
2011. augusztus 26., 06:072011. augusztus 26., 06:07
Keresztély Irma főtanfelügyelő ugyanakkor leszögezte, a döntés végérvényes, és amúgy szerinte a gyerekek helyzetén semmit sem változtat az összevonás. A Kovászna megyei tanfelügyelőség szerint a helyi oktatási rendszerben kevés a gyerek, és túl sok az alkalmazott. Az elmúlt tíz év alatt egynegyedével csökkent az óvodások és diákok száma a városban, és egyes előrejelzések szerint 2025-ig 40 százalékkal csökkenhet a fiatalok száma. A következő mintegy 15 évben hat és fél ezer 14–18 év közötti fiatallal lesz kevesebb a városban, ez pedig kilenc közepes méretű iskola eltűnését jelentheti – figyelmeztetett a főtanfelügyelő. Keresztély Irma hangsúlyozta, jövő év elejétől a gyermeklétszám alapján finanszírozzák a tanintézeteket, és ha nem szervezik át a rendszert, megtörténhet, hogy az év utolsó hónapjaiban nem lesz már pénz fizetésekre vagy a költségek fedezésére. A tanfelügyelőség számításba vette azt a lehetőséget is, hogy három lakónegyedi általános iskolát bezárnak, biztosítják a gyerekek szállítását a belvárosi intézményekbe, de ezt a megoldást elvetették, attól tartva, hogy ezzel megnő a tanulásnak idő előtt hátat fordító gyerekek száma. Így az oktatási intézmények összevonását találták a legjobb megoldásnak.
Az iskola-összevonások Maros megyében is elkerülhetetlenek, a tanfelügyelőség ugyanakkor menteni próbálja a menthetőt. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes lapunknak elmondta, egyetlen kis faluban sem bolygatják meg az elemi oktatást, az 5–8. osztályokban viszont kénytelenek néhány tagozatot felszámolni. Bár még nem született végleges döntés, egyre inkább úgy tűnik, hogy szeptember 15-étől többek között a bözödi, gerendkeresztúri és kerelői gyerekeknek ingázniuk kell. A helyzetet azonban bonyolítja az iskolabuszok hiánya. „A minisztériumból ígéretet kaptunk kisbuszokra, azonban nem tudni, hogy ezek három héten belül megérkeznek, vagy sem. Mi azon vagyunk, hogy ahol nem muszáj, ne számoljuk fel az 5–8., összevont osztályokat sem” – nyilatkozta Illés Ildikó.
Hargita megyében immár olajozottan működik az iskolák adminisztratív összevonása, már tavaly történtek erre irányuló lépések – tudtuk meg Ferencz S. Alpár főtanfelügyelőtől. „Már akkor elkezdtünk egyeztetni az iskolaigazgatókkal, polgármesterekkel, tanárokkal erről a helyzetről, amikor az új tanügyi törvény még csak tervezet volt” – magyarázta a főtanfelügyelő, kihangsúlyozva többször is, hogy az összevonás csupán jogi, adminisztratív szempontból jelent változást, a gyerekeknek nem kell költözniük, iskolákat nem fognak bezárni, csupán egyazon igazgatás alá helyezik őket. Ferencz rámutatott, annak ellenére, hogy senkit nem köteleztek az összevonásra, már tavaly voltak olyan települések, akik saját kezdeményezésükre egy adminisztráció alá vonták magukat. „A polgármesterek örülnek ezeknek az összevonásoknak, hiszen így majd kettő helyett csupán egy költségvetéssel kell dolgozniuk, ugyanakkor a személyzeti mozgások, a különböző katedrakiegészítések, módosítások is könnyebben működnek egy jogi személyiségen belül” – fejtette ki a főtanfelügyelő. Hargita megyében több esetben is előfordult, hogy napközit és általános iskolát vontak össze – Ferencz S. Alpár úgy véli, ez nem jelent gondot, sőt, hiszen a dupla képesítésű óvónők, „vertikális rendszerben” tanítói álláshoz is juthatnak, ami egy jogi személyiségen belül könnyebben megvalósulhat.
Kolozs megyében nem érintették az iskola-összevonások a magyar iskolákat, annak ellenére hogy megyei szinten a tavalyi 448 helyett csak 438 tanintézetben kezdik el az új tanévet – tudtuk meg Péter Tündétől. A Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a 438 iskola közül 217 bír önálló jogi személyiséggel, a többi 221 ezek keretén belül működik. A főtanfelügyelő-helyettes hozzáfűzte, a diákok 90,67 százaléka tanulhat olyan tanintézetben, amely rendelkezik működési engedéllyel. Tavaly a megye iskoláinak 72,23 százaléka rendelkezett működési engedéllyel, idén 3 százalékkal nőtt ezek aránya. Azok az iskolák nem kapták meg az engedélyt, ahol a folyó víz nincs bevezetve, vagy be van vezetve, de nem iható, ez azonban nem az oktatási intézmények hibája, hanem az adott községre jellemző probléma.
A magyar nyelvű iskolákról szólva Péter Tünde elmondta: nemhogy csökkent, hanem bővül is a magyar nyelvű oktatás kínálata. A mérai 1–8. osztályos általános iskola a következő tanévtől önálló jogi személyiséggel bír, míg Kolozsváron, az Edmond Nicolae Szakközépiskolában magyar tagozat indul, ahol szöveg- és képszerkesztést tanulhatnak a magyar tanulók. Péter Tünde ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a szakiskola iránt egyelőre gyér a szülők érdeklődése, bár magyar szakembereket is alkalmazott az iskola, itt szeptember 10-éig lehet iratkozni. A tervek szerint magyar nyelvű első osztály indul Kolozsváron az Állomás (Horea) utcai Aslan általános iskolában is. A tanfelügyelő-helyettes elmondta: további pozitívum, hogy a János Zsigmond Unitárius Kollégium új aligazgatói poszttal bővült, illetve valamennyi román iskolának, ahol magyar tagozat is működik, van magyar aligazgatója. Hozzáfűzte: vidéken is megmaradt valamennyi magyar iskola, ez a tanfelügyelőség és a magyar iskolaigazgatók csapatmunkájának köszönhető.
Szatmár megyében sem vonnak össze olyan iskolákat, amelyekben magyar nyelvű tanítás zajlik, ráadásul ősztől héttel több magyar nyelvű kilencedik és hárommal több magyar nyelvű első osztály indul, mint tavaly. Kónya László helyettes főtanfelügyelő szerint a kilencediket kezdők létszáma azért ilyen magas, mert arról az évfolyamról van szó, melybe a hétévesek mellett tömegesen írattak be hatéveseket is, mivel a törvény ezt megengedte. A rákövetkező évben jelentősen visszaesett az iskolakezdők száma, mivel a szülők inkább előkészítő csoportba kezdték el járatni a gyerekeiket az első osztály helyett. Kónya László szerint az elsősök létszáma növekedésének hátterében pedig a születések számának növekedése áll, ami a kismamáknak járó havi juttatás megemelésének következménye. Sok alacsony jövedelemmel rendelkező nő (köztük számos tanító- és óvónő) választotta ugyanis a gyermekszülést és a havi 800 lejes gyespénzt, mint az 5-600 lejes fizetést.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.