Az alkotmánymódosítás kérdéskörének fontosságáról beszélt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán, a Marosfőn zajló EU-tábor első napján.
2013. július 03., 21:332013. július 03., 21:33
2013. július 03., 21:342013. július 03., 21:34
A szövetség elnöke hangsúlyozta: noha úgy tűnik, hogy az erről szóló vita megfeneklett, mégis érdemes foglalkozni vele, hiszen ez fogja meghatározni a közélet nagyon sok döntését és irányvonalát a közeljövőben. Kelemen ugyanakkor értékelte, hogy a szervezők és a meghívottak aktuális, mindenkit érintő témaköröket járnak körül a tábor ideje alatt: az alkotmánymódosítás mellett szó lesz az európai polgári kezdeményezésről és a regionalizációról.
A tizedik EU-tábor megnyitóján Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja rámutatott: a tábor, a felsőoktatási intézmény és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) egyaránt a közösségfejlesztést tűzte ki célul, ezért nagyon fontos, hogy az intézmények továbbra is együttműködésre törekedjenek. „Amikor a közösség olyan folyamatokba kapcsolódik be, mint az európai polgári kezdeményezés, akkor annak érdekében tesz lépéseket, hogy Erdélyben és Európában fontosabbá váljunk\" – vélekedett a dékán.
Varga Attila alkotmányjogász, a Sapientia EMTE docense az alkotmánymódosításról szóló előadásában elmondta: a romániai alaptörvényt az állampolgárok nem tartják magukénak, úgy vélik, hogy az életükre nincs hatással. „Ez tévedés. Abban a pillanatban, ahogy a hatóságokkal kapcsolatba kerülünk, fontossá válik, hogyan működik a kormány. Ezeket mind az alkotmány szabályozza, közvetlen hatással van a mindennapjainkra\" – hívta fel a figyelmet a szakember.
Szerinte ugyanakkor a jelenlegi alkotmányban túl nagy a köztársasági elnök legitimitása, ez pedig folyamatos konfliktusokhoz vezet. „A köztársasági elnök elsődleges feladata a külpolitika és a szerződéskötések. Nem az ő hatáskörébe tartozik a miniszterelnök kijelölése, a kormányfőt a lakosságnak kellene megválasztania\" – magyarázta Varga.
Márton Árpád RMDSZ-képviselő, az alkotmánymódosító bizottság tagja a konkrét módosító javaslatokra tért ki. „Méltatlanul kevés szó esik a személyi adatok védelmének beviteléről az alkotmányba, pedig ez jelentős előrelépés. Sikerként könyvelhetjük el ugyanakkor annak a cikkelynek a módosítását, amely egy adott személy megválasztására vonatkozik. Eddig csak az rendelkezett hasonló joggal, akinek állandó lakhelye van Romániában, az új alaptörvény értelmében viszont elégséges egy évből hat hónapot az ország területén tartózkodnia az illetőnek\" – fogalmazott Márton Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!