Hirdetés

Összekovácsolódás a kohótüzek fényénél – A Platanus Egyesület igyekszik összefogni a resicabányai és oravicabányai magyarokat

Oravicabányán ma már csak 70-80 magyar él •  Fotó: www.primariaoravita.ro

Oravicabányán ma már csak 70-80 magyar él

Fotó: www.primariaoravita.ro

Krassó-Szörény megyében a legutóbbi népszámlálási adatok szerint csak a lakosság két százaléka vallotta magát magyarnak. Bár kevesen vannak, a magyar közösség sok településen aktív és összetartó. A resicabányai Platanus Egyesület nemcsak a megyeszékhely „magyar napjait” szervezi meg minden ősszel, hanem az Oravicabányai Magyar Napokat is, mely idén július 20–21-én a 12. kiadásához érkezik. Kun Lászlót, az egyesület vezetőjét, az RMDSZ helyi szervezetének ideiglenesen kinevezett elnökét faggattuk rendezvényeikről, szórványlétről.

Tóth Gödri Iringó

2021. július 18., 19:032021. július 18., 19:03

Oravicabánya egy közel tízezer lakosú Krassó-Szörény megyei kisváros, ahol ma már csak 70-80 magyar él, de – a térség más magyar közösségeihez hasonlóan – intenzíven ápolják értékeiket, őrzik magyarságtudatukat, minden évben megtartják a helyi magyar napokat is.

A Platanus Egyesület kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy mind az oravicabányai, és még inkább a közeli resicabányai magyarok aktív közösségi létet tudhatnak magukénak.

Hirdetés

A Platanus Egyesületet 2005-ben alapították, elnöke Nagy Péter volt. A kezdeteket tulajdonképpen egy énekcsoport jelentette, a Hóvirág Daloskör, mely a resicabányai magyar házba (ez a helyi RMDSZ és a Plantanus székhelye is egyben) járók lelkesedése nyomán született meg, s melynek jogi háttérre volt szüksége, hogy pályázhasson anyagi segítségért. A daloskör az elmúlt több mint másfél évtizedben nagyon sikeresnek bizonyult: nemcsak a településen, illetve a környéken léptek többször fel, hanem más megyékben, Magyarországon is – például Budapesten a Polgárok Házában.

Kun László: a térségre nem jellemzők a nemzetiségi, nyelvi feszültségek, az emberek együtt nőttek fel •  Fotó: Facebook/Kun László Galéria

Kun László: a térségre nem jellemzők a nemzetiségi, nyelvi feszültségek, az emberek együtt nőttek fel

Fotó: Facebook/Kun László

Magyar könyvtár, anyanyelvű oktatás

A Platanus Egyesület céljai persze tágabbak a daloskör „eltartásánál”: a hagyományőrzés, az identitásőrzés, az értékek átadása a fiataloknak kiemelten fontosak számukra, akkor is, ha a térségben nagyon kevés magyar fiatal él, maradt.

Resicabányán és környékén ma már egyáltalán nincs magyartanítás, magyar iskola, de az egyesület szeretné pótolni ezt a hiányt több formában is.

Ennek egyik fontos lépése volt, hogy tavaly szeptemberben, a 16. Resicabányai Magyar Napok keretében létrehoztak egy magyar könyvtárat, melynek meglapításánál nagyon sokan segédkeztek, Nagyváradról, Kolozsvárról, Hargita megyéből is adományoztak könyveket, a Communitas Alapítvány is segített nekik. Közel ezer könyv került a gyűjteménybe, melyet Streleczky Sándor református lelkész, közíró után Sándor bácsi könyvtárnak neveztek el.

Idézet
Mivel az egész megyében nincs magyar nyelvű oktatás, az az ötlet is felmerült, hogy idén ősztől esti oktatást indítunk el – nemcsak fiataloknak, hanem idősebbnek is”

– jelezte Kun László. Elmondása szerint nagyon sokan – köztük ő maga sem – nem tanultak intézményes keretek között magyarul, kevesen élnek már, illetve maradtak a térségben azok közül, akik magyar iskolába jártak. Szerinte az esti iskola nagy hiányosságot pótolna, ugyanis sokan szeretnék tökéletesíteni magyar nyelvtudásukat, helyesírásukat. Többen vegyes házasságból született gyereküket is szeretnék magyarul taníttatni, van rá igény, hogy mindkét nyelvet ismerjék. A helyi magyar oktatás kapcsán azt is megtudtuk, hogy

van egy magyar óvoda is, melyet a református egyház működtet a magyar állam támogatásával, ám nagyon kevés gyerek jár ide.

