott pénzt fizesse vissza. Eugenia Sabău szerint leginkább idős nők vannak ebben a helyzetben, akik özvegyi és/vagy betegnyugdíjat vettek fel a nyugdíjkorhatár átlépése után is. Elmondta: nem tudja megmondani, hogy hány embernek kell majd visszafizetnie a kapott nyugdíjat, mivel folyamatosan dolgozzák fel az adatokat, és olyankor intézkednek, ha rendellenességet észlelnek.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
szóljon hozzá!