2012. február 09., 10:242012. február 09., 10:24
A létesítmény ötletgazdája és megvalósítója Antonio Faur történészprofesszor volt, akinek tervei szerint a központban a Nagyváradi Zsidó Hitközség, illetve az állami levéltár által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján vizsgálják majd a térség egykori zsidó közösségének holokauszt előtti történetét.
Seidler András, a hitközség alelnöke a Krónikának azt mondta, különösen érdekes tény, hogy a központ létrehozója nem a hitközség tagja, hanem, ahogy ő mondja, „egy érdekmentesen cselekvő nem zsidó ember.” Nagyváradon 1715 óta jegyzik a zsidó jelenlétet, a közösségnek a város századfordulós újjáépítésében és kulturális felvirágoztatásában jelentős szerepe volt.
A második világháború idején gettóba zárták a váradi zsidókat is, később a hírhedt náci haláltáborokba szállították őket, ahonnan nagyon kevesen tértek vissza. Az Auschwitzban elgázosítottak között volt a 13 éves váradi Heyman Éva is – mesélte Seidler András –, aki a körülötte történő eseményekről folyamatosan naplót is vezetett, valahogy úgy, mint sorstársa, az Amszterdamból elhurcolt Anne Frank. „Amikor a kislányt vonatra tették, dadája, Mariska vette magához a füzetet, megmentve a naplót. Heyman Éva 1944-ben meghalt Auschwitzban, anyja azonban túlélte a megpróbáltatásokat, és hazatérve, Magyarországon kiadatta a feljegyzéseket” – mondta el a hitközségi alelnök.
1991-ben román nyelvre lefordítva is megjelent a könyv, ám, mint Seidler András mondja, történészek szerint a fordítás nem tökéletes, így a tervek szerint hamarosan új készülhet. A napló szerzői jogainak felderítése azonban nehéz, mert az eredeti kézirat elveszett. Emiatt sokan kétségbe vonják a napló eredetiségét is, feltételezve, hogy a szöveget valójában Éva anyja, Zsolt Ágnes írta. Az anya röviddel azután, hogy hazatért a bergen-belseni lágerből és kiadatta a könyvet, öngyilkos lett.
A váradi kutatóközpont tevékenysége azonban nem erre a történetre szorítkozik, hanem a gettósítás előtti időszakot, illetve a háború idejét vizsgálják majd itt a szakemberek. Kapcsolatot tartanak majd fenn a hitközséggel, illetve a kolozsvári egyetem judaisztikai tanszékével is.
Menetrendváltozás nyomán novembertől az eddiginél kevesebb járatot indít Marosvásárhelyről Budapestre a Wizz Air.
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.