Diszkriminálva érzik magukat a székelyföldi románok

A Hargita megyei településen lezajlott rendezvény záródokumentumában többek között a levélben szavazás bevezetését kérik a külföldön élő románok számára, valamint egy, a külhoni románok támogatási programjaiért felelős tárca, a határon túli románok minisztériumának létrehozását szorgalmazták, és felhívták a figyelmet: a Romániával szomszédos országokban élő románok agresszív asszimilációs veszélynek vannak kitéve, és jórészt megtagadják tőlük az európai normák által előírt kisebbségi jogokat.

A szabadegyetemen több ízben is szóba került a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románok ügye. A zárónyilatkozatban külön is kitértek a helyzetükre, azt állítva: „állandó és módszeres elnemzetlenítésnek” vannak kitéve. Emellett úgy vélik: meg kell fékezni a Bákó, Iaşi és Neamţ megyében élő „római katolikus „románok elmagyarosítását”. Ezzel minden bizonnyal arra a programra céloztak, amelynek keretében magyar különórákat tartanak az anyanyelvüket lassan elveszítő csángó gyerekek számára.

A nyilatkozatban egyúttal azt kérik, hogy az állam ugyanazon kritériumok alapján és arányosan finanszírozza a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű, szélsőségesen magyarellenes szervezetet, amelyek alapján az RMDSZ által működtetett Communitas alapítványt is pénzeli.

Egyúttal olyan törvényeket követelnek, amelyek „orvosolják az erdélyi ingatlanok és erdők visszaszolgáltatása során elkövetett visszaéléseket.”

Adrian Jean Andrei: tehetetlen az állam

A székelyföldi románokra leselkedő „magyarveszélyt” vizionáló záródokumentumhoz több előadó is megadta az alaphangot.  Adrian Jean Andrei Hargita megyei prefektus például azt állította: diszkriminálják a székelyföldi románokat, az állam pedig nem tesz ellene semmit. A román állam hivatalos megyei képviselője szerint a Hargita és Kovászna megyében élő román közösség elveszítette azon képességét, hogy befolyásolni tudja az őt érintő fontosabb döntéseket, az állam pedig „tehetetlenül asszisztál” a románok elleni diszkriminációhoz.

A prefektus úgy véli, nem a demográfiai csökkenés a legnagyobb veszély, amely a magyar többségű megyékben élő románokra leselkedik, hiszen az országos jelenség, hanem a tehetetlenség, a félelem és a magukra hagyottság érzése, amelyet többek között a társadalmi és állami támogatás hiánya gerjeszt.

„A román közösség elveszíti azon képességét, hogy helyi szinten képviselje az érdekeit, és befolyásolja az őt érintő jelentős döntéseket, mivel a képviselete mértéke ezt nem teszi lehetővé. A románok, akiket nem támogat sem a társadalom, sem az állam, sokszor azzal szembesülnek, hogy nem szerepelnek a térség jövőképében, hogy megtűrtté váltak, és tévednek, amikor itt képzelik el a jövőjüket” – fogalmazott Andrei.

A prefektus szerint a román közösség érdekei csak „véletlenszerűen” szerepelnek a helyi hatóságok prioritásai között. Úgy vélte, ennek oka egyrészt a helyi román közösség következetes jövőképének hiánya, másrészt az, hogy politikai okokból, illetve „az RMDSZ-nek köszönhetően fokozatosan meggyengült a román állam szuverenitása” a térségben.

Andrei szerint az 1990 óta alkalmazott hibás stratégia miatt az állam tehetetlenül asszisztál „a román nemzet egy része elleni diszkriminációhoz egy olyan térségben, amely a saját fennhatósága alá tartozik”, egy, általa létre hozott intézményes keretben.

A prefektus ismertette Hargita megye román közösségének demográfiai mutatóit is: az 1992-es népszavazás szerint 48 948 főt számlált, ami 2002-re 45 870 főre apadt, 2011-ben a csökkenés további 144,55 százalék volt, az előrejelzések pedig azt mutatják, hogy 2021-ben számuk 28 926-ra csökken, ami 40,9 százalékkal kevesebb, mint 1992-ben.

Állami támogatást kérnek

A fórumon felszólalt Radu Baltasiu egyetemi tanár, a román akadémia etnikai problémákkal foglalkozó központjának munkatársa is, aki szerint a Hargita és Kovászna megyében élő románok helyzetének „rendezése” érdekében közvetlen finanszírozást kell biztosítani a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának – amely egyébként egy szélsőségesen magyarellenes, soviniszta szervezet –, illetve a székelyföldi románok érdekeit képviselő államtitkárokat kell kinevezni.

A határon túli románokért alapítvány ügyvezető elnöke, Eugen Popescu ehhez kapcsolódva azt mondta: alapvető fontosságú, hogy a román állam finanszírozza a civil fórumot, hogy az „kulturális, oktatási és az identitás megőrzését szolgáló” tevékenységet folytathasson. „Ezen finanszírozás nélkül hiába nevezünk ki államtitkárokat, hiába hozunk létre titkárságot. Azok csak alap nélküli formák. Az alapot a költségvetési pénzek jelentik, amelyek folyósításához politikai akarat kell. Ezt működőképessé kell tenni, hogy élővé tegye a román közösséget” – mondta Popescu.