2012. február 09., 10:242012. február 09., 10:24
A létesítmény ötletgazdája és megvalósítója Antonio Faur történészprofesszor volt, akinek tervei szerint a központban a Nagyváradi Zsidó Hitközség, illetve az állami levéltár által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján vizsgálják majd a térség egykori zsidó közösségének holokauszt előtti történetét.
Seidler András, a hitközség alelnöke a Krónikának azt mondta, különösen érdekes tény, hogy a központ létrehozója nem a hitközség tagja, hanem, ahogy ő mondja, „egy érdekmentesen cselekvő nem zsidó ember.” Nagyváradon 1715 óta jegyzik a zsidó jelenlétet, a közösségnek a város századfordulós újjáépítésében és kulturális felvirágoztatásában jelentős szerepe volt.
A második világháború idején gettóba zárták a váradi zsidókat is, később a hírhedt náci haláltáborokba szállították őket, ahonnan nagyon kevesen tértek vissza. Az Auschwitzban elgázosítottak között volt a 13 éves váradi Heyman Éva is – mesélte Seidler András –, aki a körülötte történő eseményekről folyamatosan naplót is vezetett, valahogy úgy, mint sorstársa, az Amszterdamból elhurcolt Anne Frank. „Amikor a kislányt vonatra tették, dadája, Mariska vette magához a füzetet, megmentve a naplót. Heyman Éva 1944-ben meghalt Auschwitzban, anyja azonban túlélte a megpróbáltatásokat, és hazatérve, Magyarországon kiadatta a feljegyzéseket” – mondta el a hitközségi alelnök.
1991-ben román nyelvre lefordítva is megjelent a könyv, ám, mint Seidler András mondja, történészek szerint a fordítás nem tökéletes, így a tervek szerint hamarosan új készülhet. A napló szerzői jogainak felderítése azonban nehéz, mert az eredeti kézirat elveszett. Emiatt sokan kétségbe vonják a napló eredetiségét is, feltételezve, hogy a szöveget valójában Éva anyja, Zsolt Ágnes írta. Az anya röviddel azután, hogy hazatért a bergen-belseni lágerből és kiadatta a könyvet, öngyilkos lett.
A váradi kutatóközpont tevékenysége azonban nem erre a történetre szorítkozik, hanem a gettósítás előtti időszakot, illetve a háború idejét vizsgálják majd itt a szakemberek. Kapcsolatot tartanak majd fenn a hitközséggel, illetve a kolozsvári egyetem judaisztikai tanszékével is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Látogatottsági adatok