Alternatív hetek az iskolafalak közé szorítva: betiltották a kirándulásokat Kolozs megyében

Amint arról a román nyelvű média beszámolt, a tanfelügyelőség azt követően döntött a tematikus tanítási hetek keretében szervezett kirándulások korlátozásáról, hogy több kolozsvári szülő panaszt tett: ezek a tevékenységek jelentős anyagi terhet rónak a családokra, holott az elv szerint nem járhatnának többletköltséggel.

Arról, hogy a tanfelügyelőség korlátozásai miként érintik a Kolozs megyei magyar tannyelvű intézmények programjait, és milyen valós nevelési, illetve gyakorlati haszna van a tematikus oktatási heteknek,

• Solymosi Zsolttal, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatójával,
• Lukács-Erdei Ibolyával, a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelemtanárával, valamint
• Vörös Alpárral, a kincses városi Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatójával beszélgettünk.

Solymosi Zsolt aligazgató évtizedek óta szervez tanulmányi utakat, a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjai az évek során jártak már több ízben Olasz-, Török- és Lengyelországban is tanulmányi kiránduláson. Mint mondta, minden évben elviszi a tizedikeseket Auschwitz-Birkenauba és Krakkóba, ahol a fiatalok nemcsak a holokauszt történetével ismerkednek meg, hanem önállóan fedezik fel a Krakkót is, a kirándulás végére több tucat olyan diák is akad, aki idegenvezetőként elmondaná a város történetét. Hasonló céllal jártak Toszkánában, Milánóban, Isztambulban, illetve II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Mikes Kelemen nyomában Rodostóban is.

Az iskolai kirándulásnak pedagógiai értéke kell, hogy legyen” – hangsúlyozta.

Rámutatott, a tanfelügyelőség rendelkezése hátterében az állhat, hogy néhány szülő panasszal fordult az intézményhez a túlzottan drága, akár több ezer eurós külföldi kirándulások miatt, és sajnálatos, hogy emiatt olyan tanulmányi kirándulások is megszűnnek, amelyek valódi nevelési értéket hordoznak.

Arra a kérdésünkre, milyen alternatívát látnak a tanulmányi utak tiltása esetén, az aligazgató elmondta: a korlátozás kifejezetten az alternatív oktatási hetekre vonatkozik, tanév közben pedig csak kivételes, különösen indokolt esetben engedélyezhetők kirándulások, így valószínűleg marad a vakáció és a nyár. Mint mondta, nyári időszakban is fontos, hogy ezek az utak ne legyenek kötelező jellegűek, hiszen nem minden gyerek engedheti meg magának a részvételt, de általában előre tervezéssel, összefogással eddig is megoldották, hogy aki szeretne, elmehessen a kirándulásra.

Az aligazgató elmondta, az iskolák korábban is szerveztek hasonló tematikus heteket, amelyeknek valódi tartalmuk és súlyuk volt. „Már az Iskola másként bevezetése előtt is léteztek ilyen rendezvények, például nálunk a kollégiumi hét volt az, amikor a diákok bemutathatták tehetségüket, tudományos projekteket készítettek, előadásokat tartottak. Egész nap zajlott az élet az iskolában, délelőtt és délután is. Akkor ezeknek volt közösségépítő erejük, de az Iskola másként és a Zöld hetet inkább egy kötelezően kipipálandó feladatnak érzem” – fogalmazott.

Mint mondta, a szamosújvári iskola korábban sem az alternatív oktatási hetek keretében, hanem a vakációban szervezett tanulmányi utakat a diákok számára, épp ezért értetlenül állnak a tanfelügyelőség döntése előtt. „Ha az alternatív oktatási heteken a belföldi kirándulásokat is betiltják, akkor ezek a programok teljesen elveszítik a lényegüket. Hiszen éppen az volt bennük a vonzó, hogy a diákok kimozdulhattak az iskolából, új környezetben, élményszerűen tanulhattak. Részt vehettünk múzeumlátogatásokon, a Zöld héten például ellátogattunk a kolozsvári botanikus kertbe, a végzősök pedig gyakran vettek részt egyetembörzéken vagy nyílt napokon” – fejtette ki a tanárnő.

Hozzátette, a korlátozások azért is nehezen kivitelezhetők, mert az iskola így aligha tud annyi érdekes programot kínálni, amelynek ne lenne semmilyen anyagi vonzata.

hiszen az osztályok összetétele nagyon vegyes: nem minden család engedhet meg magának nagyobb kiadást. Ezért eddig is arra törekedtünk, hogy senkinek ne legyenek megterhelőek ezek a programok” – magyarázta.

Ezeket az utakat a diákok eddig is önállóan szervezték, anélkül, hogy a pedagógusnak pénzt kellett volna kezelnie” – mutatott rá.

Lukács-Erdei Ibolya arról is beszélt, hogy nemcsak az ő személyes álláspontja, hanem sok pedagóguskollégája közös véleménye szerint is az alternatív oktatási hetek hatékonysága nagymértékben megkérdőjelezhető. Mint fogalmazott, a két külön alternatív hét túl soknak tűnik: a tananyag mennyisége ugyanis semmit sem változott ezek bevezetése óta, miközben a tanév egyre zsúfoltabb. A pedagógus rámutatott, a tanév során egyébként is számos esemény – érettségi próbavizsgák, országos értékelések, szóbeli vizsgák – miatt maradnak el órák, amelyek pótlása már most is nehézséget jelent. „Az alternatív oktatási heteken nem tartunk klasszikus értelemben vett tanórákat, így az amúgy is feszített tanmenet még inkább sérül. Ugyanúgy be kell fejeznünk az anyagot, mint korábban, de kevesebb idő jut rá” – magyarázta.

és az Iskola másként hét keretében kijelölhetnének néhány napot a környezettudatos, zöld tevékenységek számára, és így nem szakítanák meg feleslegesen a tanulási folyamatot, mégis megmaradna az élményszerű tanulás lehetősége.

Az igazgató kiemelte, hogy a Zöld hétre tervezett erdei iskola finanszírozását a PNRR-program biztosítja, így az előkészítőstől nyolcadik osztályig minden gyermek részvételi költsége fedezett: a szállás, az étkezés és az utazás egyaránt biztosított.

– hangsúlyozta Vörös Alpár. Hozzátette, hogy a Zöld hét valódi értéke abban rejlik, ha a diákok ki tudnak lépni az iskola falai közül. „Jelenleg a PNRR-program keretében van erre lehetőség, de hosszú távon nem látom, hogy ez biztosított lenne. Ez egyedi eset, ami a mi iskolánkat érinti; sok más intézménynek nincs forrása a költségek fedezésére, amelyek gyerekenként akár több száz lejt is elérhetnek” – mutatott rá.

Az iskolaigazgató kiemelte, tanulmányi kirándulásokat továbbra is lehet szervezni, a tanfelügyelőség szabályzata csupán annyit ír elő, hogy ezek ne a Zöld hét vagy az Iskola másként hét keretében valósuljanak meg.