Antal Árpád polgármester hétfőn az utcán, kedden lakossági fórumon igyekezett indokolni a sepsiszentgyörgyieknek az adóemelést
Fotó: Tuchiluș Alex
Helyi népszavazással dönthetnek a sepsiszentgyörgyiek arról, milyen adópolitikát alkalmazzon a város a következő években – jelentette be egy keddi lakossági fórumon Antal Árpád polgármester. Az elöljáró a rendkívül feszült hangulatban zajló fórumon kitért arra, hogy miközben országos szinten is általános az adóemelés, Sepsiszentgyörgy az egyetlen város, ahol a döntés ekkora indulatokat váltott ki, és ahol utcai tiltakozásig fajult a vita.
2026. január 20., 18:022026. január 20., 18:02
2026. január 21., 00:342026. január 21., 00:34
Népszavazást rendeznek március elsején Sepsiszentgyörgyön a helyi adók és illetékek ügyében. A referendumot Antal Árpád polgármester jelentette be azon a kedd délutáni lakossági fórumon, amelyet a közterhek emelése miatti közfelháborodás nyomán hívott össze. Az ügy előzménye, hogy a háromszéki megyeszékhelyen egy nappal korábban több százan vonultak a polgármesteri hivatal elé, hogy tiltakozzanak az adóemelések ellen. A városháza előtt összesereglett emberek Antal Árpád polgármestert szembesítették a helyi adók és illetékek növelésével szembeni elégedetlenségükkel.
A tiltakozás nyomán kedd délutánra összehívott lakossági fórumon a városvezető hangsúlyozta: vállalja a felelősséget a december 30-án elfogadott, az adóemelésekről rendelkező tanácsi határozatért, ugyanakkor úgy véli, a közbeszédben számos félreértés keveredik politikai indulatokkal. Éppen ezért úgy döntött, hogy a kérdést „visszateszi a közösség asztalára”.
A felsorolt városok között szerepel Brassó, Csíkszereda, Kolozsvár. Ez ugyanakkor – hangsúlyozta – azt is jelentené, hogy kevesebb kedvezmény, kevesebb közösségi program és kevesebb beruházás valósulhat meg. Hangsúlyozta, a jelenlegi rendszer ezzel szemben magasabb helyi hozzájárulást feltételez, de nagyobb mozgásteret biztosít fejlesztésekre és szolgáltatásokra.
Antal Árpád többször hangsúlyozta a fórumon, hogy például a lakásadó a törvény által meghatározott minimumon van Sepsiszentgyörgyön, a városnak nincs lehetősége ennél alacsonyabb adót kivetni. Szerinte a helyi adópolitika nem egyetlen számról vagy tételről szól, hanem egy négy elemből álló rendszerként értelmezhető: ide tartozik a gépjárműadó, a lakás- és telekadó, valamint a parkolás. A polgármester azt mondta: a háromszéki megyeszékhely évek óta azt az elvet követi, hogy az ingatlanokhoz kapcsolódó terheket a lehető legalacsonyabb szinten tartja, míg az autóhasználatot magasabb adókkal próbálja szabályozni.
Antal Árpád szerint a lakásadó a törvény által meghatározott minimumon van Sepsiszentgyörgyön, a városnak nincs lehetősége ennél alacsonyabb adót kivetni
Fotó: Tuchiluș Alex
Összehasonlításkor ezért szerinte nem kiragadott számokat, hanem a „teljes kosarat” kell nézni. Példaként említette, hogy a városban közlekedő autók jelentős része nagyjából ugyanakkora terhet visel, mint más erdélyi nagyvárosokban, ugyanakkor vannak speciális kategóriák – például bizonyos nagy teljesítményű hibrid járművek –, ahol a terhek aránytalanul magasnak tűnhetnek. Ezeket az eseteket a városvezetés szerint felül kell vizsgálni, és keresik a kompenzáció lehetőségét.
Országszerte megnyíltak hétfőn a polgármesteri hivatalok adó- és illetékosztályai, ahol a polgárok kifizethetik az ettől az évtől sok esetben a duplájára, sőt a háromszorosára emelkedett helyi adóikat.
A fórumon – amelynek részvevői részéről záporoztak a kérdések a polgármesterhez – több olyan, a mindennapokban kevésbé látványos önkormányzati kiadás is szóba került, amelyeket a polgármester a helyi adók ellensúlyának tekint. Ilyen például a gyerekek sportolása, amely évente jelentős költséget jelent a városnak, a családok számára viszont ingyenes szolgáltatás. Hasonlóképpen az oktatási intézmények támogatása: a város állja azokat a kisebb, de rendszeres hozzájárulásokat, amelyek más településeken gyakran a szülőkre hárulnak. Antal Árpád hangsúlyozta: ezek nem egyszeri akciók, hanem hosszú távú vállalások, amelyek a közösség egészének életminőségét befolyásolják.
