
Áramlopás miatt tartottak húsz hászkutatást Maros megyei falvakban
Fotó: Maros megyei rendőrség/képernyőmentés
Áramlopás gyanúja miatt tartottak nagyszabású rendőrségi akciót Maros megyében, amelynek nyomán három férfit 24 órára őrizetbe vettek. A hatóságok szerint az érintettek illegális berendezések segítségével csatlakoztak közvetlenül az elektromos hálózatra, megkerülve a fogyasztásmérőket, ami áramlopásnak minősül.
2026. április 04., 15:252026. április 04., 15:25
2026. április 04., 15:292026. április 04., 15:29
A Maros Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a Mezőrücsi 3-as számú Vidéki Rendőrőrs rendőrei összesen 20 házkutatást tartottak pénteken egy olyan büntetőügyben, amelyben áramlopás, illetve az ezt lehetővé tevő illegális hálózati csatlakozások és berendezések használata miatt nyomoznak. A razzia során a rendőrök egy 32, egy 44 és egy 55 éves férfit vettek őrizetbe 24 órára.
A rendőrségi tájékoztatás szerint ez a gyakorlat nemcsak áramlopásnak minősül, hanem komoly biztonsági kockázatot is jelent.
Az akcióban több Maros megyei rendőri egység vett részt, a helyszíneken egy villamosenergia-elosztó társaság szakemberei is jelen voltak. A nyomozás a marosvásárhelyi ügyészség felügyelete alatt folytatódik, a hatóságok a teljes bizonyítási anyag összegyűjtésén dolgoznak.
A 123/2012-es villamosenergia- és földgáztörvény az áramlopást 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel, vagy büntetőjogi pénzbírsággal sújtja. A büntetőeljárás mellett a bíróság előírja az ellopott áram értékének megtérítését, a szolgáltatónak okozott kár megfizetését, az illegális bekötés megszüntetésének költségeit, és esetenként további polgári jogi kártérítés is kiszabhat, amennyiben ezt az áramszolgáltató kéri.

Három évig terjedő börtönbüntetés vagy drasztikus pénzbírság jár az áramlopásért, úgy tűnik azonban, hogy mindez nem bír elrettentő hatással, mert folyamatosan nő az elkövetők száma. Az áramszolgáltató vállalatok minden ügyet jelentenek a rendőrségnek.
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!