
Információs csapda. Az iskolákban nincs felvilágosítás a fake news jelenségről
Fotó: Facebook/Stop Fake News in Romania
Európai szinten hadat üzentek az álhíreknek, és átláthatóbbá tennék a politikai hirdetéseket. Barabás T. János szerint térségünkben a belpolitika lett a nemzetközi információs hadviselés fő tárgya.
2019. február 02., 09:222019. február 02., 09:22
2019. február 02., 14:372019. február 02., 14:37
A hamis hírek (közismert angol nevén fake news) terjedésének megakadályozására összpontosító erőfeszítések fokozására szólított fel az Európai Bizottság terrorizmus, szervezett és kiberbűnözés elleni küzdelem összehangolásáért felelős biztosa. Julian King arról is beszélt, hogy az európai parlamenti választások kampányának kezdetéig további intézkedésekre van szükség a politikai hirdetések teljes átláthatóságának biztosítása érdekében minden uniós tagállamban.
A Facebook napokkal ezelőtt már
A közösségi oldal igyekszik megnehezíteni a külföldi beavatkozásokat a közelgő EP-választásokba.
„A politikai és a különböző ügyekhez kapcsolódó hirdetéseket engedélyeztetni kell majd, és azt is fel fogjuk tüntetni, hogy ki fizetett ezekért” – mondta Nick Clegg, a Facebook globális kommunikációs részlegének vezetője.
Romániában nemrég felmérés készült a fake news jellegű információs támadások hatásáról. A városi fiatalok körében végzett kutatás szerint 89 százalékuk komoly országos problémának ítéli a hamis híreket, 83 százalékuk úgy véli, hogy fel tudja ezeket ismerni. A felmérésből az is kiderült, hogy 67 százalékot tesz ki azok aránya, akik hetente többször találkoznak a jelenséggel. A válaszadók 47 százaléka felismeri ugyan, de ennek ellenére megosztja az interneten az álhíreket. A romániai hamis hírek kétharmada belpolitikai jellegű információt tartalmaz. A megkérdezettek szerint ezen információs támadások kivédésében a legilletékesebb a média. Ezt követi felelősségben a kormány, az online platformok és az igazságszolgáltatás. Az iskolákban egyébként
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Krónika érdeklődésére tanulságosnak nevezte, hogy a hamis híreket felismerők jó része is megosztja ezeket a világhálón. „Elsősorban nem a felhasználó oldalon lehet gátolni a jelenséget, hanem az újságírási etikai ismeretek erősítésével az egész társadalomban. Utóbbinak viszont az oktatás, képzés, és a korrekt politikai légkör erősítése használna” – fogalmazott a kolozsvári származású szakértő, aki fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a nemzetközi információs hadviselés fő tárgya térségünkben a belpolitika lett.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
szóljon hozzá!