Fotó: Biró István
Hogy valami készül a Nokia romániai leányvállalatának háza táján, arra abból is következtetni lehetett, hogy a társaság vezetősége csütörtök reggelre a nemeszsuki gyár szinte valamennyi alkalmazottját az üzembe rendelte. A hamarjában összehívott gyűlés napirendjéről ekkor még csak olyan hírek szivárogtak ki, miszerint a finn telefongyártó csökkenteni kívánja erdélyi kapacitását, ennek következtében pedig nagyobb számú alkalmazottjától is megválik. Ehhez képest már a délelőtt folyamán „robbant a telefonbomba”, amikor a finn anyavállalat közleményben hozta nyilvánosságra, hogy év végéig bezárja 2008-ban létesített romániai gyárát.
Az értékesítési gondokkal küszködő cégcsoport azzal magyarázta döntését, hogy nagy termelési kapacitású ázsiai gyárai hatékonyabbak a társaság számára. A Nokia közleménye szerint a jövőben oda kívánja összpontosítani gyártósorát, ahol az előállítás optimális közelségbe kerül a forgalmazókhoz és a kulcsfontosságú felvevőpiachoz – márpedig e téren az ázsiai országok a társaság szerint sokkal több előnyt kínálnak. A finn telefongyártó csütörtöki közlése szerint év végéig elbocsátja a nemeszsuki gyár valamennyi alkalmazottját, összesen 2200 embert, ezen felül globálisan további 1300 fős leépítést is tervez. A Nokia egyébként áprilisban már bejelentett egy négyezer fős elbocsátást, a most közölt leépítési tervek ezen felül vannak. A társaság idén áprilisban százhúsz alkalmazottját már menesztette Kolozsváron működő kutatóközpontjából, a létesítményt pedig teljesen felszámolta. Akkor a cég még azt közölte, hogy a nemeszsuki gyárat nem érinti az átszervezési folyamat, bár a multinacionális társaság már tavasszal előrebocsátotta, hogy világszerte hétezer alkalmazottjától válik meg 2012 végéig. Stephen Elop, a Nokia vezérigazgatója csütörtöki távértekezletén elmondta, azért volt szükség a romániai gyárbezárásra, mert itt inkább régebbi modelleket gyártottak, az európai igények pedig az okostelefonok és érintőképernyők felé haladnak.
A cég csütörtöki közleményében arról is tájékoztatott: felülvizsgálja finnországi, magyarországi és mexikói gyártási tevékenységeinek hosszú távú szerepét is, elsősorban arra koncentrálva, hogy ezen gyárakban a hangsúlyt „piacspecifikus szoftverekre” helyezze át. Várhatóan ez a lépés 2012-ben hatással lesz a munkaerő létszámára, azonban 2011-ben még nem lesz változás. A Nokia ezekben a gyárakban megkezdi a tárgyalásokat a dolgozók képviselőivel, valamint a többi érintettel, és előreláthatóan 2012 első negyedévében dönthet a létszámcsökkentésről. Amerikai és németországi tevékenységét érinti, hogy ez évben még másik 1300 személytől is megválnak a helymeghatározási szolgáltatások divíziójának átszervezésével.
A zsuki gyár felszámolása, az itteni dolgozók szélnek eresztése jelentős mértékben növeli a Kolozs megyei munkanélküliségi rátát, amely a jelenlegi 3,3 százalékról négy százalékra emelkedik. Az elbocsátottak többségét sokkolta a munkahelyük elveszítésének híre, mivel abban reménykedtek, hogy a multinacionális cég hoszszú távon rendezkedett be Romániában. „Valósággal megrökönyödtem, amikor a reggeli gyűlésen közölték velünk, hogy a gyár bezárja kapuit. A kezdetektől itt dolgozom, és azt hittem, legalább tíz évig biztosan működni fog az üzem. Ehhez képest most munkanélküli leszek, és nem tudom, hol keressek állást” – nyilatkozta az egyik Nokia-munkás. Egyik kollégája hozzátette: a vállalatnál nem voltak magasak a fizetések, a dolgozók többsége alig keresett többet ezer lejnél, viszont az alkalmazottakban megvolt a biztonságérzet, hogy a Nokia nem ideig-óráig marad Romániában. A társaság romániai képviselői egyébként végkielégítést ígértek az elbocsátottaknak, amelynek összegére a közeljövőben a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások eredményének függvényében derül fény.