Fotó: Tuchiluș Alex
A polgármester szerint a helyi adók egyik legfontosabb szerepe az, hogy lehetővé tegyék az uniós pályázatok lehívását. A város bevételeinek jelentős része külső forrásokból érkezik, ezekhez azonban minden esetben önrészre van szükség, amelyet a helyi költségvetésből kell biztosítani. Mint fogalmazott: a lakosok által befizetett összeg sokszor többszörösen „visszatér” fejlesztések formájában, legyen szó iskolák, óvodák, közterek vagy közösségi programok megújításáról.
A fórumon szóba került az autók számának látványos növekedése is, amely a parkolási és közterületi problémák egyik fő oka. Antal Árpád felidézte a roncsautóprogramot is, amelynek keretében az elmúlt időszakban több száz járművet vontak ki a forgalomból. A garázskérdésnél elhangzott: a városban található garázsok többsége még a kilencvenes évek közepén épült, időben korlátozott szerződésekkel, amelyek mára lejártak. Ez jogi és városrendezési szempontból is rendezetlen helyzetet teremtett.
Antal Árpád szerint miközben Románia-szerte adóemelések történnek, Sepsiszentgyörgyön különösen felfokozott hangulat alakult ki. Emögött részben politikai okokat lát: állítása szerint a helyi tiltakozások szervezésében szerepet játszott „egy politikai bábszervezet”, egy gazdasági érdekcsoport, valamint a magyarországi Tisza Párt egyik háromszéki származású aktivistája, aki 22 éve Budapesten él. A polgármester minden bizonnyal többek között az Erdélyi Magyar Szövetségre (EMSZ) utalt, a párt ugyanis aláírásgyűjtést indított a sepsiszentgyörgyi adók megemelése miatt.
Mint ismert, a bukaresti kormánynak az uniós szinten kiugró, 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragását célzó konszolidációs intézkedései keretében és fiskális csomagja értelmében (amely decemberben kiállta az alkotmányosság próbáját) január elsejétől mintegy 70-80 százalékkal növekedett az ingatlantulajdonra kivetett éves adó mértéke. Ezzel egy időben átlagosan hasonló mértékben, a szennyezés mértékétől függően megemelték a gépjárműadót is, ami az autók besorolásától és típusától függően a tavalyi többszörösére nőtt.
Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Hunyad megyei törvényszék hétfőn elrendelte annak a férfinak az előzetes letartóztatását, aki egy pisztollyal négy emberre lőtt Lupényben. A bíróság döntése nem jogerős, 48 órán belül megfellebbezhető.
A NASA űrbéli mezőgazdasági kísérletei által inspirált aeroponikus, azaz talaj nélküli növénytermesztő rendszerrel kísérleteznek Kolozsváron.
Az 1930-as évek elején hagyományos székely népi motívumokkal díszített, élénk virág- és madármintás, jellegzetes kék színű bútorokat adományoztak a marosvásárhelyi Vártemplomnak a város, a gyülekezet neves személyiségei.
A Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal korszerűsítési munkálatai gyors ütemben haladnak, és a 67 kilométer hosszú Kolozsvár–Kissebes szakaszon már közlekednek munkavonatok – számolt be a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mintegy félmillió euró értékű hamis bankjegyet foglaltak le vasárnap délután a Szatmár Megyei Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat rendőrei. A két nagyváradi gyanúsítottat hétfőn a bíróság 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte.
A medvék által nagyon sűrűn látogatott Transzfogarasi úton a Romsilva állami erdészet Argeș megyei igazgatósága az incidensek megelőzését szorgalmazza és az óriási összegű bírságokra hívja fel a figyelmet.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Felújítják Dés és környéke egyik legfontosabb turisztikai és közösségi vonzerejét, a Torok fürdőt. A 4,5 millió eurós fürdőberuházás több látogatót, erősebb helyi gazdaságot és korszerűbb rekreációs lehetőségeket ígér.
Nicușor Dan államfő óriásit tévedett, amikor megtámadta az alkotmánybíróságon a medvék vadászati kvótájának megduplázását célzó törvénytervezetünket – jelentette ki hétfőn Csoma Botond.
Elindult a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány kutatói pályázati programja, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján – tájékoztatott hétfőn a budapesti székhelyű alapítvány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!