
Fotó: A szerző felvétele
A kultúrház előtti téren több mint 125-en álltak, s a pólójukra nyomtatott szöveg, illetve a kezükben tartott felirat hirdette: „Nem kell bánya”, „Székely vagyok, nem bányász”, „Tiszteld a nép akaratát”, „Ha békével jöttél, ideje békével elmenned”. A Zöld Erdély Környezetvédő Egyesület aktivistái bányásznak öltöztek, és talicskában piros papírral bevont szienitkőzetet toltak, amelyen „Ennyit elvihetsz” felirat állt.
A közmeghallgatást Bardocz Ferenc polgármester szokatlan bejelentéssel kezdte: „Laposbükkben húszhektárnyi erdő ég” – és hozzátette, a szakemberek mellett elkel a polgári segítség. Simon Péter ditrói lakos az egybegyűltek szószólójaként megkérdezte a polgármestertől, hogy érvényes-e még a múlt év októberében tartott népszavazás bányanyitást elutasító eredménye. Bardocz igenlő válasza után Rocco Mazzaturát emlékeztette a referendum kiírása előtti ígéretére, miszerint amennyiben a közösség ellenzi a bányanyitást, akkor a vállalat kártérítés követelése nélkül visszavonul. „Hagyja el a településünket békével, és ne piszkálja elő a lakosságból az ördögöt” – hangoztatta Simon. Simon hozzászólását élénk taps fogadta, amikor pedig az olasz küldött válaszolni akart, a teremben lévők hátat fordítottak neki, és nem engedték szóhoz jutni. A közel százötven főnyi tömeg kivonult a teremből, és elindult erdőtüzet oltani. A lángokat a tűzoltóknak és a mintegy 20 civil segítőnek vasárnap reggelre sikerült megfékeznie; kéthektárnyi erdő és nyolc hektár erdős legelő égett le.
A közmeghallgatást azonban a lakosság hiányában is megtartotta a környezetvédelmi hatóság, a törvényes kilencvenperces várakozási idő után. Figyelembe vették a Zöld Erdély Egyesület több mint 1200 helyi lakos aláírásával megfogalmazott tiltakozását, illetve azokat a folyamodványokat is, amelyeket a ditrói civil szervezetek, vállalkozók nyújtottak be. A tiltakozás többek között azt nehezményezi, hogy a PUZ nincs összhangban Gyergyóditró Általános Területrendezési Tervével. A beadványban arra is kitérnek, hogy a 2004/1076-os kormányhatározat értelmében időrendi sorrendben először a PUZ tervekre vonatkozó hatásvizsgálati eljárást (SEA), majd ezt követően a projektre vonatkozó hatásvizsgálati eljárást (EIA) kell lebonyolítani. „A gyergyóditrói szienitbánya esetében ez fordítva történt. Ez bizonyítja, hogy a befektető nem ismeri a vonatkozó előírásokat, vagy pedig szándékosan próbálta megkerülni a helyi közösség döntését is magában foglaló SEA hatásvizsgálati eljárást” – olvasható a beadványban.
„A végső döntés, az építkezési engedély kiadása az önkormányzat hatásköre, amit a népszavazás eredményének figyelembevételével hozhat meg” – hangoztatta Bernádt Dalma környezetvédelmi felügyelő. Rocco Mazzatura a Krónika kérdéseit elutasította, és kifejtette: előző írásainkban „nem a valóságot” közöltük, és „emberi méltósága megóvása végett” megtagadja a válaszadást.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.