Ezen túlmenően valamennyi zsuki Nokia-alkalmazott 2012 márciusáig kézhez kapja bérét, noha dolgozni csak ez év végéig fog. A Kolozs Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal (AJOFM) vezetőjét egyébként nem aggasztja a közelgő tömeges elbocsátás. Daniel Don szerint a megyei munkanélküliségi arány négy százalékra történő emelkedése „nem vezet katasztrófához”, sőt az általa vezetett intézmény képes lenne helytállni egy ennél kétszerte nagyobb létszámú elbocsátási hullámnak is, mivel a megyében nagy a munkaerőpiac felszívó ereje. Különben Florin Stamatian megyei prefektus a nap folyamán válságtanácskozást folytatott a Nokia-bejelentés nyomán az illetékes közintézmények vezetőivel. Elhangzott, hogy az elbocsátott munkások egy részét, mintegy 300 személyt a szintén Nemeszsukon működő, Ikea-megrendelésre dolgozó bútorgyárban tudnak elhelyezni. Ezen túlmenően az AJOFM az EU különleges, tízmillió eurós pénzalapjára fog pályázni, amely ötszáz főnél nagyobb létszámleépítés esetében igényelhető – ez a támogatás az elbocsátottak szakmai átképzésére, a majdani foglalkoztatásukat vállaló helyi cégek finanszírozására fordítható.
A Nokia-gyár bezárását érthető módon a nemeszsuki önkormányzat is megsínyli, amelynek évente több millió lej bevétele származott adókból és illetékekből. Stephen Elop igazgató szerint más befektetőkkel tárgyalnak majd a zsuki üzem értékesítéséről. Egyébként a mobiltelefon-gyártó Kolozs megyei üzemének létesítéséről szóló megállapodást 2007 márciusában Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök jelenlétében írta alá Marius Nicoară, a Kolozs megyei önkormányzat akkori elnöke és Raimo Puntala, a Nokia társaság alelnöke. A termelés 2008-ban indult be úgy, hogy Romániába gyakorlatilag a németországi Bochumból telepítette át gyártósorát a Nokia az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt. A Nokia erdélyi beruházására a rendszerváltás óta az egyik legnagyobb romániai befektetésként tekintettek, a korábbi bejelentések szerint ugyanis a cég három-négy év alatt megközelítőleg 15 ezer új munkahely létrehozását tervezte.
A társaság annak idején ingyen kapott 90 hektáros földterületet a Kolozs Megyei Tanácstól a 159 hektáron kialakított Tetarom III ipari parkban, továbbá a román kormány 12 millió lejt folyósított infrastruktúra-fejlesztésre a zsuki beruházás érdekében. A Kolozs Megyei Tanács csütörtöki ülésén szakbizottság létrehozásáról döntött, amely a Nokiával kötött megállapodás átvizsgálása után annak lehetőségét fogja elemezni, miként szerezhetné vissza az önkormányzat a román állam által évekkel ezelőtt a zsuki gyártelepítésre fordított, mintegy húszmillió euróra rúgó támogatást. Csakhogy a szerződést annak idején titkosították, Alin Tişe megyei tanácselnök pedig keresi a megállapodás nyilvánosságra hozatalának lehetőségét olyan körülmények között, amikor a Nokia egyoldalúan felbontotta azt. Tişe közölte, a mobiltelefon-gyártó Dél-Koreába, Indiába és Kínába helyezi át Kolozsvár melletti gyártósorát, és kivonulásában kizárólag gazdasági tényezők játszottak közre, amelyet nem befolyásoltak a romániai körülmények. Egyébként a megyei önkormányzat egykori és jelenlegi vezetősége egymást vádolta meg azzal, hogy „elmarta” a Nokiát Romániából.
