Az alsóház oktatási bizottságának RMDSZ-es alelnöke szerint az oktatási törvénynek a szenátus által is jóváhagyott módosítása ennek szellemében született. Hangsúlyozta, a döntés végleges és bevezetéséhez nincs szükség újabb jogszabályra, csupán egy átmeneti időszakot határoztak meg azért, hogy a szükséges infrastrukturális befektetésekre sor kerüljön, főleg a nagyvárosokban, ahol jelenleg is zsúfoltak egyes óvodák.

Bátrabban bánnának a szankciókkal

A Bihar megyei honatya kérdésünkre kifejtette,

Az országos statisztikák szerint a nagyvárosokban az óvodáskorú gyerekek nagy és középső csoportba való beíratásának aránya 95 százalék körüli, míg vidéken van, ahol alig haladja meg az 50-60 százalékot. Igaz, ebben benne vannak azok a vidéki területek is, amelyekben mélyszegénység van és kisebb az oktatási intézmények presztízse. „Holott az összes oktatási szakértő azt mondja, hogy sokkal jobban teljesítenek az iskolában azok a gyerekek, akik előtte részt vettek az óvodai oktatásban, azok pedig, akik kimaradtak, ezt a hátrányt nem tudják ledolgozni a kötelező oktatási időszakban” – hívta fel a figyelmet Szabó Ödön.

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy hogyan köteleznék a szülőket, hogy óvodába járassák gyerekeiket, miközben az iskolaelhagyás jelensége is egyre nagyobb méreteket ölt, Szabó kifejtette: ehhez a kérdéshez bátrabban kell hozzányúlniuk az oktatási szakértőknek és a minisztériumnak.

– mutatott rá a jelenlegi törvényi előírásra, de pedagógustalálkozókon más javaslatok is felmerültek a jelenség fékezése érdekében. „Anyaországi mintára akár a gyámhatóság bevonása is elképzelhető” – mutatott rá a képviselő.

Mint mondta, a jelenlegi romániai gyakorlat szerint az oktatási intézmények továbbítják az aktuális helyzetről szóló kimutatást a tanfelügyelőségekre és polgármesteri hivatalokba, de nincs komolyabb hatásuk, holott a jelenlegi törvényi keretek között erre is lehetőség van. Szabó hangsúlyozta ugyanakkor, az iskolaelhagyás jelenségének visszaszorítására külön törvényt kell kidolgozni, hiszen az a teljes kötelező oktatásra vonatkozik.

„A szülőfalumban, a szilágysági Kárásztelkén ugyanaz az óvoda működik, mint amelyikbe én jártam. Akkor 25-27-en jártunk egy óvodai csoportba, most 12–13-an járnak, tehát a helyek megvannak” – példálózott a képviselő, aki szerint újabb három-öt óvodás el fog férni. Viszont nem elhanyagolandó szempont, hogy mivel az is el fog menni óvodába, aki eddig nem járt, vidéken a kisebb vagy összevont csoportok helyett visszaállíthatók a különálló csoportok. „Nem hiszem, hogy vidéken, ahol kevesebben járnak óvodába, helyhiánnyal küszködnek, inkább a gyerekhiány jelenti a problémát” – tette hozzá a Bihar megyei politikus.

„Az óvoda a megfelelő színtere az oktatási és közösségi rendszerekkel való ismerkedésnek: a foglalkozásokon a gyerekek megtanulnak egy dologra fókuszálni, tevékenységekbe bekapcsolódni, fejlesztik a memóriájukat, a türelmüket, az együttműködési készségeiket. Emellett az óvodában megtanulnak bizonyos rendet és bizonyos szabályokat követni” – fogalmazott a szenátor.

Az óvodai oktatás minőségét kell javítani

Vitathatatlan, hogy a kötelező óvodai nevelésnek-oktatásnak megvannak az előnyei, de

– mondta el megkeresésünkre Román Mónika kolozsvári pszichológus. Rámutatott, nagyvárosban nem az érzékelhető, hogy óvakodnának óvodába adni a gyereküket a szülők, hiszen nemhogy otthon tartanák hároméves kor után, de már a gyermeknevelési támogatás lejárta után azonnal igyekeznek beadni gyerekközösségbe.

„Inkább vidéki közösségekre jellemző, hogy természetes közegben, otthon tölti ezeket az éveket a gyerek, ezeken a helyeken kellene korán elkezdeni a szocializálást, a gyerekek társadalomba való integrálását. Gyermeklélektani szempontból mindenképpen jó, ha közösségbe kerül az óvodáskorú gyerek, főleg a mai individualizálódó társadalomban, ahol egyre inkább apa-anya-gyerek alkotta úgynevezett magcsaládban élnek az emberek” – fogalmazott a szakember. Mint mondta,

Arra a kérdésre, hogy az iskolához könnyebben zárkózik-e majd fel az a gyerek, aki oviba jár, a pszichológus azt válaszolta, ez pedagógusfüggő. „A pedagógusok sokszor erőltetik az óvodában a tanulást, manapság az számít jó nevű intézménynek, amely minél több mindent megtanít: nyelveket, zenét, tanárokat hív, holott nem erről kéne szólnia az óvodának. Hanem elsősorban arról, hogy szocializálódjék a gyerek, valamint hogy minél többet lásson, amit utánozhat, hiszen ebben az életkorban utánzással tanul” – hívta fel a figyelmet Román Mónika.

Kitért arra is, ezt a lehetőséget a túl sok tanulás miatt nem volna szabad elvenni a kicsiktől, hiszen az iskolában majd úgyis megtörténik, legalább az óvodában nem feladatlapok kitöltésével, az iskolára való felkészítéssel kéne tölteni az időt, hiszen arra ott van az előkészítő osztály. „Még a ceruzatartást sem kéne irányítottan alakítani az oviban, hanem hagyni, hogy a gyerek magától próbálkozzék, utánozza azt, amire képesnek érzi magát, és amire nem, azt fogadjuk el.

– mutatott rá a szakember. Mint fogalmazott, jó lenne abbahagyni az óvodai oktatás régimódi stílusát, amikor a gyerekeket leültetik fél órára, kétszer fél órára, feladatlapokat kapnak és addig nem állhatnak fel, amíg el nem végezték. „Ez ellenjavallt óvodában, hiszen az iskola ellen neveli őket. A régimódi stílus eredményeképpen a gyerekek azt tanulják meg, hogy a papír-ceruza-feladatlap kellemetlen dolog” – mondta a kincses városi pszichológus.

Zsugorodó magyar gyereklétszám

Az oktatási minisztérium friss statisztikái azt mutatják, az elmúlt tanévhez viszonyítva 1323-mal csökkent a magyar óvodások száma, ám az óvodai csoportok száma tizenhárommal növekedett. Míg a 2016/2017-es tanévben 34 077 magyar óvodás 1743 csoportba járt, ebben a tanévben 32 754 óvodás, és 1757 óvodai csoport szerepel a nyilvántartásban. A statisztikai adatok a magyar tannyelvű állami és magánóvodák csoportjait és gyereklétszámát is tartalmazzák.