Az Oravicabányai Magyar Napokat a város egyik szülöttének, Mihalik Kálmánnak az emlékezete hívta életre. Mihalik Kálmán szerezte 1921-ben – Csanády György szövegére – a székely himnusz zenéjét. Emlékét mindig is őrizték a városban, ám csak néhány éve, amikor a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Vegyes Kar ellátogatott a városba (a székelyudvarhelyi kórus Csanády György, a székely himnusz szövegírójának az emlékét ápolja, mivel a város szülötte), akkor merült fel a gondolat, hogy keressék meg Mihalik Kálmán szülőházát, melyről az oravicabányaiak nem tudták, hogy hol van. A szülőházra azóta emléktáblát is kitettek, és a Hóvirág Daloskör és a Balázs Ferenc Vegyes Kar jó kapcsolatban vannak.

A Hóvirág Daloskör számos helyen fellépett már •  Fotó: Petőfiprogram.hu Galéria

A Hóvirág Daloskör számos helyen fellépett már

Fotó: Petőfiprogram.hu

Jó etnikai kapcsolatok

A térség viszonyait ismertetve Kun László kifejtette, hogy a különböző nemzetiségek jó kapcsolatot ápolnak, amire jó példa az is, hogy nemrég ünnepelték Resicabányán a 250 éves évfordulóját a kohótüzek meggyújtásának, melyek azóta szüntelenül égnek. Az évfordulót a különböző nemzetiségek együtt ünnepelték, minden nemzetiség kapott egy-egy napot a megemlékezésre.

A magyarok napján szerepelt a Hóvirág Daloskör, egy csernakeresztúri tánccsoport is fellépett, Végvárról is érkeztek fellépők.

Kun László szerint a térségben már nagyon kevés magyar él. Resicabányán próbálják éltetni a magyar közösséget, miközben a környező településeken, így Oravicabányán vagy Boksánbányán, kisebb az érdeklődés a különböző rendezvények, események iránt. Ám ha van rá igény, akkor a Hóvirág Daloskör kimegy a kisebb településekre is, illetve a Platanus Egyesület nyitott, hogy bármiben segítsen.

Az együttélés kapcsán Kun László azt is hozzátette, hogy szerinte a térségre nem jellemzők a nemzetiségi, nyelvi feszültségek, az emberek együtt nőttek fel: magyarok, németek, románok, szerbek.

Idézet
A gyerekek a három-négy nyelvet néha úgy keverték az utcán játék közben, hogy amikor este hazaértek, a saját szüleik nem értették őket”

– példázta a viszonyokat. A Német Demokratikus Fórummal jelenleg is nagyon jó a viszonyuk, a helyi német kisebbséget képviselő szervezet gyakran hívja rendezvényeire a helyi magyarságot, valamint ez fordítva is érvényes. „Mi nem gyűlöljük egymást, inkább segítünk egymásnak. Másképpen nem lehet” – vázolta az RMDSZ helyi szervezetének vezetője. Példaként megemlítette, hogy a volt resicabányai református lelkész szeretett volna magyar bált rendezni a környék magyarjainak, de hamar lebeszélték őt, és meggyőzték, hogy legyen mindenki számára nyitott, hiszen olyan sok a vegyes házasság, a jó román–magyar kapcsolat, hogy „értelmetlen, és nem tenne jót az ilyenfajta széthúzás”.

Resicabányán aktívabb a helyi magyarság •  Fotó: www.primaria-resita.ro Galéria

Resicabányán aktívabb a helyi magyarság

Fotó: www.primaria-resita.ro

Létfontosságú találkozások

A Platanus Egyesület egyébként évi két bált is szervez, egy farsangi bált és egy szüreti bált a Resicabányai Magyar Napok záróakkordjaként. Ezeken a térség magyarjai mellett más nemzetiségűek is részt vesznek. Kun László szerint tulajdonképpen ők szoktak többségben lenni a rendezvényeken, de ez senkit nem zavar, sőt örülnek, hogy együtt jól érzik magukat.

