Hirdetés

A diákok „restitúciója” következik?

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Nehezen egyeznek meg az állami és felekezeti iskolák, de az egyházak között is gerjednek a feszültségek Az iskolaépületeket több helyen birtokba vehették már az egyházak, de az állami tanintézettel való kényszerű együttélés tovább gerjeszti a feszültségeket. A csökkenő gyermeklétszám miatt ugyanis néhol az állami osztályok megszűnését jelentheti az újonnan létesülő felekezeti iskola. Udvarhelyszéken több egyházi iskolában az is gondot okoz, hogy nem egyértelmű: joguk van-e a felekezeti osztályba járó diákoknak saját vallásuk szerinti hitoktatáshoz abban az esetben, ha történetesen nem az iskolafenntartó egyház hívei.

2006. április 12., 00:002006. április 12., 00:00

Miután hosszas huzavona után visszaszolgáltatták az iskolaépületeket a történelmi magyar egyházaknak, a felekezeti és világi tanintézetek immár a diákokért vívják a harcot, a csökkenő gyermeklétszám pedig tovább élezi a küzdelmet. Az elmúlt tíz évben Udvarhelyszéken három középiskola is újraalakult. A Baróti Szabó Dávid katolikus és a Baczkamadarasi Kis Gergely református középiskola Székelyudvarhelyen, az Unitárius Teológiai Gimnázium Székelykeresztúron a múlt század negyvenes éveiben megszüntetett egyházi iskolák utódaként folytatja az oktatási tevékenységet. Bár az egyházak csak a 2004-es évtől lettek tulajdonosai a visszaigényelt épületeknek, az egyházi oktatás korábban elindulhatott.

Három egyház, háromféle válasz
A párhuzamos intézményi lét kiépülése egyik iskola esetében sem volt súrlódásmentes. A hamu alatt parázsló konfliktusokat a Baróti Szabó Dávid katolikus iskolaközpont tudta eddig megnyugtatóan kezelni, az érsekség és a tanfelügyelőség megegyezésével a Baróti 2001-ben visszaolvadt a Tamási Áron Gimnáziumba, ahol világi és felekezeti osztályokban párhuzamosan folyik az oktatás. A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium és a Benedek Elek Tanítóképző útjai 2002-ben ágaztak el, ekkor elosztották egymás közt az addig közösen használt két épületet, és véglegessé vált a külön intézményi lét. 2009-ben azonban lejár az ötéves használati jog a tanítóképző főépületében is, a református gimnázium pedig birtokba kívánja venni az ingatlant. A tanítóképző a 2000 és 2002 közt épült új épületben és az addig helyreállítandó Mária Valéria valamikori épületében folytatja az oktatást a Benedek Elek Gimnázium.
Székelykeresztúron jelenleg szintén két épületet használ az Orbán Balázs Gimnázium és az Unitárius Teológiai Gimnázium, de mindkettőt közösen. A 2007–2008-as iskolaévet azonban az Orbán Balázs már egy újonnan, az oktatási minisztérium által építendő épületben kívánja megkezdeni, tehát a két intézmény útjai itt is elválnak.

