
Egyed Emese átveszi az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
Tizenharmadik alkalommal adták át pénteken, a kolozsvári Bánffy Miklós Operastúdióban az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat azoknak az alkotóknak, művészeknek, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon járulnak hozzá.
2025. január 24., 21:332025. január 24., 21:33
2025. január 25., 11:262025. január 25., 11:26
Irodalom kategóriában Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész; képzőművészet kategóriában Siklódy Ferenc grafikus; előadóművészet kategóriában Fülöp Zoltán színművész részesült elismerésben. Az eseményen köszöntőt mondott Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő és Brendus Réka, a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője. A díjátadó gálán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át az elismeréseket a díjazottaknak.
„Ma, amikor az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat átadtuk, azok előtt tisztelegtünk, akik egész évben gazdagítják közösségünket és kultúránkat” – írta Kelemen Hunor. Lövétei Lázár László beszédében a magyar kultúra értékére mutatott rá, feltéve és megválaszolva (erdélyi) magyar létünk egyik alapvető kérdését:
Brendus Réka kifejtette, a magyar kultúra, az erdélyi magyar kultúra egésze, s ezen belül a kortárs magyar kultúra az év minden napján ugyanúgy zsong, forr, él, teremt, terjed, sziporkázik, hömpölyög – betölt mindent körülöttünk, és betölt mindent bennünk is. „A kultúra dinamikája és energiája azonban nem önmagától való. Zsongása, forrása, élete, teremtő ereje, terjedése, sziporkázása, hömpölygése nem tényszerű adottság, hanem a kultúra alkotói, alkotásai teszik azzá. Az alkotó teszi zsongóvá, hömpölygővé; az alkotó energiája és dinamikája adja a kultúra energiáját és dinamikáját” – mutatott rá a főosztályvezető, hozzátéve,
A képzőművészet kategória díját Siklódy Ferenc grafikus vehette át, aki 1968-ban született Gyergyószárhegyen, tanulmányait a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceumban és a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán végezte. A klasszikus sokszorosító grafikai technikák sokoldalú művelője.
Csíkszeredában él és alkot, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola tanára. Az alkotót Részegh Botond képzőművész méltatta, elkötelezettségét, elszánt idealizmusát és jó pedagógia képességeit is dicsérve.
Siklódy Ferenc munkásságát is méltatták
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
A színművész 1954-ben született Marosvásárhelyen. 1977-ben diplomázott, és a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagja lett. 1999-ben követte Parászka Miklós rendezőt Csíkszeredába, azóta a Csíki Játékszínben a társulat meghatározó vezető színésze, 1999 óta több mint két tucat (zömmel fő-) szerepet játszott. Több jelentős szakmai elismerés, díj tulajdonosa. Fülöp Zoltánt színész-rendezőkollégája Kányádi Szilárd méltatta, kiemelve többek között munkássága jelentőségét a Csíki Játékszín életében.
Fülöp Zoltán veszi át az elismerést
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
aki Kolozsváron született 1957-ben. Szülővárosában érettségizett majd 1976–1980 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem francia–magyar szakos hallgatója lett. 1988–90 között az Utunk/Helikon korrektora, rovatvezető szerkesztője. 1990-től a BBTE oktatója; 1991-től adjunktus, 1997-től docens, 2002-től egyetemi tanár, 2004-től doktorátusvezető. 1998 és 2007 között a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője. Számos önálló kötet szerzője és irodalmi díj tulajdonosa. A díjazottat Benő Attila költő, egyetemi tanár méltatta, kiemelve, hogy
A díjátadó ünnepséget a Kolozsvári Magyar Opera Popper Péter, Kodály Zoltán és Bartók Béla műveiből válogatott kamarazene hangversenye zárta.

A kolozsvári sétatéri kaszinóban tizenkettedik alkalommal adták át péntek délután az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat Király László költőnek, Bede Kincső fotográfusnak és Sebestyén Aba színművésznek.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
szóljon hozzá!