„Elnémítanák” a vásárhelyi magánmentő-szolgálatot

Hiába tűnik ugyanis félreérthetetlennek a 2007. december 11-én napvilágot látott, 2121-es számú egészségügyi minisztériumi rendelet 8. cikkelye, miszerint egy mentőautó többek között abban az esetben is használhat fény-, illetve hangjelzéseket, amikor zsúfolt városi gépkocsiforgalomba keveredik, a marosvásárhelyi Samaritanus nem élhet a lehetőséggel.

A magánmentő-szolgálat vezetője, Varga Zsigmond elpanaszolta, hogy Raed Arafat egészségügyi államtitkár utasítására Dorin Olteanu, a Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség vezetője tudomására hozta, hogy a Samaritanus kocsijai csak abban az esetben kapcsolhatják be a szirénát, ha sürgősségi esetben sietnek a helyszínre.

Varga beszámolt egy esetről, amikor a beteg fejfájás és hányinger miatt tárcsázta a 112-es számot. „Ez látszólag nem sürgősségi eset. De mivel nyilvántartott rákos betegünkről volt szó, akinek kórlapját a számítógépes rendszerünk pillanatok alatt megmutatta, indokoltnak tartottuk a sürgősségi beavatkozást. Arafat tiltása ezt nem tette lehetővé, így mire a város egyik végéből átkocsikáztunk a túlsó felébe, már tehetetlenek voltunk” – mesélt a tragikus kimenetelű esetről a Samaritanus igazgatója.

A vészjelzés nélkül közlekedő gépkocsivezetőt kétszer meg is büntették: egy alkalommal azért, mert óránkénti 67 kilométeres sebességgel radarba futott, máskor pedig azért, mert a beteg háza előtt, tilosban várakozott mintegy órát. „A múltkor meg az utánunk érkezők kezdtek el dudálni meg káromkodni, mert 20-assal döcögtünk. De mit tehettünk volna, ha egy hátgerinctörést szenvedett pácienst szállítunk?!” – tette fel a kérdést Varga Zsigmond.

„A Samaritanus mentősei eddig is csak indokolt esetben kapcsolták be a vészjelzőt, most sem a szórakozás kedvéért száguldoznának szirénázva” – mutatott rá az igazgató, aki szerint a gyártó nem véletlenül lát el minden egyes mentőautót fény- és hangjelzővel.

„Bizonyos esetekben a sziréna az, amely az élet és a halál közti döntést hozza meg” – szögezte le Varga. A magánszolgálat vezetője a nyugati példát ajánlotta a Maros megyei hatóságoknak, ám azok hajthatatlanok maradtak. Magyarországon és Németországban a mentőautók sofőrjei minden egyes esetben külön-külön kötelesek előre bejelenteni a sziréna használatát. Így bármikor ellenőrizhető, hogy jogosan használták-e vagy sem.

A magánmentő-szolgálatot ért hátrányos megkülönböztetésre felfigyelő AMPER nevű emberjogvédelmi szervezet az Országos Diszkriminációellenes Tanács  elé vitte az ügyet. Cătălin Hegheş egyesületi elnök szerint ugyanis megengedhetetlen, hogy Raed Arafat kettős mércét alkalmazzon az állami és a magán-mentőszolgálat között.

Hegheş emlékeztetni kívánt arra a bő húsz évvel ezelőtti visszás helyzetre, amikor a magánautójával szirénázva száguldozó és életeket mentő Arafatot, éppen egyes „jóakarói” közbenjárására, a rendőrség folyamatosan bírságolt. A CNCD megkeresésére a jelenlegi államtitkár kifejtette, hogy továbbra sem ért egyet azzal, hogy a magán-mentőautók forgalmi dugókban is használják a vészjelzőjüket. „A vészjelző használata abban az esetben, amikor ez nem feltétlenül szükséges, a lakosság felbosszantásához vezetne” – indokolta meg álláspontját Raed Arafat.

Varga számára viszont mindmáig érthetetlen, hogy a biztosítópénztárral szerződésben lévő magánvállalkozóként miért kell keresztülmennie ugyanazon a megalázó kálvárián, amin végigment két évtizeddel ezelőtt a jelenlegi államtitkár.