Tovább éltetik a vívás hagyományát Kolozsváron és Szatmáron

Uray Zoltán tőrvívó szerezte meg a romániai vívás első, világversenyen elért érmét, amikor az 1954-es főiskolai világbajnokságon dobogós lett. A kolozsvári vívás hírnevét öregbítette Orbán Olga tőrvívó is, aki az 1962-es világbajnokságon egyéni aranyérmet szerzett, és öt olimpián vett részt. Az 1956-os melbourne-i ötkarikás játékokon egyéni ezüstérmet nyert, valamint csapatban bronzérmes lett az 1968-as mexikóvárosi és az 1972-es müncheni olimpián. Hozzájárult továbbá a kincses város és Románia vívósportjának az elismeréséhez Guráth Béla, aki az 1960-as leningrádi (szentpétervári) ifjúsági világbajnokság párbajtőrversenyének aranyérmese lett, valamint Pap János is, aki 1974-ben ifjúsági világbajnok lett kardvívásban – idézte fel a kolozsvári vívás aranykorát lapunknak Habala Péter Pál.

A felszerelés, a különböző versenyekre utazás, edzőtáborok költsége is a szülőket terheli, kivétel az Universitatea csapata, amelynek finanszírozója a tanügyminisztérium” – mondta Habala Péter Pál. Hozzátette, a vívósport háttérbe szorulását eredményezte továbbá, hogy előtérbe kerültek a keleti – megfogalmazása szerint „hadonászós” – küzdősportok, és egyre több fiatal választja ezt a sportformát.

– mondta Habala Péter Pál. Hozzátette, problémát jelent továbbá, hogy csökkennek az edzőszámok is, mind a jó sportolók, mind az edzők elmentek az országból, ugyanis külföldön, főleg a tengerentúlon sokkal jobban finanszírozzák a vívást.

korábban írtuk

Nagyváradi születésű olimpiai bajnok került be a vívó Hírességek Csarnokába

Újabb magyar tagja lett a vívó Hírességek Csarnokának, a Hall of Fame-nek a háromszoros olimpiai bajnok Kabos Endre személyében – adta hírül csütörtökön a honlapján a magyar szövetség.

A három fegyvernem – kard, tőr, párbajtőr – közül Kolozsváron tőrvívást oktatnak, a fiatal korosztály 7-8 éves kortól érettségiig a Municípiumi Sportklubban (CSM) tanulja a vívást, az egyetemisták és felnőttek pedig a Kolozsvári Universitatea 2013-ban újraalapított vívószakosztálya keretében sportolhatnak. Ezenkívül az Apáczai Csere János Elméleti Líceum tornatermében is tanítanak vívást amatőr sportolók számára, valamint a városban működő magánklubokban is kipróbálhatják a sportot az érdeklődők.

eredmények szempontjából pedig az országos bajnokságról és a Román Kupa korosztályos versenyeiről térnek haza érmekkel a kolozsvári vívók, a világversenyeken vagy az olimpián való részvétel egyelőre távoli álom.

Fejleszti az állóképességet és az izomerőt, főként a láb- és karizmok dolgoznak intenzíven, ezenkívül növeli a koordinációt és a mozgékonyságot, mert a precíz mozdulatok összehangolt mozgást igényelnek, de segít a helyes testtartás kialakításában is.

„Rengeteg olyan visszajelzést kapunk a szülők és tanárok részéről, hogy azok a gyerekek, akik vívni járnak,

• sokkal rendszerezettebbek,
• be tudják osztani az idejüket,
• jobban teljesítenek az iskolában,
• a testtartásukon és mozgásukon is látszik, hogy rendszeresen sportolnak” – magyarázta a kolozsvári mesteredző.

Töretlen a vívás hagyománya Szatmárnémetiben

Románia egyik nagy vívóközpontja Szatmárnémetiben működik ma is. A partiumi városban a vívás 130 éves múltra tekint vissza, és a sportág mai napig meghatározó szerepet játszik a város sportéletében. A 20. században Csipler Sándor és Haukler István edzők vezetésével a vívóiskola nemzetközi hírnévre tett szert, a szatmári és az innen elszármazott vívók számos világbajnoki és országos bajnoki címmel, világbajnoksági érmekkel és olimpiai szerepléssel büszkélkedhetnek. Stahl Katalin, Ardeleanu Zsuzsanna, Szepessy József, Kuki Péter, Bodóczi Miklós, Fekete Attila, Pop Szimona olimpián, világ- és Európa-bajnokságon szerzett érmeikkel öregbítették a város hírnevét, de az évtizedek során a több tucat csapatbajnoki cím mellett számos korosztályos bajnoki titulus is tovább gazdagítja a hagyományt.

korábban írtuk

Szatmárnémeti segítség a magyar párbajtőr aranyszerzésében

Kevesen tudják, de a szatmárnémetiek is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar párbajtőr-válogatott 52 év után olimpiai aranyérmet nyert.

