
Fotó: Boda L. Gergely
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult a marosvásárhelyi Samaritanus mentőszolgálat, mivel a törvényes rendelkezéseket megszegve, a hatóságok mindent elkövetnek azért, hogy a magánvállalkozásként működő egységet leszorítsák az életmentés „piacáról”.
2015. június 15., 17:412015. június 15., 17:41
2015. június 15., 17:492015. június 15., 17:49
Hiába tűnik ugyanis félreérthetetlennek a 2007. december 11-én napvilágot látott, 2121-es számú egészségügyi minisztériumi rendelet 8. cikkelye, miszerint egy mentőautó többek között abban az esetben is használhat fény-, illetve hangjelzéseket, amikor zsúfolt városi gépkocsiforgalomba keveredik, a marosvásárhelyi Samaritanus nem élhet a lehetőséggel.
A magánmentő-szolgálat vezetője, Varga Zsigmond elpanaszolta, hogy Raed Arafat egészségügyi államtitkár utasítására Dorin Olteanu, a Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség vezetője tudomására hozta, hogy a Samaritanus kocsijai csak abban az esetben kapcsolhatják be a szirénát, ha sürgősségi esetben sietnek a helyszínre.
Varga beszámolt egy esetről, amikor a beteg fejfájás és hányinger miatt tárcsázta a 112-es számot. „Ez látszólag nem sürgősségi eset. De mivel nyilvántartott rákos betegünkről volt szó, akinek kórlapját a számítógépes rendszerünk pillanatok alatt megmutatta, indokoltnak tartottuk a sürgősségi beavatkozást. Arafat tiltása ezt nem tette lehetővé, így mire a város egyik végéből átkocsikáztunk a túlsó felébe, már tehetetlenek voltunk” – mesélt a tragikus kimenetelű esetről a Samaritanus igazgatója.
A vészjelzés nélkül közlekedő gépkocsivezetőt kétszer meg is büntették: egy alkalommal azért, mert óránkénti 67 kilométeres sebességgel radarba futott, máskor pedig azért, mert a beteg háza előtt, tilosban várakozott mintegy órát. „A múltkor meg az utánunk érkezők kezdtek el dudálni meg káromkodni, mert 20-assal döcögtünk. De mit tehettünk volna, ha egy hátgerinctörést szenvedett pácienst szállítunk?!” – tette fel a kérdést Varga Zsigmond.
„A Samaritanus mentősei eddig is csak indokolt esetben kapcsolták be a vészjelzőt, most sem a szórakozás kedvéért száguldoznának szirénázva” – mutatott rá az igazgató, aki szerint a gyártó nem véletlenül lát el minden egyes mentőautót fény- és hangjelzővel.
„Bizonyos esetekben a sziréna az, amely az élet és a halál közti döntést hozza meg” – szögezte le Varga. A magánszolgálat vezetője a nyugati példát ajánlotta a Maros megyei hatóságoknak, ám azok hajthatatlanok maradtak. Magyarországon és Németországban a mentőautók sofőrjei minden egyes esetben külön-külön kötelesek előre bejelenteni a sziréna használatát. Így bármikor ellenőrizhető, hogy jogosan használták-e vagy sem.
A magánmentő-szolgálatot ért hátrányos megkülönböztetésre felfigyelő AMPER nevű emberjogvédelmi szervezet az Országos Diszkriminációellenes Tanács elé vitte az ügyet. Cătălin Hegheş egyesületi elnök szerint ugyanis megengedhetetlen, hogy Raed Arafat kettős mércét alkalmazzon az állami és a magán-mentőszolgálat között.
Hegheş emlékeztetni kívánt arra a bő húsz évvel ezelőtti visszás helyzetre, amikor a magánautójával szirénázva száguldozó és életeket mentő Arafatot, éppen egyes „jóakarói” közbenjárására, a rendőrség folyamatosan bírságolt. A CNCD megkeresésére a jelenlegi államtitkár kifejtette, hogy továbbra sem ért egyet azzal, hogy a magán-mentőautók forgalmi dugókban is használják a vészjelzőjüket. „A vészjelző használata abban az esetben, amikor ez nem feltétlenül szükséges, a lakosság felbosszantásához vezetne” – indokolta meg álláspontját Raed Arafat.
Varga számára viszont mindmáig érthetetlen, hogy a biztosítópénztárral szerződésben lévő magánvállalkozóként miért kell keresztülmennie ugyanazon a megalázó kálvárián, amin végigment két évtizeddel ezelőtt a jelenlegi államtitkár.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
szóljon hozzá!