Ünnep a resicabányai magyar házban. Tíz év alatt felére csökkent a magyarság száma az egykor iparáról híres dél-erdélyi városban Archív felvétel
Fotó: RMDSZ/Facebook
Sokszor nehéz az igaz ügyet kitartóan szolgálni, de az idő bizonyítja, hogy az áldozatvállalás sohasem hiábavaló – hangsúlyozta a nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint az aradi vértanúkra emlékezve Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Resicabányán.
2023. október 06., 19:002023. október 06., 19:00
2023. október 06., 19:102023. október 06., 19:10
Szili Katalin a Resicabányai Magyar Napok nyitónapján vett részt a dél-erdélyi szórvány végvárának számító Krassó-Szörény megyei városban. A Magyar Művelődési Házban a helyi magyarság Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, Winkler Gyula erdélyi európai parlamenti képviselő és Kelemen Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő részvételével emlékezett a nemzeti gyásznapon. A nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint Szili Katalin beszédében kiemelte, hogy az aradi vértanúk a szabadságharc leverése után életüket adták a hazáért, egy igaz ügyért.
„Az Aradon kivégzettek társadalmi, nemzeti hovatartozásuk különbözősége ellenére össze tudtak fogni, tudtak együtt harcolni hazájuk függetlenségéért” – idézte az MTI a politikust, aki hozzátette, hogy az áldozatvállalás sohasem hiábavaló. A miniszterelnöki főtanácsadó a resicabányai szórványban élők összefogásáról elismerően szólt. „Példaértékű a szórványban itt élő magyarság összetartása, mely a hétköznapokban és jeles napjainkon is megnyilvánul” – jelentette ki. Rámutatott, a resicabányai „közösség kovácsa” a Platanus Egyesület, amelynek a szórvány megtartásában és erősítésében, az identitás megőrzésében és továbbadásában is elévülhetetlen érdemei vannak. „Külön köszönet ezért Kun László elnök úrnak” – mondta Szili Katalin.
A tájékoztatás szerint Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott az aradi vértanúkra emlékezve kiemelte, hogy életáldozatuk eredményeként olyan társadalmi, gazdasági fejlődés indult el a történelmi Magyarországon, melyet a resicabányai vasipar fejlődése is tanúsít. Beszédében köszönetet mondott a szórványban élő magyaroknak, hogy megtartották felmenőik nyelvét, kultúráját, önazonosságukat.
Krassó-Szörény megye székhelyén a 2021-es népszámlálás adatai szerint az 58 393 lakos közül 822 vallotta magát magyarnak, 731 pedig magyar anyanyelvűnek. A megyében összesen 1424 magyar él. Kun László, a Platanus Egyesület elnöke, az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetének ügyvezető elnöke az MTI-nek telefonon mondta el, hogy az egykor iparáról híres dél-erdélyi városban tíz év alatt felére csökkent a magyarság száma. A legnagyobb gondot a fiatalok elvándorlása jelenti, de a gyárak bezárásával az idősebb generáció tagjai közül is sokan visszaköltöztek szülőfalujukba. A magyar identitás megőrzését tovább nehezíti a magyar nyelvű oktatás hiánya – mondta –, az itteni gyerekek legközelebb a dévai Téglás Gábor Gimnáziumban tanulhatnak anyanyelvükön. „Mi, ameddig bírjuk, visszük a zászlót” – fogalmazott Kun László, aki szerint a magyar művelődési házban igyekeznek minél több rendezvényt szervezni, valamennyi nemzeti ünnepet megülni.
A Resicabányai Magyar Napok keretében fényképkiállítást rendeztek, október 10-én pedig festménykiállítás nyílik, és az időseket is köszöntik. Október 7-én, szombaton tartják a hagyományos szüreti bált, amelyen a román és a német közösség tagjai is szép számban jelen szoktak lenni.
Krassó-Szörény megyében a legutóbbi népszámlálási adatok szerint csak a lakosság két százaléka vallotta magát magyarnak. Bár kevesen vannak, a magyar közösség sok településen aktív és összetartó. A resicabányai Platanus Egyesület nemcsak a megyeszékhely „magyar napjait” szervezi meg minden ősszel, hanem az Oravicab&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!