Toborzás a szószékről
A teológiai osztályokba iratkozóknak vizsgát kell tenniük bibliai történetekből, és lelkészi ajánlást is kell hozniuk a gyülekezetüktől. A felekezeti hovatartozás nem kizáró ok, a Tamási katolikus osztályaiban azonban csak katolikusok tanulnak. A csökkenő gyereklétszám és az osztályok száma miatt viszont már élesebb konfliktusok is kialakultak. „Idén ősztől egy ötödik osztály indítását engedélyezték nekünk, és a Benedek Eleknek is – mondja Tőkés Zsolt, a Baczkamadarasi igazgatója. – A felvételi után mi húsz gyereket elküldtünk, a Benedek Elek viszont beiskolázta az összes jelentkezőt, és a tanfelügyelőség utólag jóváhagyott számukra még egy osztályt. Úgy látszik, a szabályok nem egyformán érvényesek mindenkire.”
Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium két induló ötödik osztályának egyike került veszélybe, mert néhány szülő utólag átíratta gyerekét a teológiai gimnázium által indított osztályba. A megyei tanfelügyelőség is vizsgálódik az ügyben, mert szülői feljelentés is érkezett arról, hogy az Orbán Balázs nem adja ki a szülőknek a beiratkozási lapot. „Ez természetesen nem igaz – állítja Gergely György, a gimnázium igazgatója. – A lapokat kiadtuk, de a szülők egyházi nyomásra panaszkodva, pironkodva vitték át a gyermekeket. Az egyház által indított ötödik osztálynak elég volt az induláshoz a beiratkozottak létszáma, ezért nem értem, miért volt erre szükség.”
Mind Gergely György, mind Bálint Mihály, a Benedek Elek igazgatója igazságtalannak érzi, hogy a lelkészek a templomban és családlátogatáskor a felekezeti iskoláknak toboroznak. „Nem az egyházzal, a vallással van vitám, hiszen magam is hívő ember vagyok, hanem a móddal, ahogyan a nevelésbe beleavatkoznak – fogalmaz Bálint. – A gyermeknek és a minőségi oktatásnak kellene lennie az elsődleges szempontnak, nem a felekezetnek.”
Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes ezzel szemben nem lát semmi kivetnivalót abban, ha a lelkészek teszik a dolgukat a szószéken, ám tagadja, hogy a családlátogatásokat a szülők meggyőzésére használnák. „Meglep az Orbán Balázs Gimnázium igazgatójának kifakadása, de igazából nem érdekel – jelentette ki a Krónikának az esperes. – Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy visszaállítsuk az 1793-ban alapított unitárius gimnázium rangját és presztízsét. Úgy gondolom, az egyház eljárása méltányos, mivel a világi iskoláknak évek álltak a rendelkezésükre, hogy előkészítsék az átmenetet, nem mint annak idején, amikor a felekezeti iskolák néhány óra leforgása alatt kényszerültek kiköltözni ingatlanaikból. Ismerem a keresztúri szülőket, és biztosíthatok mindenkit, hogy senki sem pironkodott, amikor Gergely György igazgató minden akadékoskodása ellenére az unitárius gimnáziumba íratta gyermekét.”
A keresztúri unitárius esperes a további egyeztetések híve, ezt a célt szolgálja Szabó Árpád unitárius püspök április 20-i székelykeresztúri látogatása is, amikor újra egyeztetnek az oktatási intézmények vezetőivel.
Hegyi Sándor udvarhelyi református lelkipásztor szerint az egyházi iskolák semmilyen előnyt nem élveznek, ha a szószékről vagy a családlátogatáskor a lelkész az egyházi iskola mellett érvel. „Az egyház csak a jussát kéri, amit elvettek tőle, és azok, akik ellene szólnak a keresztyéni nevelésnek, csak vallásoskodók, de nincs közük a hithez – állítja a lelkipásztor. – Ki emeljen szót a keresztyéni oktatás mellett, ha nem a lelkipásztor? Engedjék, hogy az egyház tegye a dolgát.”

Kinek-kinek hite szerint
Az egyházi iskolákban esetenként az is gondot okoz, hogy az ott tanulók milyen vallásórára járnak. A reformátusok nyitottabb, az unitáriusok merevebb álláspontot képviselnek. A kerettanterv ugyan megegyezik a világi oktatáséval, de a kötelező heti egy óra hitoktatás mellett a teológiai osztályokban két óra bibliaismeretet és két vallástörténeti órát tartanak, az illető felekezet hitfelfogásának megfelelően. A gyakorlat azonban nem egységes. Míg a székelyudvarhelyi református osztályok diákjainak a hitvallást saját felekezetük lelkésze tanítja, Keresztúron a teológiai osztály esetében ragaszkodtak az unitárius hitoktatáshoz, arra hivatkozva, hogy aki ide iratkozott, tudatosan választott. A mintegy harminc unitárius osztályba járó református diák saját felekezete szerinti hitoktatását még a püspökségek szintjén sem sikerült rendezni.
Más a helyzet az egyházi iskolák reálosztályainak esetében, ide ugyanúgy a megyei számítógépes elosztás alapján kerülnek a diákok, mint a világi intézményekbe, nem érvényesíthető a felekezeti „tisztaság”. Székelykeresztúron az idén ősztől indul reál, tehát nem teológiai osztály, Udvarhelyen viszont már működik, és a Baczkamadarasi reálosztályában több is a katolikus diák, mint a református. „A kollégium nyitott szellemű oktatására jellemző, hogy az 1913–1914-es tanévben hat felekezeti oktatója volt: a református mellett katolikus, evangélikus, unitárius, ortodox és izraelita is. Mi ezt a szellemiséget kívánjuk folytatni, ezért függetlenül az osztálya profiljától minden gyerek a saját felekezete szerint tanulja a hitvallást – mondja Tőkés Zsolt, a Baczkamadarasi igazgatója. – A valamikori református kollégiumban érettségizett – hogy a két végletet emeljem ki – Ravasz László református püspök és Rajk László, a kommunista rendszer egyházüldöző politikusa is.”
Kétségtelen, hogy az egyházak igyekeznek saját intézményeikben elsőtől a tizenkettedik osztályig kiépíteni az oktatást. Ez a csökkenő gyermeklétszám és a tantermek korlátozott száma miatt nehezíti a világi oktatás helyzetét, míg az ingatlantulajdonos egyházak könnyebben tudják érvényesíteni elképzeléseiket. A kérdés, amelyre együtt vagy külön választ kell találni, az, hogy a szándékokon túl mely iskolák lesznek valóban képesek a minőségi oktatás 200–300 éves hagyományaival büszkélkedő intézmények örököseivé válni.

