A diákok „restitúciója” következik?

Miután hosszas huzavona után visszaszolgáltatták az iskolaépületeket a történelmi magyar egyházaknak, a felekezeti és világi tanintézetek immár a diákokért vívják a harcot, a csökkenő gyermeklétszám pedig tovább élezi a küzdelmet. Az elmúlt tíz évben Udvarhelyszéken három középiskola is újraalakult. A Baróti Szabó Dávid katolikus és a Baczkamadarasi Kis Gergely református középiskola Székelyudvarhelyen, az Unitárius Teológiai Gimnázium Székelykeresztúron a múlt század negyvenes éveiben megszüntetett egyházi iskolák utódaként folytatja az oktatási tevékenységet. Bár az egyházak csak a 2004-es évtől lettek tulajdonosai a visszaigényelt épületeknek, az egyházi oktatás korábban elindulhatott.

Három egyház, háromféle válasz
A párhuzamos intézményi lét kiépülése egyik iskola esetében sem volt súrlódásmentes. A hamu alatt parázsló konfliktusokat a Baróti Szabó Dávid katolikus iskolaközpont tudta eddig megnyugtatóan kezelni, az érsekség és a tanfelügyelőség megegyezésével a Baróti 2001-ben visszaolvadt a Tamási Áron Gimnáziumba, ahol világi és felekezeti osztályokban párhuzamosan folyik az oktatás. A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium és a Benedek Elek Tanítóképző útjai 2002-ben ágaztak el, ekkor elosztották egymás közt az addig közösen használt két épületet, és véglegessé vált a külön intézményi lét. 2009-ben azonban lejár az ötéves használati jog a tanítóképző főépületében is, a református gimnázium pedig birtokba kívánja venni az ingatlant. A tanítóképző a 2000 és 2002 közt épült új épületben és az addig helyreállítandó Mária Valéria valamikori épületében folytatja az oktatást a Benedek Elek Gimnázium.
Székelykeresztúron jelenleg szintén két épületet használ az Orbán Balázs Gimnázium és az Unitárius Teológiai Gimnázium, de mindkettőt közösen. A 2007–2008-as iskolaévet azonban az Orbán Balázs már egy újonnan, az oktatási minisztérium által építendő épületben kívánja megkezdeni, tehát a két intézmény útjai itt is elválnak.

Toborzás a szószékről
A teológiai osztályokba iratkozóknak vizsgát kell tenniük bibliai történetekből, és lelkészi ajánlást is kell hozniuk a gyülekezetüktől. A felekezeti hovatartozás nem kizáró ok, a Tamási katolikus osztályaiban azonban csak katolikusok tanulnak. A csökkenő gyereklétszám és az osztályok száma miatt viszont már élesebb konfliktusok is kialakultak. „Idén ősztől egy ötödik osztály indítását engedélyezték nekünk, és a Benedek Eleknek is – mondja Tőkés Zsolt, a Baczkamadarasi igazgatója. – A felvételi után mi húsz gyereket elküldtünk, a Benedek Elek viszont beiskolázta az összes jelentkezőt, és a tanfelügyelőség utólag jóváhagyott számukra még egy osztályt. Úgy látszik, a szabályok nem egyformán érvényesek mindenkire.”
Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium két induló ötödik osztályának egyike került veszélybe, mert néhány szülő utólag átíratta gyerekét a teológiai gimnázium által indított osztályba. A megyei tanfelügyelőség is vizsgálódik az ügyben, mert szülői feljelentés is érkezett arról, hogy az Orbán Balázs nem adja ki a szülőknek a beiratkozási lapot. „Ez természetesen nem igaz – állítja Gergely György, a gimnázium igazgatója. – A lapokat kiadtuk, de a szülők egyházi nyomásra panaszkodva, pironkodva vitték át a gyermekeket. Az egyház által indított ötödik osztálynak elég volt az induláshoz a beiratkozottak létszáma, ezért nem értem, miért volt erre szükség.”
Mind Gergely György, mind Bálint Mihály, a Benedek Elek igazgatója igazságtalannak érzi, hogy a lelkészek a templomban és családlátogatáskor a felekezeti iskoláknak toboroznak. „Nem az egyházzal, a vallással van vitám, hiszen magam is hívő ember vagyok, hanem a móddal, ahogyan a nevelésbe beleavatkoznak – fogalmaz Bálint. – A gyermeknek és a minőségi oktatásnak kellene lennie az elsődleges szempontnak, nem a felekezetnek.”
Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes ezzel szemben nem lát semmi kivetnivalót abban, ha a lelkészek teszik a dolgukat a szószéken, ám tagadja, hogy a családlátogatásokat a szülők meggyőzésére használnák. „Meglep az Orbán Balázs Gimnázium igazgatójának kifakadása, de igazából nem érdekel – jelentette ki a Krónikának az esperes. – Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy visszaállítsuk az 1793-ban alapított unitárius gimnázium rangját és presztízsét. Úgy gondolom, az egyház eljárása méltányos, mivel a világi iskoláknak évek álltak a rendelkezésükre, hogy előkészítsék az átmenetet, nem mint annak idején, amikor a felekezeti iskolák néhány óra leforgása alatt kényszerültek kiköltözni ingatlanaikból. Ismerem a keresztúri szülőket, és biztosíthatok mindenkit, hogy senki sem pironkodott, amikor Gergely György igazgató minden akadékoskodása ellenére az unitárius gimnáziumba íratta gyermekét.”
A keresztúri unitárius esperes a további egyeztetések híve, ezt a célt szolgálja Szabó Árpád unitárius püspök április 20-i székelykeresztúri látogatása is, amikor újra egyeztetnek az oktatási intézmények vezetőivel.
Hegyi Sándor udvarhelyi református lelkipásztor szerint az egyházi iskolák semmilyen előnyt nem élveznek, ha a szószékről vagy a családlátogatáskor a lelkész az egyházi iskola mellett érvel. „Az egyház csak a jussát kéri, amit elvettek tőle, és azok, akik ellene szólnak a keresztyéni nevelésnek, csak vallásoskodók, de nincs közük a hithez – állítja a lelkipásztor. – Ki emeljen szót a keresztyéni oktatás mellett, ha nem a lelkipásztor? Engedjék, hogy az egyház tegye a dolgát.”

