
Információs csapda. Az iskolákban nincs felvilágosítás a fake news jelenségről
Fotó: Facebook/Stop Fake News in Romania
Európai szinten hadat üzentek az álhíreknek, és átláthatóbbá tennék a politikai hirdetéseket. Barabás T. János szerint térségünkben a belpolitika lett a nemzetközi információs hadviselés fő tárgya.
2019. február 02., 09:222019. február 02., 09:22
2019. február 02., 14:372019. február 02., 14:37
A hamis hírek (közismert angol nevén fake news) terjedésének megakadályozására összpontosító erőfeszítések fokozására szólított fel az Európai Bizottság terrorizmus, szervezett és kiberbűnözés elleni küzdelem összehangolásáért felelős biztosa. Julian King arról is beszélt, hogy az európai parlamenti választások kampányának kezdetéig további intézkedésekre van szükség a politikai hirdetések teljes átláthatóságának biztosítása érdekében minden uniós tagállamban.
A Facebook napokkal ezelőtt már
A közösségi oldal igyekszik megnehezíteni a külföldi beavatkozásokat a közelgő EP-választásokba.
„A politikai és a különböző ügyekhez kapcsolódó hirdetéseket engedélyeztetni kell majd, és azt is fel fogjuk tüntetni, hogy ki fizetett ezekért” – mondta Nick Clegg, a Facebook globális kommunikációs részlegének vezetője.
Romániában nemrég felmérés készült a fake news jellegű információs támadások hatásáról. A városi fiatalok körében végzett kutatás szerint 89 százalékuk komoly országos problémának ítéli a hamis híreket, 83 százalékuk úgy véli, hogy fel tudja ezeket ismerni. A felmérésből az is kiderült, hogy 67 százalékot tesz ki azok aránya, akik hetente többször találkoznak a jelenséggel. A válaszadók 47 százaléka felismeri ugyan, de ennek ellenére megosztja az interneten az álhíreket. A romániai hamis hírek kétharmada belpolitikai jellegű információt tartalmaz. A megkérdezettek szerint ezen információs támadások kivédésében a legilletékesebb a média. Ezt követi felelősségben a kormány, az online platformok és az igazságszolgáltatás. Az iskolákban egyébként
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Krónika érdeklődésére tanulságosnak nevezte, hogy a hamis híreket felismerők jó része is megosztja ezeket a világhálón. „Elsősorban nem a felhasználó oldalon lehet gátolni a jelenséget, hanem az újságírási etikai ismeretek erősítésével az egész társadalomban. Utóbbinak viszont az oktatás, képzés, és a korrekt politikai légkör erősítése használna” – fogalmazott a kolozsvári származású szakértő, aki fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a nemzetközi információs hadviselés fő tárgya térségünkben a belpolitika lett.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!