Bért fizetnek az önkormányzatok
A 2004-ben visszaszolgáltatott épületek tulajdonjogán túl az egyháznak az oktatás megszervezésében nemigazán van döntési joga. Az iskolák az oktatási minisztérium és az egyházak kettős fennhatósága alatt állnak. A püspökségek gyakorlatilag vétójoggal rendelkeznek, az igazgatók és a tanárok kinevezéséhez a püspökség ajánlása szükséges, a munkaadói jogkört azonban a tanfelügyelőség gyakorolja. A kettős felügyelet következménye, hogy a helyi önkormányzatok, mint iskolafenntartók, bért fizetnek az egyháznak az épületekért. „Amíg tíz százalékban van beleszólásunk a tanrendbe, és az állam előírja, mit tanítsunk, addig köteles a fenntartásról is gondoskodni” – indokolja a helyzetet Andrási Benedek, a keresztúri unitárius gimnázium lelkész-aligazgatója. A keresztúri önkormányzat évi 877 millió lej bért fizet a két épületért, amelyben a két iskola közösen működik. Varró Margit, a teológiai gimnázium igazgatónője szerint csak állagmegőrzésre és nagyjavításra a bérleti díj többszörösét költi az unitárius püspökség. Székelyudvarhelyen az önkormányzat a református gimnázium által használt „ókollégiumért” nem, csak a Benedek Elek Tanítóképző által használt főépületért fizet 283 milliós évi bért. Tőkés Zsolt igazgató elmondása szerint tavaly az árvízkárosultaknak adományozta a bért a református egyház. A katolikus egyházzal kötött szerződés értelmében a Tamási Áron Gimnázium által használt három épületért 51,5 millió lejes éves bért fizet az udvarhelyi önkormányzat.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 30., csütörtök

Már az aszfaltozásra készülnek az egyik épülő erdélyi autópálya-szakaszon

Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.

Már az aszfaltozásra készülnek az egyik épülő erdélyi autópálya-szakaszon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

Assisi Szent Ferenc ereklyéi először Romániában

Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.

Assisi Szent Ferenc ereklyéi először Romániában
2026. július 30., csütörtök

Végre elhárulhat az akadály az egyik erdélyi megyeszékhely körgyűrűjének megépítése elől

Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.

Végre elhárulhat az akadály az egyik erdélyi megyeszékhely körgyűrűjének megépítése elől
2026. július 29., szerda

„Talpra állhat Orbán Viktor és a Fidesz, de ehhez őszintén szembe kell nézniük a hibáikkal”

Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.

„Talpra állhat Orbán Viktor és a Fidesz, de ehhez őszintén szembe kell nézniük a hibáikkal”
Hirdetés
2026. július 29., szerda

Megszűnik a magyar szórvány egyik nagy múltú lapja a tulajdonos bejelentése szerint

Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.

Megszűnik a magyar szórvány egyik nagy múltú lapja a tulajdonos bejelentése szerint
2026. július 29., szerda

Tiltott halászhálókkal fosztogatták a mezőségi magántavat

Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.

Tiltott halászhálókkal fosztogatták a mezőségi magántavat
2026. július 29., szerda

Kánikulát hoz a trópusi légtömeg, és a hőség egyre csak erősödik

Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Kánikulát hoz a trópusi légtömeg, és a hőség egyre csak erősödik
Hirdetés
2026. július 29., szerda

Dübörög a munka a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszán

Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).

Dübörög a munka a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszán
2026. július 29., szerda

Kisebb szeizmikus rezgések voltak a parajdi sóbánya környékén, nőtt a Korond-patak sótartalma

Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).

Kisebb szeizmikus rezgések voltak a parajdi sóbánya környékén, nőtt a Korond-patak sótartalma
2026. július 28., kedd

Megnyitnák a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját

Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.

Megnyitnák a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját
Hirdetés
Hirdetés