
Információs csapda. Az iskolákban nincs felvilágosítás a fake news jelenségről
Fotó: Facebook/Stop Fake News in Romania
Európai szinten hadat üzentek az álhíreknek, és átláthatóbbá tennék a politikai hirdetéseket. Barabás T. János szerint térségünkben a belpolitika lett a nemzetközi információs hadviselés fő tárgya.
2019. február 02., 09:222019. február 02., 09:22
2019. február 02., 14:372019. február 02., 14:37
A hamis hírek (közismert angol nevén fake news) terjedésének megakadályozására összpontosító erőfeszítések fokozására szólított fel az Európai Bizottság terrorizmus, szervezett és kiberbűnözés elleni küzdelem összehangolásáért felelős biztosa. Julian King arról is beszélt, hogy az európai parlamenti választások kampányának kezdetéig további intézkedésekre van szükség a politikai hirdetések teljes átláthatóságának biztosítása érdekében minden uniós tagállamban.
A Facebook napokkal ezelőtt már
A közösségi oldal igyekszik megnehezíteni a külföldi beavatkozásokat a közelgő EP-választásokba.
„A politikai és a különböző ügyekhez kapcsolódó hirdetéseket engedélyeztetni kell majd, és azt is fel fogjuk tüntetni, hogy ki fizetett ezekért” – mondta Nick Clegg, a Facebook globális kommunikációs részlegének vezetője.
Romániában nemrég felmérés készült a fake news jellegű információs támadások hatásáról. A városi fiatalok körében végzett kutatás szerint 89 százalékuk komoly országos problémának ítéli a hamis híreket, 83 százalékuk úgy véli, hogy fel tudja ezeket ismerni. A felmérésből az is kiderült, hogy 67 százalékot tesz ki azok aránya, akik hetente többször találkoznak a jelenséggel. A válaszadók 47 százaléka felismeri ugyan, de ennek ellenére megosztja az interneten az álhíreket. A romániai hamis hírek kétharmada belpolitikai jellegű információt tartalmaz. A megkérdezettek szerint ezen információs támadások kivédésében a legilletékesebb a média. Ezt követi felelősségben a kormány, az online platformok és az igazságszolgáltatás. Az iskolákban egyébként
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Krónika érdeklődésére tanulságosnak nevezte, hogy a hamis híreket felismerők jó része is megosztja ezeket a világhálón. „Elsősorban nem a felhasználó oldalon lehet gátolni a jelenséget, hanem az újságírási etikai ismeretek erősítésével az egész társadalomban. Utóbbinak viszont az oktatás, képzés, és a korrekt politikai légkör erősítése használna” – fogalmazott a kolozsvári származású szakértő, aki fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a nemzetközi információs hadviselés fő tárgya térségünkben a belpolitika lett.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!