Nagy Lehel szatmári párbajtőredző, országos bajnok a Krónikának elmondta,

„Korosztályok szerint több vívóklub is működik a városban, általában 17-20 éves korig vívnak nálunk a fiatalok. Sajnos érettségi után már kevesen maradnak a városban, de elmondhatjuk, hogy jelenleg kezdő és haladó szinten 150-200 gyermek tanul vívni” – ismertette a szatmári edző.

„A legtöbb nemzeti bajnokságról rendszerint éremmel térünk haza minden korosztályban. A nemzetközi élvonalban már egy kicsit nehezebb helyt állni, mert sokkal nagyobb a létszám, de igyekszünk ott is minél jobb helyezéseket elérni, előre kerülni a listán. Most egy nagyon fiatal generációval dolgozunk, és célunk a jövőben olyan kiemelkedő sportolókat nevelni, akik folytatják a szatmári vívás sikertörténetét ” – mondta Nagy Lehel.

A szatmári párbajtőredző arról is beszélt, hogy a három fegyvernem közül a kardvívásnak nincs hagyománya a partiumi városban, kiemelkedő eredményeket elsősorban párbajtőr- és tőrvívásban érnek el a szatmáriak. Rámutatott, a sportág felvirágzásában jelentős szerepet játszanak a vívóklubok, jelenleg a Szatmári Sportklub a legnagyobb, de a Szatmári Városi Klub keretében is oktatnak vívást. Ezenkívül a sportiskolának is van vívóklubja, és egy egyesületet is működtetnek, amely a sportolókat támogatja.

„Szatmáron megvannak azok a feltételek, amik lehetővé teszik, hogy élsportolókat neveljünk. A városban – más nagyvárosokkal ellentétben – van egy terem, ami azzal a céllal épült, hogy kizárólag vívóedzéseknek adjon helyet, hatalmas előny, hogy nem kell osztozkodnunk a termen más sportágakkal. Ezenkívül a terem köré számos klub épült, és az edzőgárdát tekintve is folyamatos az utánpótlás” – mutatott rá az edző. Hozzátette, a sportág népszerűségének másik oka, hogy Szatmárnémetiben a vívás nagy múltra tekint vissza, a város lakosságának körülbelül 20 százaléka megfordult már az edzőtermekben, kipróbálta a vívást.

pedig rendszerint népszerűsítjük a vívást az Iskola másként hét keretében, de más alkalmakkor is lehetőségük nyílik ellátogatni a vívótermekbe, és megismerkedni a sporttal” – állapította meg az edző. Hozzátette, edzőként ő bárkinek ajánlja a vívást, ugyanis ez egy olyan sportág, ami nem kíván „emberfeletti” tulajdonságokat. „Persze nem árt, ha valaki kiemelkedően gyors, nagyon jók a reflexei vagy a koncentrálóképessége, de az elején minden gyerek ugyanabban a felkészülési programban vesz részt, csak később, haladó szinten számítanak valójában ezek a kvalitások” – magyarázta az edző. Hozzátette, érdemes kipróbálni a vívást, ugyanis hosszú távon számos pozitív hozadékkal jár, ha valaki rendszeresen vív.

Ezenkívül a fegyelem rendkívül fontos a vívásban, és ennek a képességnek az elsajátítása az élet számos területén sikerrel hasznosítható” – magyarázta az edző.

korábban írtuk

Háromszoros olimpiai bajnokként is éhes a sikerekre – Szilágyi Áron a Nézőpontban

Rajta kívül senkinek nem sikerült a sportág történetében háromszor egymás után olimpiai aranyat nyerni férfi kardvívásban egyéniben. A legendának számító Szilágyi Áron interjút adott a Székelyhon TV-nek vívásról, pályafutásáról, erdélyi kötődéseiről.