2012. február 09., 10:242012. február 09., 10:24
A létesítmény ötletgazdája és megvalósítója Antonio Faur történészprofesszor volt, akinek tervei szerint a központban a Nagyváradi Zsidó Hitközség, illetve az állami levéltár által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján vizsgálják majd a térség egykori zsidó közösségének holokauszt előtti történetét.
Seidler András, a hitközség alelnöke a Krónikának azt mondta, különösen érdekes tény, hogy a központ létrehozója nem a hitközség tagja, hanem, ahogy ő mondja, „egy érdekmentesen cselekvő nem zsidó ember.” Nagyváradon 1715 óta jegyzik a zsidó jelenlétet, a közösségnek a város századfordulós újjáépítésében és kulturális felvirágoztatásában jelentős szerepe volt.
A második világháború idején gettóba zárták a váradi zsidókat is, később a hírhedt náci haláltáborokba szállították őket, ahonnan nagyon kevesen tértek vissza. Az Auschwitzban elgázosítottak között volt a 13 éves váradi Heyman Éva is – mesélte Seidler András –, aki a körülötte történő eseményekről folyamatosan naplót is vezetett, valahogy úgy, mint sorstársa, az Amszterdamból elhurcolt Anne Frank. „Amikor a kislányt vonatra tették, dadája, Mariska vette magához a füzetet, megmentve a naplót. Heyman Éva 1944-ben meghalt Auschwitzban, anyja azonban túlélte a megpróbáltatásokat, és hazatérve, Magyarországon kiadatta a feljegyzéseket” – mondta el a hitközségi alelnök.
1991-ben román nyelvre lefordítva is megjelent a könyv, ám, mint Seidler András mondja, történészek szerint a fordítás nem tökéletes, így a tervek szerint hamarosan új készülhet. A napló szerzői jogainak felderítése azonban nehéz, mert az eredeti kézirat elveszett. Emiatt sokan kétségbe vonják a napló eredetiségét is, feltételezve, hogy a szöveget valójában Éva anyja, Zsolt Ágnes írta. Az anya röviddel azután, hogy hazatért a bergen-belseni lágerből és kiadatta a könyvet, öngyilkos lett.
A váradi kutatóközpont tevékenysége azonban nem erre a történetre szorítkozik, hanem a gettósítás előtti időszakot, illetve a háború idejét vizsgálják majd itt a szakemberek. Kapcsolatot tartanak majd fenn a hitközséggel, illetve a kolozsvári egyetem judaisztikai tanszékével is.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.