
Dolgoznak a zilahi körgyűrűn
Fotó: Cristian Marius Man/képernyőmentés
Munkagépeket, útépítőket látni a zilahi körgyűrű második szakaszán, ami azért nem természetes, mert a kínaiak által Romániában elsőként bevállalt, csupán 5,5 kilométeres aszfaltcsíkon sokáig alig mozdult valami. A hírhedtté vált terelőútnak tavaly márciusban kellett volna elkészülnie, de könnyen megeshet, hogy idén sem lesz meg a körgyűrű létfontosságú déli része.
2024. szeptember 10., 19:502024. szeptember 10., 19:50
A közúti műszaki tanulmányokat és informatikai adatokat kezelő központ (CESTRIN) szerint – mely a közúti infrastruktúráért felelős országos társaságtól (CNAIR) érkező információkat összesíti – a zilahi körgyűrű második szakasza 64 százalékban készült el. A nyomvonalon nemrég készült drónfelvétel tanúsága szerint dolgoznak az építőtelepen, szemben az év eleji állapotokkal, amikor a munkálatok szinte teljesen leálltak – hívta fel a figyelmet a Hotnews portál.
A zilahi körgyűrű déli szakasza 5,5 kilométeres lesz
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy a 2021-ben elkezdett, már most másfél éves késést felhalmozó építkezés hamarosan, akár az év végéig befejeződne – pedig a csalódást keltő tavalyi évben még ebben reménykedtek. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter bő egy éve a helyszínre látogatott, ahol kemény hangon bírálta a kialakult helyzet – vélt vagy valós – felelőseit, és „reális” átadási határidőként 2024 nyarát nevezte meg.
mondván: nem akar hozzájárulni a rendeletben megszabott árfrissítéshez. Grindeanu szerint a csupán egyszázalékos részesedéssel bíró cég egyfajta „zsarolást” alkalmaz a nagy kínai vállalkozóval szemben, hogy minél nagyobb hasznot húzzon.
A tavaly augusztusi miniszteri kiszálláskor egyébként csaknem 60 százalékosra becsülték a munkálatok előrehaladtát, tehát a dorgálásnak nemigen volt hatása: egy év leforgása alatt alig haladtak néhány százalékot. Grindeanu szociáldemokrata párttársa, Ionel Ciunt zilahi polgármester idén júliusban úgy fogalmazott, meggyőződése, hogy idén nagy előrelépések történnek. Azt nem tudja, hogy ebben az esztendőben át lehet-e adni a körgyűrűszakaszt, de jövőre „biztosan” megtörténik.
A közlekedési nagyberuházásokat figyelő civil szervezet, a Pro Infrastruktúra Egyesület szintén júliusban úgy vélte, hogy
Emlékeztettek, hogy a munkálatokat számos összetevő kombinációja nehezíti: a hatóságok bürokratikus tehetetlensége, a finanszírozás lassú folyósítása, az árfrissítés kései alkalmazása és a kivitelező műszaki gyengesége (itt nem valósult meg a híres kínai mozgósítás). Ugyanakkor a civilek szerint a projektnek nincs elég támogatója sem, így valószínűleg nem lesz meg az idei átadás, csak jövőre történik meg.

A zilahi körgyűrűnek 2023 márciusában el kellett volna készülnie, de a munkálatok alig értek a feléhez, és szakemberek szerint könnyen előfordulhat, hogy a nyitás 2025-re tolódik.
Mint ismeretes, a kínai Synohidro és a romániai Good Prod Kft. társulása 2020-ban nyerte meg a kivitelezési jogot 6 hónapos tervezési és 24 hónapos építési időszakkal, utóbbi 2023 márciusában járt le. Az ázsiai cég volt az első kínai vállalkozás, mely utat építhetett Romániában.
Utána még a China Civil Engineering Corporation is munkához jutott a Bukarestet észak felől elkerülő A0-ás autópálya egyik szakaszán, még egy 2019-ben kiírt licit tavalyi nyerteseként.
a bukaresti hatóságok 2021-ben úgy döntöttek, hogy kizárják a kínai vállalatokat az infrastrukturális projektekre kiírt közbeszerzési pályázatokból (az európai uniós elvárásoknak megfelelően). Talán ez a lépés is közrejátszhatott abban, hogy az ázsiai nagyhatalom egyik legfőbb útépítési vállalata „lazábbra fogta” a teljesítést Zilah környékén.
A szilágysági megyeszékhelyt elkerülő 5,53 kilométeres, menretirányonként javarészt egysávos út viszonylag nehéz terepen épül, ahol földcsuszamlások is hátráltatták az előrehaladást. Öt völgyhidat és öt hidat is meg kell megépíteni, illetve az útszakasz mindkét végén körfogalmat kell kialakítani. Az épülő aszfaltcsík a már átadott, mintegy 8 kilométeres nyugati (észak-dél irányban Cigányitól Egrespatakig húzódó) körgyűrűrészt hivatott kiegészíteni, amely jelenleg nem túl hasznos, mivel hiányzik az Egrespatak és a Zilah–Kolozsvár-főút között most épülő déli szakasz. Ha elkészül, a Kolozsvárról Szatmárnémeti felé tartó forgalom teljesen elkerülheti Zilahot.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
szóljon hozzá!