A liberális Marius Nicoară szerint az általa szentesített szerződésnek megfelelően a megyei önkormányzatnak áruszállító részleget kellett volna építenie a kolozsvári repülőtéren, amelynek kifutópályáját ki kellett volna bővítenie, hogy cargo légijárművek fogadására is alkalmas legyen, továbbá a mobiltelefonok szállítása érdekében az észak-erdélyi autópályát is meg kellett volna építeni a magyar határig. Utódja, a demokrata-liberális Alin Tişe azonban leszögezte: a szerződésben szó sem volt ilyen feltételekről, ezzel egy időben ő vádolta meg elődjét, hogy tizenötmillió eurós, a Tetarom III ipari parkban eszközlendő beruházást ígért a finneknek, viszont konkrét számonkérési lehetőség és pontos határidők nélkül.
Megszólalt az ügyben Sorin Apostu kolozsvári polgármester is, aki közleményben pontosított, miszerint a gyárat a világ telefonpiacán beálló kedvezőtlen változások miatt számolják fel, a döntéshez pedig szerinte nincs köze a helyi gazdasági vagy jogi környezetnek. Az elöljáró ugyanakkor azzal nyugtatta a lakosságot, hogy reményei szerint hamarosan „ipari óriások” megtelepedéséről számolhat be nyilvánosan, egyelőre azonban – mint fogalmazott – a tárgyalások bizalmas jellege miatt nem szolgálhat részletekkel.
A Nokia romániai távozása a bukaresti kormány illetékeseit is lázba hozta. Emil Boc kormányfő már a zsuki gyárbezárás hírére arra figyelmeztetett, hogy a világgazdasági válság miatt, a globális verseny közepette a kabinetnek fel kell készülnie arra, hogy további multinacionális cégek is áthelyezik telephelyüket az országból. Miközben a Nokia hazai vezetősége kora este tárgyalásokba bocsátkozott a finn anyavállalat döntése kapcsán a miniszterelnökkel, Boc a minisztereit is rendkívüli kormányülésre hívta öszsze a témában. Hasonlóképpen nyilatkozott egyébként Traian Băsescu államfő is, aki szerint várható, hogy a jövőben más ágazatban is romániai kirendeltségük felszámolásáról döntenek multinacionális cégek.
| A bukaresti pénzügyminisztérium adatai szerint a Nokia Románia 43 millió eurós nyereséggel zárta a tavalyi évet, 14 százalékkal túlszárnyalva 2009-ben szerzett profitját. Ezzel az eredménnyel a finn társaság a 17. helyet foglalta el a legnyereségesebb romániai vállalatok rangsorában, idén azonban a cég bevételei jelentősen visszaestek. 1,6 milliárd euróra rúgó üzleti forgalmával a Nokiát tavaly az ország legerősebb távközlési cégeként tartották nyilván, amelyet az Orange követett közel egymilliárd eurós forgalommal, továbbá a Dacia után a legnagyobb román exportőr volt. A Nokia-csoport különben június végi adatok szerint több mint 138 ezer személyt foglalkoztatott világszerte, szemben a tavaly év végi 130 ezer alkalmazottal. A Nokia zsuki gyárnyitása 2008-ban a németországi Bochumban működő üzem bezárásával, az ottani 2300 dolgozó elbocsátásával járt együtt, ami éles vitákat váltott ki Németországban. A bochumi dolgozók akkor összesen 200 millió eurós– fejenként átlagban 87 ezer eurós – végkielégítésben részesültek korábbi munkaadójuktól, az EU ugyanakkor 5,5 millió eurós támogatást nyújtott a tartománynak az elbocsátottak újrafoglalkoztatása érdekében. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok