
Több erdélyi nagyváros példáját követve Temesváron is jelentősen emelik a leromlott állapotú műemlék épületek adóját. A városkép szépítése a kulturális főváros cím miatt is fontos.
2017. február 07., 18:272017. február 07., 18:27
Temesváron is adómódosítással próbálják rávenni a tulajdonosokat a műemlék épületek mihamarabbi felújítására: a polgármesteri hivatal – más nagyvárosok önkormányzatának példáját követve – 2018-tól 500 százalékkal növeli az elhanyagolt állapotban hagyott ingatlanok adóját.
Sorin Predescu, az épített örökségért felelős megyei igazgatóság vezetője a Mediafax hírügynökségnek elmondta: Temesváron körülbelül 14 ezer, műemléknek számító, azaz 1940 előtt épített ingatlan van. A különleges státust ugyan nem mindegyik birtokolja, a szakember szerint azonban történelmi jelentőségük vitathatatlan. Predescu hozzátette: a városnak körülbelül egyharmada áll védelem alatt a műemlék épületekre vonatkozó 442-es törvény értelmében. Az ingatlanok jó része rendkívül rossz állapotban van, rendszeresen hullanak le vakolatdarabok a homlokzatokról, a tulajdonosok viszont nem sietik el a felújítást.
Nicolae Robu polgármester többször is hangsúlyozta, hogy az önkormányzatnak nincs elég pénze mindegyik műemlék épület felújítására, viszont „a megyeszékhely szempontjából fontos”, vagyis a történelmi belvárosban található épületek korszerűsítését vállalják – főként annak tudatában, hogy 2021-ben Temesvár lesz Európa Kulturális Fővárosa, ezért rengeteg turistára számítanak. Az önkormányzat még a tavalyi év végén fogadott el egy határozatot, amely szerint az elhanyagolt állapotban levő ingatlanokra és területekre kivetett adót a törvény által megengedett maximális mértékben, 500 százalékkal emelik 2018-tól. Jövő év elejéig minden érintett tulajdonost figyelmeztetnek, hogy idejében kezdjen neki az épület restaurálásának.
„Nem hagyhatjuk, hogy a tulajdonosok ölbe tett kézzel várakozzanak. A polgármesteri hivatal számára épp elég terhet jelent az iskolák és a kórházak fenntartása, nem tudunk hatalmas összegeket fordítani arra, ami az épülettulajdonosok feladata lenne” – fogalmazott Robu. Tavaly egyébként a helyi rendőrség több mint 70 műemléképület-tulajdonost bírságolt meg, mert nem tettek lépéseket annak érdekében, hogy felújítsák a már-már életveszélyes ingatlanjukat. A hatályos előírások szerint ebben az esetben 4 és 8 ezer lej közötti szankciót lehet kiróni.
Nem Temesvár lenne az első erdélyi megyeszékhely, ahol jelentős adóemeléssel próbálják elérni a műemlék épületek korszerűsítését. A kolozsvári önkormányzat szintén decemberben döntött arról, hogy már ettől az évtől 500 százalékkal emelik az érintett épületekre kivetett adót. Nagyvárad eközben mérsékeltebben járt el, ott ugyanis a maximálisan megengedett 500 helyett „csak” 400 százalékos illeték-kiegészítést alkalmaztak.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
szóljon hozzá!