Kinek-kinek hite szerint
Az egyházi iskolákban esetenként az is gondot okoz, hogy az ott tanulók milyen vallásórára járnak. A reformátusok nyitottabb, az unitáriusok merevebb álláspontot képviselnek. A kerettanterv ugyan megegyezik a világi oktatáséval, de a kötelező heti egy óra hitoktatás mellett a teológiai osztályokban két óra bibliaismeretet és két vallástörténeti órát tartanak, az illető felekezet hitfelfogásának megfelelően. A gyakorlat azonban nem egységes. Míg a székelyudvarhelyi református osztályok diákjainak a hitvallást saját felekezetük lelkésze tanítja, Keresztúron a teológiai osztály esetében ragaszkodtak az unitárius hitoktatáshoz, arra hivatkozva, hogy aki ide iratkozott, tudatosan választott. A mintegy harminc unitárius osztályba járó református diák saját felekezete szerinti hitoktatását még a püspökségek szintjén sem sikerült rendezni.
Más a helyzet az egyházi iskolák reálosztályainak esetében, ide ugyanúgy a megyei számítógépes elosztás alapján kerülnek a diákok, mint a világi intézményekbe, nem érvényesíthető a felekezeti „tisztaság”. Székelykeresztúron az idén ősztől indul reál, tehát nem teológiai osztály, Udvarhelyen viszont már működik, és a Baczkamadarasi reálosztályában több is a katolikus diák, mint a református. „A kollégium nyitott szellemű oktatására jellemző, hogy az 1913–1914-es tanévben hat felekezeti oktatója volt: a református mellett katolikus, evangélikus, unitárius, ortodox és izraelita is. Mi ezt a szellemiséget kívánjuk folytatni, ezért függetlenül az osztálya profiljától minden gyerek a saját felekezete szerint tanulja a hitvallást – mondja Tőkés Zsolt, a Baczkamadarasi igazgatója. – A valamikori református kollégiumban érettségizett – hogy a két végletet emeljem ki – Ravasz László református püspök és Rajk László, a kommunista rendszer egyházüldöző politikusa is.”
Kétségtelen, hogy az egyházak igyekeznek saját intézményeikben elsőtől a tizenkettedik osztályig kiépíteni az oktatást. Ez a csökkenő gyermeklétszám és a tantermek korlátozott száma miatt nehezíti a világi oktatás helyzetét, míg az ingatlantulajdonos egyházak könnyebben tudják érvényesíteni elképzeléseiket. A kérdés, amelyre együtt vagy külön választ kell találni, az, hogy a szándékokon túl mely iskolák lesznek valóban képesek a minőségi oktatás 200–300 éves hagyományaival büszkélkedő intézmények örököseivé válni.

Bért fizetnek az önkormányzatok
A 2004-ben visszaszolgáltatott épületek tulajdonjogán túl az egyháznak az oktatás megszervezésében nemigazán van döntési joga. Az iskolák az oktatási minisztérium és az egyházak kettős fennhatósága alatt állnak. A püspökségek gyakorlatilag vétójoggal rendelkeznek, az igazgatók és a tanárok kinevezéséhez a püspökség ajánlása szükséges, a munkaadói jogkört azonban a tanfelügyelőség gyakorolja. A kettős felügyelet következménye, hogy a helyi önkormányzatok, mint iskolafenntartók, bért fizetnek az egyháznak az épületekért. „Amíg tíz százalékban van beleszólásunk a tanrendbe, és az állam előírja, mit tanítsunk, addig köteles a fenntartásról is gondoskodni” – indokolja a helyzetet Andrási Benedek, a keresztúri unitárius gimnázium lelkész-aligazgatója. A keresztúri önkormányzat évi 877 millió lej bért fizet a két épületért, amelyben a két iskola közösen működik. Varró Margit, a teológiai gimnázium igazgatónője szerint csak állagmegőrzésre és nagyjavításra a bérleti díj többszörösét költi az unitárius püspökség. Székelyudvarhelyen az önkormányzat a református gimnázium által használt „ókollégiumért” nem, csak a Benedek Elek Tanítóképző által használt főépületért fizet 283 milliós évi bért. Tőkés Zsolt igazgató elmondása szerint tavaly az árvízkárosultaknak adományozta a bért a református egyház. A katolikus egyházzal kötött szerződés értelmében a Tamási Áron Gimnázium által használt három épületért 51,5 millió lejes éves bért fizet az udvarhelyi önkormányzat.