Ez a két bál a 2020-as évben elmaradt a világjárvány miatt, és a visszajelzések alapján igencsak hiányolták a találkozást az emberek. Kun László szerint abban a kevés magyarban, akik tartják a kapcsolatot, járnak az eseményekre, nagyon nagy az igény a találkozásra, arra, hogy együtt legyenek, így a tavalyi nehézségek közepette minden adandó lehetőséget igyekeztek kihasználni.

A Platanus Egyesület, illetve Kun László igyekszik tenni azért, hogy a helyi magyarok minél gyakrabban összejárjanak.

Minden év májusában találkozót szerveztek az egykor Resicabányán végzett magyar diákok, akiknek száma évről évre csökken.

Kun László javaslatára az eseményt jövőtől kibővítik: minden magyar iskolát végzettet szívesen látnak, nem korlátozzák a jelenlétet a helyi iskola egykori növendékeire. „A fiatalok elmentek, elmennek, mert nincs munkalehetőség, de akik itt maradtunk, azok találkozzunk minél többet, töltsünk minél több időt együtt” – zárta gondolatait a szervezet vezetője.

 


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 21., kedd

Parajdi sóbánya: cáfolja a Salrom a gazdasági miniszter vádjait

Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) képviselői hétfőn elutasították Irineu Darău gazdasági miniszter legújabb vádjait, aki a parajdi sóbánya körüli helyzet kapcsán a felelősségvállalás hiányáról beszélt.

Parajdi sóbánya: cáfolja a Salrom a gazdasági miniszter vádjait
Hirdetés
2026. április 21., kedd

Lebutított okosparkolás: az elköltött milliók ellenére sem működik a rendszer

Bár tavaly felszerelték a belvárosi parkolóhelyekre a mintegy 600 szenzort, amelyek egy mobilalkalmazáson keresztül jelezhetnék a szabad helyeket az autósoknak, az úgynevezett okosparkolási rendszer mindmáig inaktív Aradon.

Lebutított okosparkolás: az elköltött milliók ellenére sem működik a rendszer
2026. április 21., kedd

Őrizetbe vették egy erdélyi település magyar polgármesterét

Őrizetbe vették Szék község polgármesterét sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával, miután a nyomozók szerint közpénzből finanszírozott beszerzéseket használt fel saját céljaira.

Őrizetbe vették egy erdélyi település magyar polgármesterét
2026. április 21., kedd

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását

A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását
Hirdetés
2026. április 21., kedd

Drága lakhatás, intenzív stressz: helyzetkép az erdélyi magyar egyetemisták közérzetéről, perspektíváiról

A romániai magyar egyetemisták mindennapjait lakhatási és megélhetési gondok, anyagi kiszolgáltatottság és magas stressz jellemzi, ugyanakkor többségük elkötelezett a diplomaszerzés és az Erdélyben maradás mellett – derül ki az OMDSZ felméréséből.

Drága lakhatás, intenzív stressz: helyzetkép az erdélyi magyar egyetemisták közérzetéről, perspektíváiról
2026. április 21., kedd

Tragédia a síneken: fiatalembert gázolt halálra a Kolozsvár–Budapest gyorsvonat

Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.

Tragédia a síneken: fiatalembert gázolt halálra a Kolozsvár–Budapest gyorsvonat
2026. április 21., kedd

Europa Nostra-díjas lett a felújított Kolozs megyei válaszúti Bánffy-kastély

Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.

Europa Nostra-díjas lett a felújított Kolozs megyei válaszúti Bánffy-kastély
Hirdetés
2026. április 21., kedd

Egy 37 éves nő holttestét találták meg egy Kolozs megyei tóban, a rendőrség nyomoz

Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.

Egy 37 éves nő holttestét találták meg egy Kolozs megyei tóban, a rendőrség nyomoz
2026. április 20., hétfő

Székelyföldi politikus: az erdélyi és a magyarországi magyarok más-más tapasztalatok alapján döntöttek a választáson

Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.

Székelyföldi politikus: az erdélyi és a magyarországi magyarok más-más tapasztalatok alapján döntöttek a választáson
2026. április 20., hétfő

Tizenhat év után távozik a Háromszék napilap főszerkesztője

Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.

Tizenhat év után távozik a Háromszék napilap főszerkesztője
Hirdetés
Hirdetés