Arrogáns hatóságok, közömbös lakosok

„Ne avatkozzunk a hatóságok dolgába, mert úgyis azt tesznek, amit akarnak” – ez az a téves felfogás, amelyen Radu Bălănean, a Coaliţia 52 nevet viselő civil szervezet marosvásárhelyi vezetője változtatni szeretne.

Tudja, nem könnyű, hiszen meglátása szerint a román társadalom rendkívül fásult, érdektelen és reménytelen. Az állampolgárok jóformán nem ismerik a jogaikat, nem tudják, kihez kell fordulniuk kérdéseikkel, javaslataikkal, ráadásul nem is bíznak a hatóságokban. A hivatalnokok ki is használják a helyzetet: a törvény hiába biztosít hozzáférést a közérdekű információkhoz, az állami szervek gyakran válaszra sem méltatják a beadványokat, esetleg a tárgytól eltérően, semmitmondó levélben reagálnak.

Az általuk használt bikkfanyelv a másik olyan tényező, amely eltántorítja a civileket a hatóságokkal való levelezéstől. „Amikor a hatóságok válaszolnak, nagyjából csak azért teszik, mert a törvény előírja. Amúgy nehezen érthető nyelvezetet használnak, és elbeszélnek a lényeg mellett” – állapította meg Bălănean. Mivel a törvény is rendkívül lazán kezeli a mulasztást, az illetékesek megengedik maguknak, hogy késéssel, formailag vagy éppenséggel sehogy ne válaszoljanak. Mindez egy februárban elkezdett országos felmérésből derül ki, amelynek keretében a civilek a minisztériumokat és az önkormányzatokat vették górcső alá.

Az elmúlt tíz hónapban a Coaliţia 52 az ország valamennyi történelmi régiójának helyzetét felmérte. A projektben több mint 180 önkéntes vett részt; különböző kérdésekre vártak választ önkormányzatoktól és minisztériumoktól. A résztvevők többek között a törvénykezdeményezésekre, a tanácsi határozattervezetekre, a közvitákra vagy az állampolgári meghallgatásokra voltak kíváncsiak.

Kiderült, hogy az esetek 49,2 százalékában a minisztériumok sem időben, sem késéssel nem hajlandók választ szolgáltatni; az önkormányzatok esetében a polgármesterek és beosztottjaik 38 százaléka tagadta meg a válaszadást. A leginkább a bukaresti hatóságok tisztelik a törvényt, a legkevésbé pedig az észak-moldvaiak. A statisztikák szerint a Székelyföld a középmezőnybe sorolható.

A felmérésből az is kiderül, hogy a helyhatóságok szinte elenyésző esetben hajlandók bizonyos létfontosságú kérdésekben közvitát szervezni és kikérni a lakosság véleményét. „Ha a törvény nem is sújt le megfelelő szigorral azokra a hivatalnokokra, akik megtagadják a közérdekű tájékoztatáshoz való hozzáférést, a hivatalnokok ezentúl nem dőlhetnek hátra és nem űzhetnek gúnyt az adófizetőkből. A civil társadalom monitorozásba kezdett, valamint az esetek, statisztikák bemutatásába. Mindez a lehető legnagyobb büntetés lehet, főként, ha a sajtó is nyilvánosságra hozza az eseteket” – vonta le a végkövetkeztetést az „Eldöntöttem, beavatkozom” című kampányról Radu Bălănean.