Egyed Emese átveszi az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
Tizenharmadik alkalommal adták át pénteken, a kolozsvári Bánffy Miklós Operastúdióban az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat azoknak az alkotóknak, művészeknek, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon járulnak hozzá.
2025. január 24., 21:332025. január 24., 21:33
2025. január 25., 11:262025. január 25., 11:26
Irodalom kategóriában Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész; képzőművészet kategóriában Siklódy Ferenc grafikus; előadóművészet kategóriában Fülöp Zoltán színművész részesült elismerésben. Az eseményen köszöntőt mondott Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő és Brendus Réka, a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője. A díjátadó gálán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át az elismeréseket a díjazottaknak.
„Ma, amikor az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat átadtuk, azok előtt tisztelegtünk, akik egész évben gazdagítják közösségünket és kultúránkat” – írta Kelemen Hunor. Lövétei Lázár László beszédében a magyar kultúra értékére mutatott rá, feltéve és megválaszolva (erdélyi) magyar létünk egyik alapvető kérdését:
Brendus Réka kifejtette, a magyar kultúra, az erdélyi magyar kultúra egésze, s ezen belül a kortárs magyar kultúra az év minden napján ugyanúgy zsong, forr, él, teremt, terjed, sziporkázik, hömpölyög – betölt mindent körülöttünk, és betölt mindent bennünk is. „A kultúra dinamikája és energiája azonban nem önmagától való. Zsongása, forrása, élete, teremtő ereje, terjedése, sziporkázása, hömpölygése nem tényszerű adottság, hanem a kultúra alkotói, alkotásai teszik azzá. Az alkotó teszi zsongóvá, hömpölygővé; az alkotó energiája és dinamikája adja a kultúra energiáját és dinamikáját” – mutatott rá a főosztályvezető, hozzátéve,
A képzőművészet kategória díját Siklódy Ferenc grafikus vehette át, aki 1968-ban született Gyergyószárhegyen, tanulmányait a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceumban és a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán végezte. A klasszikus sokszorosító grafikai technikák sokoldalú művelője.
Csíkszeredában él és alkot, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola tanára. Az alkotót Részegh Botond képzőművész méltatta, elkötelezettségét, elszánt idealizmusát és jó pedagógia képességeit is dicsérve.
Siklódy Ferenc munkásságát is méltatták
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
A színművész 1954-ben született Marosvásárhelyen. 1977-ben diplomázott, és a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagja lett. 1999-ben követte Parászka Miklós rendezőt Csíkszeredába, azóta a Csíki Játékszínben a társulat meghatározó vezető színésze, 1999 óta több mint két tucat (zömmel fő-) szerepet játszott. Több jelentős szakmai elismerés, díj tulajdonosa. Fülöp Zoltánt színész-rendezőkollégája Kányádi Szilárd méltatta, kiemelve többek között munkássága jelentőségét a Csíki Játékszín életében.
Fülöp Zoltán veszi át az elismerést
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
aki Kolozsváron született 1957-ben. Szülővárosában érettségizett majd 1976–1980 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem francia–magyar szakos hallgatója lett. 1988–90 között az Utunk/Helikon korrektora, rovatvezető szerkesztője. 1990-től a BBTE oktatója; 1991-től adjunktus, 1997-től docens, 2002-től egyetemi tanár, 2004-től doktorátusvezető. 1998 és 2007 között a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője. Számos önálló kötet szerzője és irodalmi díj tulajdonosa. A díjazottat Benő Attila költő, egyetemi tanár méltatta, kiemelve, hogy
A díjátadó ünnepséget a Kolozsvári Magyar Opera Popper Péter, Kodály Zoltán és Bartók Béla műveiből válogatott kamarazene hangversenye zárta.
A kolozsvári sétatéri kaszinóban tizenkettedik alkalommal adták át péntek délután az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat Király László költőnek, Bede Kincső fotográfusnak és Sebestyén Aba színművésznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!