Folyamatosan túlzsúfoltak a sürgősségi osztályok, az alapellátást biztosító háziorvosi ügyeletek ugyanis gyakran zárva tartanak, így a betegek kénytelenek a kórházakban jelentkezni problémáikkal – mutatott rá Raed Arafat.
2013. június 17., 16:032013. június 17., 16:03
Felújítják a gyulafehérvári sürgősséget
Felújítási munkálatok kezdődnek jövő héten a gyulafehérvári kórház sürgősségi osztályán. A munkálatok a tervek szerint négy hónapig tartanak, ezalatt az ellátás kisebb helyen fog zajlani. A kórház vezetősége ezért arra kérte a lakosságot, hogy a következő hetekben csak sürgős esetben jelentkezzenek az intézményben. A felújítás becsült értéke 1,3 millió lej volt, egy gyulafehérvári cég azonban 975 ezer lejért végzi el a munkálatokat, így a megtakarított összegből más osztályokat bővítenek. Ion Dumitrel Fehér megyei tanácselnök elmondása szerint a közeljövőben új szárnyat építenének.
Az egészségügyi minisztérium államtitkára elmondta: nem a betegekkel, hanem a háziorvosi ügyeletek rendszerével van gond, hiszen ezek éjszaka, hétvégén és az ünnepek alatt is zárva vannak. Az egyetlen intézmény pedig, amely mindig fogad pácienseket, a kórházak sürgősségi osztálya.
„Az ember, ha fájdalmat észlel, természetesen azonnal orvosolni szeretné a problémát. Ha a háziorvost nem találja a rendelőben, és a szakorvosnál sem szeretne szabad időpontra várni, a sürgősségen jelentkezi. Az orvos feladata megállapítani, hogy valóban sürgősségi esetről van-e szó, de hazaküldeni senkit nem lehet. Emiatt azonban sokszor várakozni kell, és a sürgősségi ellátás is akadozik” – magyarázta Arafat.
Hozzátette: átlagosan minden ötödik sürgősségi osztályon jelentkező pácienst kell beutalni a kórházba. Az államtitkár arról is beszélt, hogy hibás az az általános vélekedés, miszerint a sürgősségi osztályok felemésztik az állami költségvetés jelentős részét. Elmondása szerint ezekre, valamint a rohammentő-szolgálatra (SMURD) az egészségügyi rendszernek kiutalt összeg alig 5,5 százalékát költik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!