Ameddig bírják, „viszik a zászlót”. Ünnepel és megemlékezik a fogyatkozó resicabányai szórványmagyarság

„Az Aradon kivégzettek társadalmi, nemzeti hovatartozásuk különbözősége ellenére össze tudtak fogni, tudtak együtt harcolni hazájuk függetlenségéért” – idézte az MTI a politikust, aki hozzátette, hogy az áldozatvállalás sohasem hiábavaló. A miniszterelnöki főtanácsadó a resicabányai szórványban élők összefogásáról elismerően szólt. „Példaértékű a szórványban itt élő magyarság összetartása, mely a hétköznapokban és jeles napjainkon is megnyilvánul” – jelentette ki. Rámutatott, a resicabányai „közösség kovácsa” a Platanus Egyesület, amelynek a szórvány megtartásában és erősítésében, az identitás megőrzésében és továbbadásában is elévülhetetlen érdemei vannak. „Külön köszönet ezért Kun László elnök úrnak” – mondta Szili Katalin.

A tájékoztatás szerint Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott az aradi vértanúkra emlékezve kiemelte, hogy életáldozatuk eredményeként olyan társadalmi, gazdasági fejlődés indult el a történelmi Magyarországon, melyet a resicabányai vasipar fejlődése is tanúsít. Beszédében köszönetet mondott a szórványban élő magyaroknak, hogy megtartották felmenőik nyelvét, kultúráját, önazonosságukat.

Krassó-Szörény megye székhelyén a 2021-es népszámlálás adatai szerint az 58 393 lakos közül 822 vallotta magát magyarnak, 731 pedig magyar anyanyelvűnek. A megyében összesen 1424 magyar él. Kun László, a Platanus Egyesület elnöke, az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetének ügyvezető elnöke az MTI-nek telefonon mondta el, hogy az egykor iparáról híres dél-erdélyi városban tíz év alatt felére csökkent a magyarság száma. A legnagyobb gondot a fiatalok elvándorlása jelenti, de a gyárak bezárásával az idősebb generáció tagjai közül is sokan visszaköltöztek szülőfalujukba. A magyar identitás megőrzését tovább nehezíti a magyar nyelvű oktatás hiánya – mondta –, az itteni gyerekek legközelebb a dévai Téglás Gábor Gimnáziumban tanulhatnak anyanyelvükön. „Mi, ameddig bírjuk, visszük a zászlót” – fogalmazott Kun László, aki szerint a magyar művelődési házban igyekeznek minél több rendezvényt szervezni, valamennyi nemzeti ünnepet megülni.

A Resicabányai Magyar Napok keretében fényképkiállítást rendeztek, október 10-én pedig festménykiállítás nyílik, és az időseket is köszöntik. Október 7-én, szombaton tartják a hagyományos szüreti bált, amelyen a román és a német közösség tagjai is szép számban jelen szoktak lenni.

korábban írtuk

Összekovácsolódás a kohótüzek fényénél – A Platanus Egyesület igyekszik összefogni a resicabányai és oravicabányai magyarokat

Krassó-Szörény megyében a legutóbbi népszámlálási adatok szerint csak a lakosság két százaléka vallotta magát magyarnak. Bár kevesen vannak, a magyar közösség sok településen aktív és összetartó. A resicabányai Platanus Egyesület nemcsak a megyeszékhely „magyar napjait” szervezi meg minden ősszel, hanem az Oravicab&