Ünnep a resicabányai magyar házban. Tíz év alatt felére csökkent a magyarság száma az egykor iparáról híres dél-erdélyi városban Archív felvétel
Fotó: RMDSZ/Facebook
Sokszor nehéz az igaz ügyet kitartóan szolgálni, de az idő bizonyítja, hogy az áldozatvállalás sohasem hiábavaló – hangsúlyozta a nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint az aradi vértanúkra emlékezve Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Resicabányán.
2023. október 06., 19:002023. október 06., 19:00
2023. október 06., 19:102023. október 06., 19:10
Szili Katalin a Resicabányai Magyar Napok nyitónapján vett részt a dél-erdélyi szórvány végvárának számító Krassó-Szörény megyei városban. A Magyar Művelődési Házban a helyi magyarság Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, Winkler Gyula erdélyi európai parlamenti képviselő és Kelemen Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő részvételével emlékezett a nemzeti gyásznapon. A nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint Szili Katalin beszédében kiemelte, hogy az aradi vértanúk a szabadságharc leverése után életüket adták a hazáért, egy igaz ügyért.
„Az Aradon kivégzettek társadalmi, nemzeti hovatartozásuk különbözősége ellenére össze tudtak fogni, tudtak együtt harcolni hazájuk függetlenségéért” – idézte az MTI a politikust, aki hozzátette, hogy az áldozatvállalás sohasem hiábavaló. A miniszterelnöki főtanácsadó a resicabányai szórványban élők összefogásáról elismerően szólt. „Példaértékű a szórványban itt élő magyarság összetartása, mely a hétköznapokban és jeles napjainkon is megnyilvánul” – jelentette ki. Rámutatott, a resicabányai „közösség kovácsa” a Platanus Egyesület, amelynek a szórvány megtartásában és erősítésében, az identitás megőrzésében és továbbadásában is elévülhetetlen érdemei vannak. „Külön köszönet ezért Kun László elnök úrnak” – mondta Szili Katalin.
A tájékoztatás szerint Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott az aradi vértanúkra emlékezve kiemelte, hogy életáldozatuk eredményeként olyan társadalmi, gazdasági fejlődés indult el a történelmi Magyarországon, melyet a resicabányai vasipar fejlődése is tanúsít. Beszédében köszönetet mondott a szórványban élő magyaroknak, hogy megtartották felmenőik nyelvét, kultúráját, önazonosságukat.
Krassó-Szörény megye székhelyén a 2021-es népszámlálás adatai szerint az 58 393 lakos közül 822 vallotta magát magyarnak, 731 pedig magyar anyanyelvűnek. A megyében összesen 1424 magyar él. Kun László, a Platanus Egyesület elnöke, az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetének ügyvezető elnöke az MTI-nek telefonon mondta el, hogy az egykor iparáról híres dél-erdélyi városban tíz év alatt felére csökkent a magyarság száma. A legnagyobb gondot a fiatalok elvándorlása jelenti, de a gyárak bezárásával az idősebb generáció tagjai közül is sokan visszaköltöztek szülőfalujukba. A magyar identitás megőrzését tovább nehezíti a magyar nyelvű oktatás hiánya – mondta –, az itteni gyerekek legközelebb a dévai Téglás Gábor Gimnáziumban tanulhatnak anyanyelvükön. „Mi, ameddig bírjuk, visszük a zászlót” – fogalmazott Kun László, aki szerint a magyar művelődési házban igyekeznek minél több rendezvényt szervezni, valamennyi nemzeti ünnepet megülni.
A Resicabányai Magyar Napok keretében fényképkiállítást rendeztek, október 10-én pedig festménykiállítás nyílik, és az időseket is köszöntik. Október 7-én, szombaton tartják a hagyományos szüreti bált, amelyen a román és a német közösség tagjai is szép számban jelen szoktak lenni.
Krassó-Szörény megyében a legutóbbi népszámlálási adatok szerint csak a lakosság két százaléka vallotta magát magyarnak. Bár kevesen vannak, a magyar közösség sok településen aktív és összetartó. A resicabányai Platanus Egyesület nemcsak a megyeszékhely „magyar napjait” szervezi meg minden ősszel, hanem az Oravicab&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!